Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-24
Az országgyűlés 'képviselőházának 24. 19. §-ában biztosított jogánál fogva aí vállalatoknak ezennel megtiltja, hogy oly esetben, midőn valamely biztosító fél biztosítását a kárbiztosítás bármely fajában a szerződésben meghatározott tartam lejárata előtt megszünteti és a biztosítást más vállalathoz viszi át, az utóbbi vállalat a biztosítás időelőtti megszüntetése miatt a korábbi vállalatnak járó tartamengedményt akár a biztositott félnek, akár annak a vállalatnak, amelynél a biztosítás eredetileg fennállott, közvetlenül vagy közvetett utón megtérítse.« Ez a védelem nem elég, kell még külön védelem is. (Fábián Béla: Agrárparlament ezeket tudomásul vesai!) Mert így szól tovább a rendelet (olvassa): »A tartamengedménnyel egyenlő tekintet alá esik minden oly szolgáltatás, melyet a vállalat a biztositásnak időelőtti megszüntetése esetére kikötött. Tilos a tartatmengedmény megtérítése, bármely burkolt formában is. pl. a jutalék vagy annak egy részének átengedése által aí biztositott fél számára, történjék az akár a vállalat, akár annak képviselője vagy ügynöke részéről. Ha valamely biztositóvállalat a fenti rendelkezéseket megszegi, a felügyeleti batóság a vállalat igazgatóságának tagjait, illetve a külföldi vállalat itteni képviselőit, az 1923. évi 196. IM. E. ministeri rendelet 19. §-ában megszabott rendbirsággal fogja sújtatni. Ismétlés esetében, figyelemmel arra, hogy a tartamengedmények rendszeres és nagyobb mértékben történő visszatérítése a vállalat vagyoni helyzetét károsan befolyásolhatja —* milyen gondosan őrködnek — és a vállalat megbízhatósága tekintetében is kételyt támaszthaii a felügyelő hatóság a vállalatot az, emilitett ministeiriumi rendelet 23. §-a értelmében az eset körülményeihez képest esetleg óvadék letételére is kötelezni fogja, sőt, ha arról győződik meg, hogy a fentebb tiltott elj árasnak ismétlése folytán a vállalatnak egész üzletvitele, mint ilyen, a jó erkölcsbe ütközik, az idézett rendelet 26. §-ának c) pontja alapján a belföldi vállalat felosztását, a külföldi vállalatnak pedig a belföldön való működéstől leendő eltiltását fogja elrendelni. (Rassay Károly: Nohát, ez a szabadverseny !) Önként értetődik, hogy a vállalat vezetői felelősek szerzőközegeik (ügynök, képviselő stb.) eljárásáért is. A felügyelő hatóság ennek folytán a biztositóvállalatok kötelességévé teszi, hogy e rendeletről összes szerveiket és közegeiket haladéktalanul azzal értesítsék, hogy a jövőben üzletszerzés! tevékenységükben ahhoz szigorúan alkalmazkodjanak.« (Rassay Károly: Ki adta ki ezt a rendeletet 1 ?) A felügyelő hatóság. Igen t. Képviselőház! Méltóztatnak látni ebből, hogy itt a kartellirozott biztosítótársaságok eléggé meg vannak védelmezve rendeletileg. (Rassay Károly: Tulságosian is!) Uj társaság nem keletkezhetik már az előbb emiitett rendeletnél fogva, amelyet szintén a felügyeleti hatóság adott ki. A jelenlegi társaságok meg vannak védelmezve a tartam-engedmények tekintetében, nem érheti őket haj és baleset sem egyenes, sem burkolt formában, sem simán, sem görbén, sem elölről, sem hátulról, sem oldalról. (Fábián Béla: Jól választották meg az igazgatósági tagokat!) Miért szükséges most még külön törvénnyel biztosítani azt, hogy a kárbiztositásnál a biztosítási díjakat egy bizonyos ideig feltétlenül fizetni kell és miért méltóztatnak a szabad verseny elől elvonni a levegőt? (Rassay Károly: Legközelebb jön a kötelező biztosítás! — Fábián Béla: Előre megállaülése 1927 március 16-án t szerdán. 11 pitott díjtételek mellett!) Nem látom ennek magyarázatát, nem értem azt a sietséget, amellyel ezt a kérdést megoldották. Miért nem tértek rá arra az útra, amelyről méltóztatott a jelentésben is említést tenni, hogy t. i. előbb az egész biztosítási kódex alkottassék meg és különösen a biztosítási ügynököknek jogállásáról legyen tételes törvény 1 ? Hiszen a legkontroverzebb kérdés ebben az irányban a biztosítási ügynök kérdése: kinek az embere, kinek a megbízottja a biztosítási ügynök, vájjon a biztositási társaságoké vagy pedig à biztosítottaké, melyik tekintetben a biztosító társaságoké és melyik tekinteben a biztosítottaké. Ezeket a kérdéseket kell eldönteni, ezek az élet nagy kérdései, m**rt például bizonyos joggyakorlat alakult ki ezekben a kérdésekben és ez a joggyakorlat megállapította, hogy az ügynök laz ajánlat kitöltése tekintetében a biztositott megbízottja. A német javaslat különbséget tesz olyan ügynökök között, akik csak üzletszerzéssel vannak megbízva és olyanok között, akik magának az ügyletnek megkötésére is felhatalmazással bírnak. Az ügynök bizonyos ténykedéseiért, midőn a biztosítottat megtévesztette, a biztositó felel. Hogy mi maga az ügynöki megbízatás, hogy mi a szerződése, munkabér-szerződése, szolgálati szerződése: ezek a jogi kérdések merülnek fel. Ez az élet kérdése, ezt kellene legelsősorban szabályozni és ha ezen a téren viszszaélések vannak, ezt a kérdést kellene legelsősorban elintézni, mert ha a falusi, járatlan, derék földmivelő néppel visszaélés történik, ezen a ponton történik a legtöbb visszaélés, a hiszékeny embereknek ezen az utón nyújtanak módot arra, hogy esetleg terhesebb súlyosabb szerződést vállaljanak. Ezen a téren tehát jogbizonyosságot kellene teremteni; azt kellene tisztázni, hogy a biztositási ügynöknek mi a jogállása, mi a szerepe, mi a helyzete; ez volna a közönség érdekében való. De ezt nem találjuk az igen t. előadó ur beszédében és jelentésében. (Pesthy Pál igazságügyminister: A 13. §! — Rassay Károly: Rendeleti jogkörre van utalva! Nagyon jó!) Azt meg a legélénkebben kifogásolom. (Fábián Béla: 1920 óta már megszűnt a rendeleti kormányzás!) Én ugy tudom, hogy a háború már megszűnt — nem tudom jól emlékszem-e — s hogy a háború utáni idők is elmultak. (Fábián Béla: Azok nem multak el!) A rendelettel való kormányzás a háborús időknek egy maradványa, (Rassay Károly: Abuzus!) arra ma már nincs semmi szükség. Nagyon kíváncsi vagyok, miért vagyunk mi itt, ha még mindig rendeletekkel lehet és kell kormányozni, és mire való akkor a törvényhozás, minek van ez a nagy apparatus'? (Fábián Béla: Hogy nézze, hogy srnkarendeletetet, meg cigarettarendeletet bocsátanak ki!) Elnök: Fábián képviselő urat figyelmeztetem, ne méltóztassék állandó közbeszólásaival zavarni a szónokot! Bródy Ernő: Amikor a magyar alkotmányos élet annyira ki van fejlődve, hogy van egy alsóház és most már van egy felsőház is, szóval amikor az alkotmányos életnek minden formája és fajtája megvan valósítva, miért kell ilyen időkben is még rendeletekkel kormányozni? Ennek semmi értelme nincs! (Gaal Gaston: Tökéletesen igaza van! — Fábián Béla: Kényelmesebb!) És épen a legfontosabb kérdésekben, épen a biztositási ügynökök jogállása tekintetében! (Gaal Gaston: Nem a kormány kormányoz, hanem a bürokrácia!) Épen az élet leglényegesebb kérdéseiben! 9*
