Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-9

gálja s gazdasági életlehetőségeket teremt, ezért helyesnek és szükségesnek tartom ezt a törvényjavaslatot s ezért nem tudom ellenezni. Végtelenül csodálom, hogy a jegyző előtt fekvő ivén van képviselőtársam, aki e törvényjavaslatnak általánosságban is ellene szegül. (Esztergályos János: Lehet másnak is véleménye, amely épen ellenkező, mint a képviselő uré ! — Propper Sándor : Még nem lépett be mindenki a kormánypártba ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy nem vagyok tagja a kormánypártnak (Rothenstein Mór: De lehetne !) és sokkal függetlenebb, szabadabb és önálóbb képviselőtagja vagyok ennek a képviselőháznak, mint a képviselő ur. (Taps a jobboldalon. — Propper Sándor : Ezt ön nem tudná megindokolni ! Talán a kártya-klub teszi függetlenné ? — Zaj.) Nem tudok semmiféle kártyaklubról. (Esztergályos János : Elég jó kezdet. — Zap Elnök: Csendet kérek a baloldalon képviselő urak! (Esztergályos János: Nekünk nem szabad olyan bírálatot mondani, amely ellenkezik azzal a véleménnyel, amely az öné, képviselő url — Zaj). Szilágyi Lajos : Hangsúlyozom, hogy teljesen Önálló, senkinek, semmi tekintetben le nem kö telezett tagja vagyok ennek a parlamentnek, sza badon gyakorolom a kritikát, iobbra is, balra is, akár tetszik, akár nem. (Esztergályos János : Ezt a jogot gyakoroljuk mi is és nincs joga kétségbe vonni! — Zaj), Elnök : Esztergályos képviselő urat kérem, méitóztassék tartózkodni az állandó közbeszólás tói! Szilágyi Lajos : Tény, hogy az ellenzéki oldalról lehetett követelni, hogy az adómérséklés politikájára térjen át a pénzügy minister ur, viszont nem lehet játszani: hoay mikor végre-valahai a áttért eire a politikára, akkor pedig ezt a lépését hibáztassuk. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Helyeslés jobbfelől.) Ezt a törvényjavaslatot lehet kifogásolni részleteiben — részleteiben én sem fogadom el, én sem szavazom meg — h gy azonban az adómérséklés politikáját jelentő törvényjavaslatot, hogy nem lehet általánosságtan elfogadni, azt én, annak ellenére, hogy már négy cikluson keresztül egyfolytában vagyok képviselő, a magam véges eszével megérteni nem tudom. (Rothenstein Mór: Mi nem tudunk ellene beszélni és mellette szavazni!) Elnök: Kothenstein képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne szóiion állandóan közbe. Szilágyi Lajos: Kétségtelen, hogy lehet beszélni arról, hogy ez az adómérséklés, amelyet ez a törvényjavaslat jelent, elegendő e, vagy nemi (Fábián Béla: Na ugye?) Bevallom, hogy én ebben a tekintetben nem látok tisztán. Figyeltem a bizottságok munkáját, figyeltem a bizottsági tagok sorában lévő szakférüak felszólalását., és ha arra gondolok, amit a pénzügyi és a közigazgatási bizottság ülésein láttam és hallottam s emlékezetembe visszaidézem az ott elhangzottakat, akkor kijelentem, hogy még kevésbé látok tisztán. Ha arra gondolok, hogy Gaal Gaston képviselőtársam kritikájából azt hallottam, hogy a földadó itt nemcsak nem mérsékeltetik, hanem mérsékelten emeltetik; ha arra gondolok, hogy Vargha Gábor képviselő ur azt vetette a kormány szemére, hogy eoből a törvényjavaslatból is kicsillámlik, hogy a falu mostohagyermeke a jelenlegi kormánynak; ha arra gondolok, hogy Bródy Ernő képviselőtársam viszont azt hangoztatta, hogy Budapest lakosai ezzel a törvényjavaslattal semmit sem nyernek, (Malasits Géza: Teljesen igaza van!) csak a háztulajdonosok nyernek vele; végül, ha visszaemlékezem Paupera Ferenc t. képviselőtársamnak arra a panaszára, hogy ez a törvényjavaslat a társulati adót nem csökkenti, hanem még súlyosbítja azt; ha ilyen szakemberek és ilyen nagy tekintélyek egymással szinte ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a bizottsági tárgyaláson: akkor igazán csak a középúton kell keresnem a megoldást, a pénzügyminister urnák a középső helyen lévő álláspontját kell elfogadnom, várakozó álláspontra kell helyezkednem és várakozásteljesen nézek ennek a törvényjavaslatnak a kihatásai elé. Nem foglalkozom ezúttal külön-külön az egyes adónemekkel, vagy illetékfajtákkal, ezt majd nálamnál a kérdéshez sokkal jobban értő képviselőtársaim fogják feitegetni utánam. Felhivom azonban az igen t. pénzügyminister ur figyelmét azokra a nagy értékű dolgozatokra, amelyeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara s a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamaia nyomtatásban eljuttattak mindegyik képviselőhöz és felhivom az igen t. pénzügyminister ur figyelmét az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek is azon megjegyzéseire, amelyeket nyomtatásban tett e javaslat birálataképen. A t. előadó ur szokott pontosságával részleteiben is ismertette ezt a törvényjavaslatot és ismertette azokat a változta'ásókat, amelyeket a pénzügyi és közigazgatási bizottságok együttes munkája ezen a javaslaton keresztülvitt. Nem tudom, hogy az előbb közbeszólt képviselő urak észrevették-e, vagy nem. nem igen láttam őket ott a bizottsági tárgyaláson, de tény az, hogy a bizottsági munka e törvényjavaslaton mélyreható és nagyjelentőségű változtatásokat eszközölt : tény az. hogy a pénzügyminister ur a választási campagne előtt és a választások idején tett Ígéreteit nemcsak beváltotta, hanem fokozta azzal, hogy a kifogások előtt meghajolva, ugy az adómentes létminimumnál, mint az adókulcsoknál is változtatásokba ment bele, nem is emlitve, amit az autonómia-kérdésben változtatott ezen a törvényjavaslaton Annyi bizonyos, hogy jogos lehet az a panasz, hogy ha már az adókulcsokhoz és az adómentes létminimumhoz hozzányúl az igen t kormány, akkor lehetne beszélni arról, hogy vájjon ez a törvényjavaslat azokat a követelményeket, amelyeket ellenzéki oldalról évek hosszú során át felállítottunk, részben, vagy egészben honorálja-e ; lehetne beszélni arról, amiről a Népszava is mai számában ir, hogy vájjon a legszegényebb osztály az adómérséklési törvényjavaslat kihatásai folytán . jobban jár-e, mint a nálánál vagyonosabb osztályok *? És most csak arra a megjegyzésre szorítkozom, hogy az egész törvény kihatását szerintem illuzóriussá teheti az, ha az igen t. minister' ur még nem ment tovább azon a téren, hogy a forgalmi adó, mint állami bevételi forrás helyett más bevételi forrást teremt, más bevételi forrást keres, mert amig ezt meg nem teszi, vagy meg nein találja, addig a forgalmi adó, mint a magyar közgazdasági élet kibontakozásának akadálya, mint a fejlődés gátja és mint bilincs áll fenn. A forgalmi adó megszüntetése vagy gyökeres reformja nélkül igénytelen, nézetem szerint hatalmas gazdasági fellendülés nem is képzelhető, mert a forgalmi adó, ugy, ahogy ma van, mai rendszerében mezőgazdaságunk és állattenyésztésünk termékeinek értékesilési lehetőségeit károsan befolyásolja, a hazai ipar kiviteli érdekeit sérti, a külföldi ipar versenyhelyzetét javítja, importnagykereskedelmünket kikapcsolja, exportviszonylatban pedig versenyképességünket teszi tönkre. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egyaránt feljajdultak, panaszkodnak és szenvednek a forgalmi adó mai rendszere miatt, termelés, forgalom és fogyasztás bénul meg. Mindez kétségtelen tény ezt az igen t. pénzügyminister ur sem tagadja 14* As országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1927. évi február hó 11-én, pénteken. 71