Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. vitalitást mutatott és azoknak a pénzforrás oknak a kontinens számára további nyitvatartása a szénsztrájk virágzása idején is, a legélénkebben mutatta azokat a kiapadhatatlan erőforrásokat, amelyeket Anglia e tekintetben is magában rejt. Anglia Amerika mellett ma is hitelrezervoárja maradt Európának és különösen a tőkeszegény Kelet-Európának és hi tel r ezervoárja fog előreláthatólag a jövőben is maradni; . .Ugyanígy áll Németország helyzete is, amely ma már az utolsó hónapok eseményei után határozottan a fellendülés hullámvonalát mutatja. Az az erős és energikus vonás, amely a németeket nemcsak stratégiai kérdésekben, hanem gazdasági kérdésekben is stratégiai elvek alapján vezérli, az a szívós, csüggedést nem ismerő kitartás, a lefelé mutató konjunktúra idején is, ezekben a súlyos, kritikus időkben is beigazolta a németek hatalmas életképességéi Ők megértették az idők jelét, és megértették azt, hegy a kellő pillanatban — és ez különösen a kereskedelemre vonatkozik, amely annyi jaj szót hangoztat itt Magyarországon — még nyereség nélkül is túl kell adniók áruraktárukon azért, hogy az elkövetkező olcsóbb konjunktúrának kihasználásával olcsóbb áruval tudják azt megtölteni és vevőiket maguknak " megtartani, vagy szaporítani, az olcsóbb konjunktúrának kihasználásával. De nemcsak ebben nyilatkozott meg Németország nagy életképessége. Ök mutatták meg Európában először, hogy a gazdasági élet racionalizálását milyen alapokon kell és lehet keresztülvinni. Ök akkor, amikor egy gazdasági életben minden erőt össze kell fogni azért, hogy a rettenetes kiadások lecsökkentésével eredményt, hasznot lehessen felmutatni, a koncentráció elvének rideg és sokszor, ha kell, személyeken is keresztültipró megvalósitásával tudták iparukat és gazdasági életüket nagyrészben reorganizálni. Hogy azután a vertikális, vagy a horizontális koncentrációnak voltak-e hivei, azt sem kötötték elvekhez. Amikor Stinnes még a vertikális koncentrációt kivánta a legmagasabbra fejleszteni, akkor ez volt -divatban, mert ugy látszott, hogy a gazdasági irányzat ennek a koncentrációnak a hive. De nem zárkóztak el Walther Rathenaunak attól a tanításától sem, hogy a vertikális koncentráció az iparnak csak bizonyos fajtáira alkalmazandó és pl. a készárut előállító iparnál a horizontális koncentrációjának nagyobb jövője van. Ugyanígy az Egyesült-Államok is ebben a kérdésben ennek a koncentrációnak erőteljes keresztülvitelét forszírozták. Ők sem nézték, hogy melyik a helyesebb, melyik elvben a tökéletesebb. Ök megkeresték azt, hogy hol lehet a leggazdaságosabban termelni, és miután óriási dimenziókban nem vihették azt a feldolgozandó árucikket különböző fázisaiban óriási távlatokba, anyagyárakat létesitettek a legalkalmasabb helyeken és ezek közé az anyagyárak közé koszorú formájában odacsoportositották mindazokat a gyárakat, amelyek az illető iparcikknek végleges kialakításához és megteremtéséhez szükségesek. így teremtődött meg Amerikában kar a karban a vertikális és a horizontális koncentrációnak okos és céltudatos keresztülvitelével az a nagy gazdasági versenyképesség, amely az európai ipart és az európai gazdasági életet lehengereléssel fenyegeti. Ha végignézzük Ford 50 gyárát, amely Ilyen formában alakult, ha látjuk a még enaél is hatalmasabb International Harvester Oompany-nak nagy gyártelepeit, az Európában és Magyarországon is annyira ismert ülése 1927 március 23-án, szerdán. 119 Singer-varrógépgyár hatalmas gyárkonszerneit, a sütőipar-trösztök ilyennemű összefogását, akkor láthatjuk, hogy Amerika még a kellő időben értette meg,, hogy mit kíván a 'világgazdasági struktur a valtozáis őtőle éö hogy milyen alapon kell neki az ő gazdaságát átszerveznie, hogy a versenyképesség irtózatos run-jében meg tudja állni a helyét.^ Hogy azután ez a vertikális koncentráció később csak 18%-át foglalta el az összes koncentrált iparoknak és a horizontals iparok ezzel szemben 80%-át tették ki az összes

t

trösztöknek, ez egészen mellékessé vált, a lényeg az volt, hogy a -kellő időben összefogtak és megtalálták a siker kulcsát. (Élénk helyeslés a középen.) Németország a trösztökkel szemben inkább a kartelleknek kedvez, azoknak aj kartelleknek, amelyek ellen ma Magyarországon annyi elitélő szó hangzik el. Talán más alkalommal lesz itt az ideje annak, hogy a kartellek problémájával, amely nem is olyan egyszerű, amint sokan feltüntetni szeretnék, behatóan foglalkozzam. Kétségtelen, hogy a kartell egy világjelenség, amelyet gazdasági szükségességek hoztak létre. A kartelleket tehát egyoldalú szempontból dicsérni vagy elitélni vajmi nehéz. Az bizonyos, hogy annak a világálramlatnak megfelelően, amelynek megnyilvánulását különösen Németországban látjuk és amely a kartelleknek az állam által való szigorú megfigyelését, és ha kell, kinöivéis/einek megnyirbálásait 'kivájnja, bizonyos intézkedéseket minálunk is kívánatosnak tart mindenki, aki objektív szemmel nézi a kartellek intézményét. Viszont túlzásba vinni a dolgot, jelszavak után ítélni és jelszavakból ítélve a kartellek intézményét általában elejétől végig elitélni és kipusztítani akarni: ez esetleg olyan gazdasági romlást vagy legalább is fennakadást idézhetne elő, amelyet igy egyszerűen, egy szóval elintézni nem lehet. Németország, amint szerencsém volt elmondani, nem a trösztöknek, hanem inkább a kertelleknek hazája. A produktiv munkamegosztás elvéből indulván ki. arra az eredményre jutott, hogy a kartelleknek egészséges megteremtésével nem csupán a rezsi-költségeket tudja csökkenteni és igy a hasznot fokozni, hanem a munkának általánosításával a munkabérek emelését és a munkások nagyobb és fokozottabb foglalkoztatását is. Ezeket a kartelleket azután nagyobb egységekbe kívánván összefoglalni, koncentrációkra, — amint ma már nevezik — nagyipari és gazdasági koncentrációkra törekedett az utóbbi években. Nagy egvségekbe kivánta foglalni és foglalja lassan össze magukat a kartellek, am^ly niagy egvségek eladási pis értékesítési irodáikat létesítenek, de valójában nem csupán értékesítési irodák ezek. hanem egyszersmind a termelésbe, a termelés irányításaiba, az) egyes szabadalmak egységes kihasználásába is befolynak. Ilyenfajta kartell ma a Ruhr-tröszt. amelyet Vereinigte Stahlwerke-Aktiengesellschaft név alatt hoztak létre az utóbbi időben és amely 800 millió aranymárka alaptőkével b'ir és Németországnak hat legnagyobb nyersacélművét koncentrálja magában. Ilyen a Deutsche Edelstahlwerke 30 millió alaptőkével és ilyen az a nagy szénkoncentráció, amelyet szintén az acélművek gazdaságosabb kihasználása végett teremtettek meg Németországban De ezeken a német kartelleken kivül bennünket sokkal inkább érdekelnek azok a nem-