Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-28

Az országgyűlés képviselőházának 28. vitalitást mutatott és azoknak a pénzforrás ok­nak a kontinens számára további nyitvatartása a szénsztrájk virágzása idején is, a legélénkeb­ben mutatta azokat a kiapadhatatlan erőforrá­sokat, amelyeket Anglia e tekintetben is magá­ban rejt. Anglia Amerika mellett ma is hitel­rezervoárja maradt Európának és különösen a tőkeszegény Kelet-Európának és hi tel r ezer­voárja fog előreláthatólag a jövőben is ma­radni; . .Ugyanígy áll Németország helyzete is, amely ma már az utolsó hónapok eseményei után határozottan a fellendülés hullámvonalát mutatja. Az az erős és energikus vonás, amely a németeket nemcsak stratégiai kérdésekben, hanem gazdasági kérdésekben is stratégiai el­vek alapján vezérli, az a szívós, csüggedést nem ismerő kitartás, a lefelé mutató konjunk­túra idején is, ezekben a súlyos, kritikus idők­ben is beigazolta a németek hatalmas életké­pességéi Ők megértették az idők jelét, és meg­értették azt, hegy a kellő pillanatban — és ez különösen a kereskedelemre vonatkozik, amely annyi jaj szót hangoztat itt Magyarországon — még nyereség nélkül is túl kell adniók árurak­tárukon azért, hogy az elkövetkező olcsóbb konjunktúrának kihasználásával olcsóbb áru­val tudják azt megtölteni és vevőiket maguk­nak " megtartani, vagy szaporítani, az olcsóbb konjunktúrának kihasználásával. De nemcsak ebben nyilatkozott meg Né­metország nagy életképessége. Ök mutatták meg Európában először, hogy a gazdasági élet racionalizálását milyen alapokon kell és lehet keresztülvinni. Ök akkor, amikor egy gazdasági életben minden erőt össze kell fogni azért, hogy a rettenetes kiadások lecsökkentésével ered­ményt, hasznot lehessen felmutatni, a koncent­ráció elvének rideg és sokszor, ha kell, szemé­lyeken is keresztültipró megvalósitásával tud­ták iparukat és gazdasági életüket nagyrész­ben reorganizálni. Hogy azután a vertikális, vagy a horizontális koncentrációnak voltak-e hivei, azt sem kötötték elvekhez. Amikor Stin­nes még a vertikális koncentrációt kivánta a legmagasabbra fejleszteni, akkor ez volt -divat­ban, mert ugy látszott, hogy a gazdasági irány­zat ennek a koncentrációnak a hive. De nem zárkóztak el Walther Rathenaunak attól a ta­nításától sem, hogy a vertikális koncentráció az iparnak csak bizonyos fajtáira alkalmazandó és pl. a készárut előállító iparnál a horizontá­lis koncentrációjának nagyobb jövője van. Ugyanígy az Egyesült-Államok is ebben a kérdésben ennek a koncentrációnak erőteljes keresztülvitelét forszírozták. Ők sem nézték, hogy melyik a helyesebb, melyik elvben a tö­kéletesebb. Ök megkeresték azt, hogy hol lehet a leggazdaságosabban termelni, és miután óriási dimenziókban nem vihették azt a feldol­gozandó árucikket különböző fázisaiban óriási távlatokba, anyagyárakat létesitettek a legal­kalmasabb helyeken és ezek közé az anyagyá­rak közé koszorú formájában odacsoportositot­ták mindazokat a gyárakat, amelyek az illető iparcikknek végleges kialakításához és megte­remtéséhez szükségesek. így teremtődött meg Amerikában kar a karban a vertikális és a horizontális koncentrációnak okos és céltudatos keresztülvitelével az a nagy gazdasági verseny­képesség, amely az európai ipart és az európai gazdasági életet lehengereléssel fenyegeti. Ha végignézzük Ford 50 gyárát, amely Ilyen formában alakult, ha látjuk a még en­aél is hatalmasabb International Harvester Oompany-nak nagy gyártelepeit, az Európá­ban és Magyarországon is annyira ismert ülése 1927 március 23-án, szerdán. 119 Singer-varrógépgyár hatalmas gyárkonszer­neit, a sütőipar-trösztök ilyennemű összefogá­sát, akkor láthatjuk, hogy Amerika még a kellő időben értette meg,, hogy mit kíván a 'világgazdasági struktur a valtozáis őtőle éö hogy milyen alapon kell neki az ő gazdaságát átszerveznie, hogy a versenyképesség irtózatos run-jében meg tudja állni a helyét.^ Hogy az­után ez a vertikális koncentráció később csak 18%-át foglalta el az összes koncentrált ipa­roknak és a horizontals iparok ezzel szemben 80%-át tették ki az összes t trösztöknek, ez egé­szen mellékessé vált, a lényeg az volt, hogy a -kellő időben összefogtak és megtalálták a siker kulcsát. (Élénk helyeslés a középen.) Németország a trösztökkel szemben in­kább a kartelleknek kedvez, azoknak aj kar­telleknek, amelyek ellen ma Magyarországon annyi elitélő szó hangzik el. Talán más alka­lommal lesz itt az ideje annak, hogy a kartel­lek problémájával, amely nem is olyan egy­szerű, amint sokan feltüntetni szeretnék, be­hatóan foglalkozzam. Kétségtelen, hogy a kartell egy világjelenség, amelyet gazdasági szükségességek hoztak létre. A kartelleket te­hát egyoldalú szempontból dicsérni vagy el­itélni vajmi nehéz. Az bizonyos, hogy annak a világálramlatnak megfelelően, amelynek megnyilvánulását különösen Németországban látjuk és amely a kartelleknek az állam által való szigorú megfigyelését, és ha kell, kinöi­véis/einek megnyirbálásait 'kivájnja, bizonyos intézkedéseket minálunk is kívánatosnak tart mindenki, aki objektív szemmel nézi a kartel­lek intézményét. Viszont túlzásba vinni a dol­got, jelszavak után ítélni és jelszavakból ítélve a kartellek intézményét általában elejé­től végig elitélni és kipusztítani akarni: ez esetleg olyan gazdasági romlást vagy leg­alább is fennakadást idézhetne elő, amelyet igy egyszerűen, egy szóval elintézni nem lehet. Németország, amint szerencsém volt el­mondani, nem a trösztöknek, hanem inkább a kertelleknek hazája. A produktiv munka­megosztás elvéből indulván ki. arra az ered­ményre jutott, hogy a kartelleknek egészséges megteremtésével nem csupán a rezsi-költsége­ket tudja csökkenteni és igy a hasznot fokozni, hanem a munkának általánosításával a mun­kabérek emelését és a munkások nagyobb és fokozottabb foglalkoztatását is. Ezeket a kartelleket azután nagyobb egységekbe kíván­ván összefoglalni, koncentrációkra, — amint ma már nevezik — nagyipari és gazdasági koncentrációkra törekedett az utóbbi években. Nagy egvségekbe kivánta foglalni és foglalja lassan össze magukat a kartellek, am^ly niagy egvségek eladási pis értékesítési irodáikat lé­tesítenek, de valójában nem csupán értékesí­tési irodák ezek. hanem egyszersmind a ter­melésbe, a termelés irányításaiba, az) egyes szabadalmak egységes kihasználásába is be­folynak. Ilyenfajta kartell ma a Ruhr-tröszt. ame­lyet Vereinigte Stahlwerke-Aktiengesellschaft név alatt hoztak létre az utóbbi időben és amely 800 millió aranymárka alaptőkével b'ir és Németországnak hat legnagyobb nyersacél­művét koncentrálja magában. Ilyen a Deutsche Edelstahlwerke 30 millió alaptőkével és ilyen az a nagy szénkoncentráció, amelyet szintén az acélművek gazdaságosabb kihasználása vé­gett teremtettek meg Németországban De ezeken a német kartelleken kivül ben­nünket sokkal inkább érdekelnek azok a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents