Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-7

34 Az országgyűlés képviselőházának 7. jelent az, hogy a bíróságokat 1924-től kezdve elárasztották a valorizációs és a teljesítés lehetetlenülése folytán előállott perek. Itt minden egyes per egy uj mesgye. egy uj probléma, amely az egyes ember, a peres fél helyzetének szigorú méltánylását és birálását igényli, tehát olyan feladatot ró a biróra, amelyet csak lelke és tudása teljes latba vetésé vei oldhat meg teljesen. Ha összehasonlitom a mai ügyforgalmat a békebeli ügyforgalommal, ugy ezt csak a járásbíróságoknál tudom megtenni, mert az adatgyűjtési szisztéma ma már a felsőbíróságoknál és a törvényszékeknél más, mint a háború előtti időben volt. Ha a járásbíróságok ügyforgalmára vonatkozó adatokat hasonlítom össze, az eredmény az, hogy a járásbíróságok ügyforgalma a békebelihez viszonyitva 37%-kal emelkedett. Ha már most nézem e számadatoknak megfelelően, hogy az elintézési hátralék hogyan szaporodott, milyen mennyiségre növekedett fel, akkor meg kell állapi tanom, hogy a 67%-os emelkedéssel szemben az elintézési hátralék csak 26"6°/o-ot tesz ki. Épen ezért, innen erről a helyről, köszönettel és hálával kell megálla pita nom. hogy a magyar bíróságok és a magyar birói intézmények a maguk kötelességét hi ven és becsületesen teljesítették. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl !) E nehézségek megoldására vannak ideák, eszmék, melyek megbeszélés tárgyát képezik. Szükségesnek tartom, hogy én ezeknek az eszméknek itt hangot és az ezekhez fűződő véleményemnek kifejezést adjak, (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Van olyan véleményem, amely a bíróságok nehéz helyzetének megoldását akkéut gondolja, hogy a birói szervezet alakíttassák át. Nevezetesen kiindulnak abból, hogy a magyar bíróság tulajdonképen négy instanciával dolgozik: járásbírósággal, törvényszékkel, táblával és kúriával, és az eszme az lenne, hogy állítsunk fel három instanciás biróságot és valamelyik középső bírósági részt töröljük a szervezetből. Én ez ellen elsősoiban pergátló okot tudok felhozni, felhozom azt a pergátló okot, hogy én ma, ellenére annak a nagy elöhaladásnak és annak a nagyon rendezett állapotnak, amely elkövetkezett, nem látom még a gazdasági életviszonyokban azt a nyugodt egyenest, amely mellett ho*zszabb időre számolni lehetne egy uj berend( zkedés lehetőségével és méreteivel. ( Rothen

stein Mór: Ugy látszik, a minister ur rövidlátó! — Derültség.) Van azonban egyéb oka is annak, hojíy én ezt az ideát a magamévá nem tehettem. Ha a birósági szervezetből egy középső fórumot, egy középső instanciát kiejtek, a birósági testületnek és szervezetnek olyan átcsoportosítására van szükség, amely, azt hiszem, költségűén annyi terhet róna erre az országra, amennyit erre az országra róni nem lehet. Teszem fel azt, hogy kiejtjük és megszüntetjük a királyi táblákat s első folyamodásu bírósággá tesszük a járásbíróságot, másodfolyamodásuvá a törvényszéket, és maradna a kúria. Számolnom kell és számolnunk kell azzal, hogy ha én járásbíróságot akarok első folyamodásuvá tenni, az abban a szervezetében, amelyben ma van, ezt a munkát ellátni képtelen ; a minőségről egyelőre nem is beszélek, mert az tömegmunka lesz, és ennek a tömegmunkának az első instancia munkabeli nívójának leszállása le fogja szállitani az egész biróság munkájának nivóját és megnehezíti a legfelsőbb foknak, a kúriának munkáját, arnely biróság akkor már nem lesz a nagy jogi kérdéseknek eldöntője, hanem mindennapi kis pöröknek lesz az elintézője. És ha ezt az átszervezést meg kellene csinálnunk, akkor a vidéki járásbíróságoknál, ahol eddig két bíró volt, nekem gondoskodnom kellene négy bíróról, mert az a járásülése 1927. évi február hó 9-én, szerdán. biróság, ha az összes elsőfolyamodásu perek odamennek, az eddigi birói létszámmal ezt ellátni nem tudja, Éppen ezért mondom én, hogy ezt a szervezeti változtatást megcsinálni nem lehet és nem szabad. (Ugy van! a jobboldalon.) A másik idea az, hogy a bíráskodásnak, a törvénykezésnek egy része utaltassék át az érdektestületek hatáskörébe: a kereskedelmi és iparkamarának, az ügyvédi kamarának, ennek vagy annak a kamarának hatáskörébe. Ehhez a megoldáshoz sem tudok hozzájárulni. A biroi hatalom a királyi hatalom jogosítványainak az egyike, és kell, hogy az birtokállományilag, birtokállagilag egy maradjon. Ezt a birói főhatalmat felparcellázni engedni nekünk nem szabad, mert akkor az alkotmányos útról, ősi alkotmányunk megszabott vágányairól letérnénk. (Ugy van ! a jobboldalon.) E felfogások mellett, minthogy ma komolyan és átgondoltan nem lehet határozottan megjelölni azt, hogy milyen irányban történjék a törvénykezés terén változtatás, ma nem hihet más a feladat, mint az, hogy a bíróságok mai szervezetének munkáját csökkentsük azoknak a. kezelési, hogy ugy mondjam, nem birói munkáknak kikapcsolásával, amelyekkel a biróságok ma túlontúl meg vannak terhelve. E tekintetben, ebben a nizusban és irányban én többirányú javaslattal fogok az igen t. Képviselőház elé járulni. Ma két javaslatom fekszik az igen t. Ház előtt, nevezetesen a megszűnt cégek hivatalból való törlésére és az örökösödési eljárás egyszerüs tésére vonatkozó javaslatom, Az első javaslat azt célozza, hogy azok az emberek, akik ferde helyzetbe jutottak a cégek és társaságok folytán saját hibájukon kivül ne vexáltassanak tovább a kereskedelmi törvény megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával, de célozza viszont azt is, hogy a biróságok munkaköréből kikapcsoltassék az a felesleges és célra nem vezető munka, amely a felszólításokkal és bírságolásokkal jár. Nagyobb és általánosabb a másik javaslat, amely az örökösödési eljárásról szól. Nem akarom a Ház igen t. tagjainak türelmét igénybe venni azzal, hogy elmondjam itt, hogy régi örökösödési eljárásunk szerint hányszor tette meg az a hagyatéki ügy az utat a haláleset felvételi iv beérkezésétől kezdve a bíróságtól a közjegyzőhöz s megint vissza és ismét vissza. Én most csak arra akarok rámutatni, hogy azok, akik a gyakorlati életben látták a hagyatéki ügyeknek ezt a kezelését és azt a terhes és odiózus nyilvántartási szisztémát, amely a hagyatéki ügyeknél gyakorlatban volt általában, azok, azt hiszem, igazat fognak nekem adni atekintetben, hogy ezt a felesleges munkát eliminálva egy olyan javaslattal járulok a t Ház elé, amelynek célja az, hogy az a hagyatéki ügy birói kézbe akkor kerüljön, amikor az tényleg birói döntést és határozatot igényel. (Helyeslés a jobboldalon.) En e javaslatok taglalásába és részletes ismertetésébe belemenni ezidő szerint nem kívánok ; csak jelezni akartam azt a nagy irányt, amelyben az igazságügyi adminisztrációt vinni és fejleszteni akarom. Ez az irány az, hogy az igazságszolgáltatásnak megteremtsem azt a békés és nyugodt levegőt, amelyben azelőtt dolgozott. Meggyőződésem az, hogy ez a két javaslat alkalmas arra, hogy ez a levegő, ez a miliő megteremtessék s azért ezt a két javaslatot tisztelettel ajánlom az igen t. Háznak elfogadásra* (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen). Elnök : Ugy látom, hogy többen megjelentek azok közül a képviselő urak közül, akik még nem tettek esküt. Felkérem Östör József képviselő urat, mint az összeférhetetlenségi állandó bizottság tagját,