Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-30

Az országgyűlés képviselőházának 30. mert háborúval igazságot szolgáltatni nem lehet. A háborúban mindig van győztes és legyőzött fél, a háború mindig igazságtalan nemzeti szempontból egyik vagy másik félre nézve; a háború csak veszt, vihart, pusztitást hoz létre s olyan levadulását az, erkölcsöknek és a közéletnek olyan lezüllését, amelyet ma látunk egész, Európában a háború utáni időszakban. Senkinek sem lehet célja és feladata, hogy ezeket a szempontokat érvényre jutni segítse, sőt ellenkezőleg, (Madarász Elemér: A kormány kifejezetten békepolitikát folytat!) csak az lehet Magyarország feladata az adott szituációban, hogy igenis nyíltan, világosan szint valljon és tiltakozzék a maga részéről is mindennemű háború ellen. Beszéltem a közszabadságokról, csak röviden tettem emlitést róluk, azért csak röviden, mert igen sokat beszéltünk mi ezekről a nemzetgyűlésen, a kormány azonban semmiféle olyan intézkedést nem tett, amely a szociális bajokat megszüntette volna és a közszabadságok hiányát pótolta volna. Megcsinálta a nemzetgyűlés a nyiltszavazás rendszerét és látjuk ennek súlyos következményeit. Látjuk ebből azt, hogy Magyarország ujabb alkotmányos élete megint olyan hibával indult el, amelyeket nagyon gyorsan és sürgősen reparálni kellene, mert ha ezt a hibát nem reparálják, bizony az a nagyon dicsőitett, szép alkotmányos épület könnyen ki lesz téve minden elkövetkező viharnak, mert az alap, a bázis az, hogy a létrejötte legyen tiszta, legyen szabad, legyen igazságos és fejezze ki az ország hangulatát. Látjuk, hogy a kormány a közszabadságok terén nem tett komoly intézkedéseket és még a kivételes hatalom alapján fennálló rendeletekből is tart fenn rendelkezéseket, amelyek ellenkeznek a mostani viszonyokkal és amelyeket már régen meg kellett volna szüntetni. Én tehát^ erre vonatkozólag benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa): »A képviselőház utasitja a kormányt, hogy az 1925/26. évi, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról, a titkos szavazásinak az egész vonalon való érvényesitésével s az ajánlási rendszer megváltoztatásával, törvényjavaslatot nyújtson be. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A képviselőház utasitja az igazságügyminister urat, hogv az 1918 október 31. napja óta lezajlott forradalmak ideje alatt elkövetett bűncselekmények miatt, valamint az 1921. évi III. te. alapján elitélteknek és terhelteknek közkegyelemben való részesítéséről törvényjavaslatot nyújtson be. (Kabók Lajos: Ideje volna!) A képviselőház utasitja a kormányt, hogy az 1912. évi LXVI. te. alapján kibocsátott öszszes kivételes rendelkezések hatályon kivül helyezéséről törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé. A képviselőház utasitj cl i\ kormányt, hogy a sajtószabadságot állitsa helyre s a sajtóra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket helyezze hatályon kivül, helyezze hatályon kivül azon rendelkezéseket, hogy uj lapok megindítása vagy beszüntetése a ministerelnök, illetőleg a belügyminister rendelkezésétől függjön. A képviselőház utasitja a belügyminister urat, hogy a Népszava napilap 1924 december 29-én az utcai árusitás és terjesztés jogának megvonását kimondó 25.310. számú rendeletet helyezze hatályon kivül, s a Népszava utcai KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. ülése 1927 március 29-én, kedden. 249 terjesztését újból engedélyezze.« (Esztergályos János: A legnagyobb ideje volna már!) T. Képviselőház! Mi már a nemzetgyűlésen is sok határozati javaslatot nyújtottunk be, egyet sem olyant, vagy legalább a mi megítélésünk szerint nem olyant, amelyet a kormány el nem fogadhatott volna. Ezek a határozati javaslatok is mind olyanok, amelyeket a kormány elfogadhat. Végtére, ha komolyan konszolidálódni akarunk s ha a kormány komolyan törekszik az alkotmányosság felé, akkor fokozatosan helyre kell állítani a közszabadságokat, biztositani kell mindenkinek az. egyenlő jogot, biztositani kell azt, hogy minden osztály és, mindenki szabadon nyilváníthassa véleményét, biztositani kell azt, hogy mindenki szabadon szervezkedhessek. t Ha ezt nem teszi meg a kormány és fen tart ja az eddig is fentartott korábbi kivételes rendelkezéseket, akkor csak azt bizonyítja, hogy nem csinálja azt a helyes politikát, amelyet az ország mai helyzete megkíván. Ismételten hangsúlyozom, hogy minden bajt ki lehet zárni akkor, ha a bajt megelőzzük, ha a kormányzat a bajoknak és szenvedéseknek ütőerén tartja a kezét, ha a kormány nem csupán erőszakkal, terrorral és börtönnel akar elfojtani minden gondolatot, minden szabadságvágyat és minden nyomorúságból fakadó jajt, hanem arra törekszik, hogy ezeket a bajokat orvosolja, s hathatós munkásvédelmi és szociálpolitikával segit a nép nyomorán és baján. (Felkiáltások júbbfelől: Ezt óhajtjuk! Ezt akarjuk!) Itt van a mi adórendszerünk, t. Képviselőház! Nézzük meg a költségvetést; látjuk, hogy ez pénzügyileg még mindig azon az egyoldalú adóberendezkedésen van felépítve, amelyen eddig is volt. Azt látjuk, hogy a közvetett adókat nem építette le a pénzügy minister ur, azoknak sokasága megvan ma is, és a bevételek többségét ezek a közvetett adók, iá; fogyasztási adók szolgáltatják. A kormány igazságos, progressziv adórendszert nem visz keresztül. Az az adódzsungel, amelyről itt már számtalanszor kimutatták, hogy senki sincs megelégedve vele, annyiféle, oyan sokoldalú, olyan rendszertelen és igazságtalan, ' hogy mindezek következtében éppen a legszegényebb néposztályt sújtja. Azt mondotta a kormány, hogy helyre kell állítani az államháztartás egyensúlyának megteremtése után a magángazdaságot is. Ma az a helyzet, hogy benn az országban dolgozó népesség zöme teljesen fogyasztóképtelen. Nem tudnak kenyeret, ruhát, cipőt venni és nem fognak tudni házbért sem fizetni. A nagy tömeg fogyasztóképtelen, és ha fogyasztóképtelen, ha a munkásnépnek keresete kicsi, ha nem keres megfelelő bérösszeget, amelyből szükségleteit fedezni tudja, akkor ez maga után rántja » kisipart és a kiskereskedelmet, ugy, hogy ezeknek fogyasztóképessége is csökken. Ma ugy néz ki az ország szociális helyzete, hogy a nagy tömeg egyáltalán olyan keveset keres, hogy abból a legszükségesebb élelmiszereket sem tudja fedezni. Ez idézi elő a pangást, a nyomorúságot és fogyasztóképtelenséget (Madarassy Gábor: Elvesztettük a háborút!) és amig nem jön egy rendszerváltozás, amelyben a tömegek először keresni, azután fogyasztani tudnak, addig nem is várhatunk fellendülést. És ez a nagy dolgozó néptömeg, amely pedig fogyasztóképtelen és kevés keresettel bir, viseli a legnagyobb adóterheket, a közvetett adók formájában. Ez az igazságtalan adórendszer csak fokozza az amúgy is meglévő szociális nyomorú35 S