Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-30

242 Az országgyűlés képviselőházának í Yény, amely még nem lépett életbe — a vá­lasztói törvény — és egy másik törvény — a felsőházról szóló törvény — s ezzel a felső­házról szóló törvénnyel a már előzőleg meg­hozott választójogi törvénnyel ellentétes intéz­kedéseiket léptetett életbe a kormány. Ez talán egyszerűnek látszik, mégis, ha az alkotmányosságot vizsgáljuk, akkor egészen lényeges szempontnak kell tartani. Hiszen mi­nek hoznak törvényt, ha azt a törvényt, ame­lyet még életbe sem léptettek, már az életbe­léptetés alkalmával egy másik törvénnyel ha­tályon kivül helyezik? Erre magyarázatot, el­fogadható feleletet sem a nemzetgyűlésen, sem azóta sem a kormánytól, sem senkitől nem kaptunk. Elfogadható magyarázatát sem a kormány, sem senki nem adta annak, miért volt a kormánynak szüksége arra, hogy egy még életbe sem léptetett választójogi törvényt hatályon kivül helyezzen és egy másik tör­vényben felhatalmazást kapjon arra, hogy az­zal ellentétes intézkedéseket léptethessen életbe? Ma sem tudjuk megérteni, hogy miért volt ez, ha csak a választásokat nem nézzük. A hajtóvadászatnak egy kiinduló pontja volt ez. Magyarország a választás alatt vadászterület volt, ahol a polgárokra vadásztak, ahol a meg­győződést lövöldözték le, ahol lelőtték a poli­tikai becsületességet, a politikai erkölcsöket, ahol olyan módszerrel hajtották végre a vá­lasztásokat, amilyen módszerrel nálunk még azelőtt választásokat le nem folytattak. (Kon­tra Aladár: A szovjet-választások is szépek voltak! — Kabők Lajos: Miért mondják ne­künk? Mondják azoknak, akik csinálták! — Zajt) Ha önök a szovjetről beszélnek, vallják be, hogy az az ideáljuk, s mondják ezt meg, legalább becsületesebb a dolog. (Esztergályos János: Önök is kontráztak nekik! — Kabok Lajos: Ma fehér szovjet van! — Kontra Ala­dár: Nincs! Akkor volt vörös szovjet! — Ka­bók Lajos: Volt! — Madarassy Gábor: Akkor minek emlegetik folyton! — Kabők Lajos: Azt mondják, alkotmányosság van! — Zaj!) Elnök: Kabok képviselő arat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. Farkas István: Nézzük azonban a válasz­tásokat. (Kontra Aladár közbeszól.) Elnök: Kontra Aladár képviselő urat ké­rem*, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Esztergályos János: Fenyegetéssel kezdi kép­viselőig működését!) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben mariadni. Kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat rendreutasítani. (Kontra Aladár kl\zbeszól.) Kontra Aladár képviselő urat másodizben is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Farkas István: Nézzük azonban a válasz­tásokat, mert ez az alappillér, amelyre fel van épitve a kettős kamara rendszere, alap­pillér, amelyen nyugszik a törvényhozás. Más, mint amilyen módon létrejött, a törvényhozás nem is lehet — ez természetes. Mindenekelőtt engedjék meg nekem, hogy mint szocialista, megemlékezzem a váci válasz­tásról, arról a választásiról, ahol egy állam­titkár, Szabóky Alajos és e'gy iriégi politikus, gróf Andrássy Gyula állottak egymással szem­ben. (Kabók Lajos: Gyönyörű választás volt! — Simon András: A biróság előtt van! — Esz­tergályos János: Az a baj!) Azért tartom szükségesnek, hogy megemlé­kezzem erről, mert ez a legjellemzőbb tünete ezeknek a választásoknak és ezen keresztül le­'. ülése 192? március 29-én, kedden. het mérni, mert igy folytak le a választások, ha nem is olyan frappánsan, mint itt. Vácott két polgári úriember állott egymással szem­ben, az egyik egy régi mágnáscsalád sarja, régi politkus maga is Magyarországon ... (Mada­rassy Gálbor: És a szocialistáik védik! Hogy van az?) Én tényekről beszélek, képviselő ur! Le­het, hogy ön letagadja, ha másról van szó, de én tényeket állapitok meg. (Madarassy Gábor: Nem tagadom le! — Simon András: Majd a bi­róság állapit ja meg!) A másik egy államtitkár, aki szintén polgári úriember. Ennél a válasz­tásnál haláleset történt: esendőrszuronnyal lőt­tek a választók közé. (Madarassy Gábor: Szu­ronnyal nem lehet lőni!) Rendben van! Igaza van: csendőrpuskákkal lőttek a tömeg közé. (Kabők Lajos: Nálunk még a kapanyél is el­sül !) Egy Halász Mihály nevű 36 éves földmű­ves és Baksa Istvánné nevű 64 éves asszony — imakönyvvel a kezében — esett el a csendőrök golyójától. (Egy hang jobb felől: Miért fontos önöknek az imakönyv?) Fontos, mert hiszen két polgáiri jelölt állott szemben egymással, a kurzusnak, a keresztény irányzatnak képvise­lői és e két emberrel kapcsolatban csinálták meg azt, hiogy közibe lőnek a választóknak. Ha ilyen eset előfordulhat, nyilvánvaló, hogy itt olyan klikkrendszer, olyan hatalmi őrülettob­zódás van, (Ellenmondások a jobboldalon) amely eltapos mindenféle véleményt, amely nem enged érvényesülni semmit, ami nem tar­tozik a szűk hatalmi klikk érdekszférájába, (Zaj a jobboldalon.) Azért kell ezt a tényt megemlitenem, mert ez a tény jellemző az összes választásokra, igy folyt le minden választás. (Egy hang jobbról: Csak ott lőttek a csendőrök! — Kabók Lajos: Csak nem gondolják, hogy mindenütt lövöl­dözni kellett! — Simon András: Azt mondta, hogy mindenütt!) Igy folyt le az egész válasz­tás. Rá fogok majd mutatni ezekre a tényekre. A helyzet nem élesedett ki mindenütt annyira, mint Vácott, de az egész választáson minde­nütt — nyilt szavazási rendszerben — ez a mód­szer érvényesült. (Gáspárdy Elemér: Maga sem hiszi, amit mond!) Dehogy nem. Nagyon jól tudom és adatokkal fogom^ bizonyitani, hogy igy történt. (Simon András: Sok egy­hangú választás is volt!) Majd rámutatok az egyhangú választásokra is. (Várnai Dániel: Az ajánlási rendszert önök is meg akarják szün­tetni, olyan finom rendszer!) A választási terror az ajánlási rendszerrel kezdődött, amelyre nézve tényeket, adatokat fo­gok felmutatni. Az ajánlási rendszerbe beállí­tották az egész csendőrséget, rendőrséget és az egész vármegyei és állami közigazgatást. (El­lenmondások a jobboldalon.) Az ajánlási rend­szer volt az, amellyel a terrort végigcsitálták az összes nyiltszavazásos kerületekben. (Kabók Lajos: Törvényt hamisítottak!) Ezzel az aján­lási rendszerrel terrorizálták az egész országot és tették lehetetlenné a választók " véleményé­nek szabad nyilvánitását a választásokon. (Ma­darassy Gábor: A titkos kerületekben is majo­ritásban jött be a többségi irány!) Azokra is rá fogok térni, tessék nyugodtan lenni! Az ajánlási rendszer ebben a formájában csíak arra volt jó, hogy a kormány a terroriz­mus eszközéül használja ki, mert az történt, hogy az egész közigazgatás, az egész állami ap­parátus be volt állítva. Hogy egyebet ne mond­jak, a tanitók és tanárok is. Igy pl. Szegeden a tanyai iskolában nem tanitottak a tanitók, hanem kint jártak a tanyákon az ajánlóiveik­kel és kint kellett nekik járniok máshol is,

Next

/
Thumbnails
Contents