Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-33

Az országgyűlés képviselőházának 33. Ion: Szakértő!) Kérem, informáltattam maga­mat, hiszen az ember ugy szólal fel, hogy a megfelelő informiáiciókat megszerzi. Én soha életemben még nem játszottam, nekem is na­gyon érdekes volt, amikor informáltak erről. — A sleppereket a felhajtott játékosok után díjazzák, ezek tehát igyekeznek minél alapo­sabban körülnézni a budapesti éjjeli világban, hogy minél több szegény áldozatot hajthassa­nak be a klubba. Vannak áljátékosok is. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ál játékosról akkor lehet szó, amikor az egyik slepper a másik klubból elhozza a sleppert és" mint játékost mutatja be, az nagy képpel leül, a miáísik slep.per felveszi utána a proviziót és igy csapják be a pinka­bérlőt. , A pinkabérlő rendszerint fixre vagy per­centre van alkalmazva. Itt érintem legalább pár szóval a jövedelem kérdését. A pinkabérlő a klubnak vagy a klubban szereplő elnöknak vagy ügyésznek, vagy ezek strohmann-jainak havi 10—15—20 milliós fizetéseket szokott adni. (Rassay Károly: Micsoda?) Tudok egy esetről, mikor a pinkabérlő panaszkodott, hogy az egyik ilyen zugklub vezetőjének kénytelen volt az aznapra eső jutalékot vagy bért meg­fizetni, holott hosszunap volt és a játék telje­sen szünetelt. (Derültség. — Rassay Károly: Az elnök azonban nem volt zsidó, mert fel­vette!) Az elnök tényleg nem volt zsidó, mert ő nyugodtan hosszunapkor is felvette a pénzt. (Folytonos derültség.) Ujabban ezek a klubok a pesti üzleti pan­gás következtében kiterjesztették már szak­szerű működésüket a vidékre is, ugy gondol­kozva, hogy: minek utazzék fel az a szegény áldozat Budapestre, amikor az útiköltséget is el lehet tőle nyomban a helyszínén nyerni. Ezért tehát nem is hivják fel, hanem házhoz ' mennek és ott nyerik el a pénzét. Lehet, hogy ez a kérdés kissé mulatságosnak tűnik fel. (Fábián Béla: Dehogy! Nagyon komoly dolog! Sokan mentek ezen tönkre!) De tessék meg­kérdezni a kávésipart, a vendéglősipart. Ezek a tisztességes iparosok panaszkodnak ez ellen a tisztességtelen verseny ellen, mert ezeknek a kluboknak működése tisztességtelen verseny a tisztességes iparossággal szemben. Ezekben a klubbokban ugyanis a legkitűnőbb menüt le­het kapni negyed- vagy ötödáron s csak azért fizettetnek érte valamit, hogy épen a neve le­gyen meg, mert minden kitelik a pinkapénz­ből, a megkopasztandó áldozatok pedig örül­nek, hogy olcsón kapják, holott voltaképen nagyon drágán fizetik meg azt az étkezést. Nem beszélek most arról, hogy közrendé­szeti szempontból milyen fontos ez a kérdés. Itt bujkálnak az állás és lakás nélküli egyé­nek, az úgynevezett »négerek«, mert ezek tel­jesen le vannak égve. (Derültség. — Fábián Béla: Feketék!) Száz meg száz feleség lesi álmatlan éjsza­kákon át az urát, (ügy van.! Ugy van!) aki, ha akarna is hazajönni, nem tud, nemcsak azért, mert a játékszenvedélynek rabja, hanem azért is, mert amig pénzt szimatolnak nála, addig ki nem engedik a klubból. A lapok an­nakidején elégszer megírták ezt. A sajtót a legteljesebb elismerés illeti meg, mert állan­dóan ostorozza ezen a térén a visszaéléseket. (Ugy van! Ugy van!) A lapok a legerélyesebb szavakkal követelik ezeknek a kluboknak be­zárását, vezetőiknek lecsukása! (Ugy van! jobbfelől.) Hány család éhezik, hány szegény asszonynak gondterhes az éjszakája, hány em­ber vesztette el becsületét, hány dobta el ma­ülése 1927 április 1-én, pénteken. 343 gátol az életet, csak azért, mert ilyen politikai kártyakalózoknak a kezébe kerül. Kazziákat rendeznek, a rendőrség megjele­nik és azt gondolja, hogy razziákkai elintézte a dolgot. Már pedig, t. Ház, minden rendes ilyen pinkabérlő már eleve gondoskodik a meg­felelő besúgókról, (Ugy van! a szélsőbalolda­lon.); pontosan értesülve vannak, hogy mikor száll ki a rendőrség. Mikor a rendőrség meg­érkezik, akkor már csekély^ kis összeg van az asztalon, a pótasztalok, a pótzsetonok és a pót­koporsók már el vannak készítve tartalékban és azokat beszolgáltatják és a rendőrség távo­zása után egy íél órára megkezdődik újból a játék, most már nyugodtabban. (Malasits Géza: Ez jellemzi a rendőrséget! Ha kommunisták volnának, vigyáznának rájuk!) Ez nem a rend­őrseget jellemzi, hanem azt, liogy nincs meg­felelő törvény az ilyesmire. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Reisinger Ferenc: De azt semmi sem irja elő, hogy előre értesítsék a klubokat!) Kérem, ne méltóztassanak zavarni a szónokot! (Fábián Béla: Erről esztendők óta mindenki tud, de semmi eredmény!) Meskó Zoltán: A legszomorúbb azonban az, hogy az ilyen úgynevezett kluboknak úgy­nevezett elnökei és vezetői milyen ártalmasak a közéletre. Ezek rendszerint, amikor a vidéki játékosok feljönnek a fővárosba és izgatottak, Hogy nem lesz-e valami baj ebből a játékból, hivatkoznak nagy összeköttetéseikre és ezzel megnyugtatják a játékosokat. Tudok például olyan esetről — szavahihető emberektől hal­lottam, — hogy egyszer, amikor a rendőrök detektivekkel megjelentek egy ilyen klubban, az elnök ur, amint meglátta őket, odaszaladt a telefonhoz és a szemrehányás hangján köve­telte a belügy ministertől, hogy távolitsa el d. rendőröket a klubjából. (Közbekiáltások bal felől: Hot lehet ilyenkor a minist ert fel­hívni? — Fábián Béla: Ki volt az az elnök?) Én nem mondok neveket egyrészt, mert nem személyeskedem... (Fábián Béla: Jó volna tudni, hogy ki van ilyen jóban a belügyminis­terrel?) En nem állítom, hogy ő tényleg a bel­ügyministerrel beszélt; felhivta a belügymi­nisteriumot; lehet, hogy ezáltal akarta mu­tatni nagy összeköttetését. (Felkiáltások: Ugy van! Valószínű!) T, Ház! Annyi szenny és piszok tapad ezekhez a klubokhoz, hogy az már égbekiáltó. (Ugy van! jobbfelől.) Sürgős, gyökeres, radi­kális intézkedésekre van szükség. Tessék eze­ket a klubokat komolyan ellenőrizni és a záróórát is ellenőrizni. Vannak klubok, ame­lyekben két héten át szakadatlanul folyik a játék. Mi van a záróra-rendelettel? Miért nem hajtják azt végre, miért nem ellenőrzik a záró­óra-rendelet betartását komolyan és alaposan? (Farkasfalvi Farkas Géza: A kaszinókat is kellene ellenőrizni!) Én egyelőre ezekről a kártyaklubokról, zugklubokról beszélek, nem beszélek most a kaszinókról, mert igenis kü­lönbséget teszek a kaszinók ós az ilyen klubok között! A kaszinókban hasonszőrű emberek vannak. (Rothenstein Mór: De azok csinálják az iskolát!) Micsoda iskola? Az ilyen klubok látogatóit be sem engedik a kaszinókba! Egyébként a kaszinókat nem védem, ebben a tekintetben azokat is elitélem, de ott valóságos klubtagok játszanak. Azokra épen ugy vonat­kozik a törvény. (Ugy van! jobbfelől.) A kaszi­nókban épen ugy betiltanám a játékot, mint másutt, (Helyeslés jobbfelől.) különbséget 47*

Next

/
Thumbnails
Contents