Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-30

Az országgyűlés képviselőházának 30. feríoritás ép az alkoholizmus kapcsán válnék nyilvánvalóvá. Én azt kivánom, hogy a falusi nép fiai közül mentől többen emelkedjenek: fel az értelmiségnek akár a legmagasabb polcáig is, amire őket fajuk Ősereje és természetes szellemi képességeik mindenkor predesztinálták. (Ugy van! a jobboldalon. — Madarassy Gábor: Ezért tessék a papokat megbecsül ni ! Azok ezt mondják !) Az illetékes körök pedig — tisztelet a kivételeknek — necsak az állategészségügy mintaszerűvé tételén fáradozzanak, necsak az állatfajok nemesitésének kérdésével foglalkozzanak, hanem foglalkozzanak lehetőleg intenziven az ember fajvédelmének, a magyar nép faji erejének, épségének és tisztaságának kérdésével is. (Helyeslés jobbfelől.) Mi mindig azt hangoztatjuk, hogy a pusztuló középosztályt majdan egészítsük ki a falusi nép fiainak soraiból. Elképzelhető az, hogy ezt lehetséges lesz elérnünk, ha annak a népnek fiai az alkoholizmus- jegyében születnek ? Soha ! Máris feltűnő a szellemi hanyatlás egyes — elsősorban bortermelő — vidékeken és nem nehéz megjósolnunk azt, hogy ha az alkoholizmus az eddigi — vagy pláne még fokozottabb — mértékben fog rombolni, nem fogjuk megtalálni a népnél azokat a szellemi képességeket, amelyeket az élet a társadalom vezető egyéniségei részéről feltétlenül megkövetel. Abban a reményben, hogy ez az intelem a vezető-körökben visszhangra fog találni, valamint abban a reményben, hogy a mai felszólalásom kapcsán benyújtott határozati javaslataimmal a t. kormány komolyan fog foglalkozni, befejezem beszédemet, annak hangsúlyozásával, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetem és a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik ? Fitz Arthur jegyző : Farkas István! 1 Farkas István: T. Képviselőház! Az előttem szóló képviselőtársaim ténybeli megállapításai sokban fedik az igazságot, azonban nagyon sokszor helytelenül vonta le azokat a konzekvenciákat, amelyeket neki, mint orvosnak, különösképen le kellett volna vonnia. Két ilyen kérdés ragadta meg a figyelmemet. Egyik az úgynevezett szociálpolitikai kérdés, amelyben teljesen helytelenül vonta le a konzekvenciákat, mert azt mondotta, hogy a szociálpolitika kitűnő kezekben van (Erdélyi Aladár: Igaz!) és a népjóléti kormányzat olyan sok áldásos szociálpolitikai tevékenységet fejtett ki, (Igaz! ügy van! a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: Amennyit csak birt!) amelynek hatását én nem igen látom, hacsak abban a kitűnő vacsorában nem, melyet a napokban tartottak. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: ízléstelenség! — Kabók Lajos: Ezer üveg pezsgő tea-vacsorán!) Erre különben ki fogok térni és ki fogom mutatni, hogy a népjóléti ministerium egészen felesleges, (Ugy van! a szélsőbalcldalon. — Vass József népjóléti minister a terembe lép. — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon )^ mert nem a nép céljait szolgálja, (Kabók Lajos: Jó volt a vacsora, ugy-eí —(Erdélyi Aladár: Hallottam, hogy jó volt!) hanem oly felesleges állami kiadás, amely egészen megtakarítható volna. (Erdélyi Aladár: Ha más privát dolgát hoznánk ide, akkor is mondhatnók, hogy lehetne máskép! — Rothenstein Mór: Ez nem privát! Nyilvános helyen történt! — Erdélyi Aladár; Nem nyilvános! Tessék oda bejönni, ha szabad! — Zaj. — Elnök csenget.) . ... . ; KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. ülése 1927 március 29-én, kedden. 241 A képviselő urnák második helytelen megállapítása az volt, hogy eredményes szociálpolitikát nem is lehet csinálni, mert Magyarország megcsonkított állapotban van. Szükségesnek tartja azt, hogy szociálpolitikai tör? vényhozás történjék, de mindjárt hozzáteszi-» hogy a trianoni Magyarországon ez nein valósitható meg. Bocsánatot kérek, ha igj okoskodunk és az adott helyzetet ugy állítjuk be, hogy e miatt az ok miatt nem lehet a szociális bajokat megszüntetni, akkor leghelyesebb, ha nem beszél a szociálpolitikáról, mert különös, ha valaki hangoztatja ennek a szükségét s azután megállapítja, hogy ebben a helyzetben pedig nem lehet meg valósitan), (Alí'öidy Béla: Nem azt mondtam, hogy-semmit *em lehet csinálni! Teljes szociálpolitikát nem lehet csinálni!) Én megfordítom a tétélt: Trianon ellen csak hathatós népvédelemmel, becsületes szociálpolitikával lehet védekezni. (Madarassy Gábor: Pláne, ha nem akasztják meg a szónokot a beszédében!) Én nagyon is meghallgattan a beszédét, fel is jegyeztem szószerint. jobban meghallgattam, mint ön, mert Ön nem hallgatta, — Zaj.) Most van együtt az első országgyűlés és hallottunk szép beszédeket, imákat, köszöntőket, láttunk szép parádét az uj országgyűlés megnyitása alkalmával, hallottunk felszólalásokat, hogy újra felépült a régi Mgyarország parlamentaris organizmusa, a kettős kamara rendszere, felépítették az uj alkotmányos rendet és azt jósolják, hogy ezzel az uj alkotmányos renddel ezer esztendőt akarunk és fogunk megélni. Meg kell nézni, hogy ez az alkotmány helyesen, modernül van-e felépítve; meg kell vizsgálni, hogy ez az alkotmány, amelyet igy, üdvözöltek, amelynek oly parádét csaptak, az a szilárd épület lesz-e, amely kiállja a viharokat a jövő ezer esztendőben; meg kell nézni, hogy magán viseli-e a modern alkotmányépitésnek azokat az erősségeit, amelyek sziláiddá teszik, vagy pedig homokra épült-e. (Madarassy Gábor: Mert nincs általános, titkos! — Esztergályos János: „Ugy, van, igaza van! — Kabók Lajos: Csendőr nélkül! — Madarassy Gábor: Ismerjük már, szegény Tiszával ugyanezt csinálták. — Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam, ön azért van itt, hogy védje a nyilt szavazást, mert önt a terror hozta be, én pedig meggyőződést képviselek és ennek adok kifejezést. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! • • Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék valamely képviselőtársálról feltételezni, hogy nem a meggyőződés hozta ide. (Zaj.) A jobboldalon pedig kérem a képviselő urakat, méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni. Farkas István: Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a nemzetgyűlésből az országgyűlésbe való átmenet is törvényellenes volt. Megállapítom, hogy formálisan törvényes volt. — rá fogok mutatni erre — de meg kell álla^ pitanom azt a tényt, hogy erre az úgynevezett szilárd alkotmányos épületre nézve a nemzetgyülés hozott egy választójogi törvényt a tavasszal, ősszel pedig a nemzetgyűlési: feloszlatása előtt, elfogadta a felsőházról szóló törvényt. Ebben a felsőházi törvényben a minister felhatalmazást kért, hogy az ugyanabban az évben tavasszal hozott választójogi törvénnyel" szemben ellentétes rendelkezéseket léptethessen jelétbe. . Ezzel a felhatalmazással a kormány éH is. Két törvény yólt: egy for* 34