Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.
Ülésnapok - 1927-9
A városnak az a hivatása, hogy olcsó közlekedést, olcsó világitást csináljon. De itt is mi a helyzet ? Budapesten pl. hogy áll a közlekedés dolga ? A viteldíj leszállításának, vagy felemelésének kérdése a kereskedelemügyi ministérium hatáskörébe tartozik. Úgyhogy ha ezen a ponton vannak kérések és kívánságok, méltóztassék a kereskedelemügyi ministériumhoz fordulni, amelynek ügykörébe és hatáskörébe tartozik a viteldíjak leszállitása. Ebből a szempontból kell megbírálni a részvénytársasági alakulat kérdését is. Hiszen itten, ebben a képviselőházban a gyakorlati élet terén működő férfiak is ülnek. Azt hiszem, igazat fognak nekem adni abban, hogy nem a forma a fontos, nem az, hogy egy közület, egy gazdasági alakulat milyen formában működik, hanem az a fontos, hogy kik vezetik. Lehetséges, hogy egy részvénytársaság kitűnő vezérigazgatóval működik és akkor boldogulni fog. Ha ellenben annak a részvénytársaságnak van egy rossz vezérigazgatója, akkor az a részvénytársaság nem fog boldogulni. Egy rossz vezetővel azonban nemcsak a részvénytársaság, hanem házi kezelésben álló üzem sem fog boldogulni. Minden az emberektől függ, minden attól függ, hogy ne szinekurát töltsenek be, hanem mindenütt a megfelelő szakembereket helyezzék a megfelelő helyekre. Akkor lehet az részvénytársaság, lehet az házi üzem, az mindegy, az a fontos, hogy megfelelő szakemberek legyenek benne. Mert mi trrtént itt pl. az u. n. Beszkárt-nál, a Budapesti Közlekedési Részvény* ársaságnál. (Rassay Károly : Erre vagyunk kíváncsiak régen!) Ä részvénytársasági forma szempontjából az van < tt. hogy a Beszká't-nak van -egy igazgatósága, amelybe a partok delegálták embereiket, pánok olyan példa«* Önuralmat 'S olyan önfegyelmet tanúsítottak, hogy a legkiválóbb szakembereket küldték az igazgatóságba. így fogial ott helyet Kandó Kálmán, a Ganz-D nubius világhírű igazgatója, akit — ugy gondolom - a keresztény községi oárt delegált oda; így foglal nelyet az egységes községi párt delegálta képen Gordon Róbert, a D a livasiit igagatóia aki szintén elsőrangú szakember; igy f< glal helyet a demokrata-p irt részérői Vá sonyi Jenő ELA államvasutak volt el ökig-azgatója, aki a íegkiv.ilcLib szaktekintély. Ezenkívül az alapszabályok gondoskodnak arról, hogy ott a kormánynak megbízottja egyen jelen s a kormány rézéről Dara nyi Ferenc van ennek a részvénytársaságnak igazgatóságába beküldve. Régebben voltak ott hibák a részvénytársasági alakulatban, mert nem megfelelő szakemberek, hanem laikusok voltak többségben és egyetlen párt kiküldöttjeként. De méltóztatnak látni, hogy a jellen pillanatban az a helyzet, hogy a legelsőrangu szakemberek, akiknél különbet sem a fővárosban, sem másutt nem lehet találni, viszik a BESZKÁRt ügyeit. Amint hallom — talán féléve vannak ott — ezeknek a kitűnő igazgatósági tagoknak közreműködésével sikerült már sok milliárdot megmenteni épen szakavatoítságuk és az ügyekben való jártasságuk folytán. Nem lehet tehát a részvénytársasági formára egyszerűen halált kiáltani és kimondani. Mint mondom, a BESZKÁRt története mutatja, hogy volt ott a részvénytársasági formában nagyon rossz vezetés és a jelen pillanatban a részvénytársasági alakulatnak és az egész intézménynek nagyon javára szolgálnak ezek a kiváló szakemberek- Nagyon helyes és nagyon természetes, amit a minister ür elvül felállított, és teljesen hozzájárulok, hogy akár részvénytársaság, akár nem részvénytársaság, bármilyen forma, bármilyen alakulat mellett, ugy a törvényhatósági bizottságnak, mint a felügyeleti hatóságnak meg kell lennie a módjának és eszközének, hogy belenézzen és megvizsgálja ennek a részvénytársaságnak vagy bármilyen alakulatnak működését. Mert semmiféle erkölcsi és gazdasági testület ma ellenőrzés nélkül nem működhetik, mert ha ellenőrzés nélkül működik, az alkalmat ad visszaélésekre és nekünk nem szabad alkalmat adnunk visszaélésekre. Minden közületnek, minden erkölcsi testületnek ugy kell működnie, hogy ne féljen soha a nyilvánosság tüzétől, (Helyeslés a jobboldalon.) Jöjjön minden a nyilvánosság elé, ne legyen senkinek takargatnivalója. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon Örülök, hogy a Házban visszhangra találok ebben a kérdésben Én nem vagyok semmiféle takargatásnak hive. Én azt akarom, hogy szakemberek intézzék az ügyeket megfelelő helyen és megfelelő módon. Bennem objektivitás él. Ugy a pénzügy min ister urnák, mint a ministerelnök urnák igazat adok pl. abban a követelésükben, hogy a költségvetések kellő időben kerüljenek fel az ő felügyeleti hatóságuk elé. Az lehetetlen állapot, hogy a vidéki városokból vagy a fővárosból is akkor kerüljenek fel a költségvetések, amikor már rég elköltötték az azokban foglalt összegeket. (Helyeslés.) Utóvégre senki sem vállalkozhatik arra és senkihez sem méltó, legkevésbé a kormányzathoz, a kormány tagjaihoz, hogy fiktiv dolgokat csináljanak. Ez nem helyes és nem méltó és én nagyon helyeslem a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely ebben a tekintetben előírást tartalmaz. De legyen szabad erre az mondanom : ehhez nem kellett volna külön törvényt hozni. A mai időkben a mélyen t. kormány egy egyszerű leirattal vagy körirattal el tudja intézni azt, ugy Budapesten, mint a vidéki törvényhatóságokban, hogy kellő időben kerüljenek hozzá ezek a költségvetések. Az igen t. előttem szóló Tóth Pál képviselőtársam nagyon érdekes vallomást tett, amikor azt mondotta, hogy ma már egy faluban sem lehet a jegyzőt megválasztani ministeri beavatk< zás nélkül. (El entmondások a jobboldalon és a középen). Nem tudom, igy "an e. Nem tudom, hogy a centrális hatalom keze eljut-e egészen a jegyzői szék betöltéséig. (Ellentmondások a jobboldalon.) Mélyen t képviselőtársam tette itt előttünk ezt a kijelentést. De viszont ha ez igy van, hogy egy állás betöltésébe is beavatkozhat a centrális kormány, mennyivel könnyebb a kormányzatnak egy egyszerű adminisztratív intézkedéssel elérni azt, an it ebben a törvényjavaslatban hoz. Én tehát oda konkludálok, hogy mindezeknek a kérdéseknek elintézésére nem volt szükséges az autonómiának megbántása vagy megsértése. Oda konkludálok egyrészt, hogy ezeket a kérdéseket adminisztratív utón el lehetett volna intézni, másrészt pedig, hogy az idő teljesen megérett a közigazgatás reformjára, ugy a közigazgatási és önkormányzati testületek összetételére nézve, mint az ottani ügyek vitelének szabályozására nézve. Az következik ebből, hogy uj közigazgatási reform jöjjön elénk, amelyet már annyi ideje halasztanak és az következik, hogy mindenkinek a saját különleges viszonyai szerint intézzék el az ügyét. Budapestet nem lehet részleteiben összehasonlítani a vidéki városokkal, a vidéki városokat pedig nem lehet a falvakkal. Mindenütt helyi viszonyok, különleges viszonyok vannak; mindenütt számolni kell a helyi és különleges viszonyokkal. De ezeken a helyi és különleges viszonyokon túl és ezeken felül van egy nagy etv, az önkormányzat nagy elve 86" Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1927. évi február hó 11-én, pénteken.
