Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-7

Az országgyűlés képviselöházánah 7. végül törvényjavaslat az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. te. egyes büntető rendelkezéseinek módositásáról, a közgazdasági, munkásügyi és igazságügyi bizottsághoz. Elnök : A Ház a benyújtott törvényjavaslatok kinyomatását, szétosztását elrendeli és a belvízi hajók lajstromozásáról s az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló törvényjavaslatot előzetes együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közlekedésügyi, közgazdasági, pénzügyi és igazságügyi bizottságoknak ; a m- kir. szabadalmi felsőbiróság megszüntetése és az ezzel kapcsolatos rendelkezések tárgyában beadott törvényjavaslatot a Ház kiadja az igazságügyi bizottságoknak ; a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása iránt létrejött nemzetközi megállapodás becikkelyezése tárgyában beadott törvényjavaslatot kiadja a közgazdasági bizottságnak ; a heti pihenő-időnek az ipari üzemekben való érvényesitése tárgyában beadott törvényjavaslatot együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági és munkásügyi bizottságnak; az egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja az igazságügyi, közgazdasági és munkásügyi bizottságoknak ; a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában 1921. évben tartott általános értekezleten megáilaiptott egyes okmányok becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági, közlekedésügyi és külügyi bizottságoknak ; végül az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. te. egyes büntető rendelkezéseinek módositásáról szóló törvényjavaslatot együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közgazdasági, munkásügyi és igazságügyi bizottságoknak. A honvédelmi minister ur kivan szólani. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Képviselőház ! Van szerencsém a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szóló 1922. : XI. te. első fejezete némely rendelkezéseinek kiegészitéséről és módositásáról szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalásra előterjeszteni. Tisztelettel kérem, hogy a javaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő-bizottság elé utalni méltóztassék. Bátorkodom továbbá a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörének az 1921. évi XXXII. te. hatálya alá tartozó egyének ellátási és az említett törvény alapján ellátásban részesülő egyének családi pótlék ügyeire való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás céljából a t. képviselőház elé terjeszteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő- és közigazgatási bizottság elé utalni. (Helyeslés.) Elnök : A honvédelmi minister ur által beterjesztett két törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását a Ház elrendeli és az első törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő-bizottság elé, a másodikat pedig a véderőés a közigazgatási bizottság elé utasítja. Napirend szerint következik a cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból békésé 1927. évi február hó 9-én, szerdán. 33 vezetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 4, 15) tárgyalása. Az igazságügyminister ur kíván szólani. Pesthy Pál igazságügyminister : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az uj országgyűlés a mai nappal kezdi meg érdemleges munkáját. Most, amikor először állok fel itt, az országgyűlés alsóházának üléstermében, megilletődés fog el. Hálás köszönettel, odaadással és leborulással adózóm az Úristen különös kegyelmének, hogy ezt a mai napot reánk elhozta. Hálával és köszönettel adózok az Istennek, hogy adott ennek az országnak bölcs vezéreket, akik célkitűzésükkel és erős munkájukkal erre az országra ezt a mai napot elhozták. Hálás szívvel borulok le az egész nemzet előtt, amely az anyagi megpróbáltatások napjaiban époly erősnek, nagynak és dicsőnek bizonyult, mint a vérfergeteges háborúban és zivatarokbanA nemzetnek ezek a nagyságai és az Istennek ez a kegyelme engedi bennem élni azt a hitet, hogy ez a mai nap egy uj hajnalhasadás lesz : hajnalhasadása egy uj ezer esztendőnek, amely — adja Isten és hozza az ő kegyelme ezt reánk — boldogabb és dicsőbb lesz. mint az elmúlt ezer esztendő. (Éljenzés a jobboldalon.) A legközelebbi jövőben a mi munkánk irányát és kereteit az kell hogy megszabja, hogy ott, ahol romokat látunk még, azokat igyekezzünk eltakaritani ; (Propper Sándor: Anyiltszavazási rendszert elsősorban? — Zaj.) ; ott, ahol gyengeséget látunk, igyekezzünk erősíteni. E munkánknak határt, mesgyét csak az f szabhat, hogy ennek a nemzetnek teljesítőképességét csak anynyira vegyük igénybe, amennyire ezt a nemzet életképessége, életlehetősége megengedi. Két javaslattal járultam az igen t. Képviselőház elé abból a célból, hogy olyan igazságügyi nehézségeket oldjak meg, amelyek az egész igazságszolgáltatás mesgyéi között, a törvénykezés egész terén és mezején fennállanak. A helyzet súlyosságának és nehézségének ecsetelése végett vissza kell nyúlnom egészen a háború előtti időkig, mert a háborúnál kezdődött, el az a hullámzás és zavar, amely a magyar igazságszolgáltatás menetében a későbbi zavarok okozója lett. A háború alatti per felfüggesztések, a háború megszűnte után pedig e perek folyamatbatétele oly nagy munkatömeget zúdítottak a magyar bíróságokra, amellyel a magyar biróságok csak küzdve, fuldokolva tudtak megküzdeni — s annyira-amennyire meg is tudtak küzdeni — amely munka azonban azt a teljes eredményt és nívót, melyet a magyar biróságok munkamennyiség tekintetében a háború előtti időkben nyújtottak, még ma sem érték el. 1924-ben elkövetkezett a szanálás, a szanálással a létszámcsökkentés. A létszámcsökkentés ismét uj feladatok és szinte leküzdhetetlen nehézségek elé állította a magyar bíróságokat. Hogy számadatokkal szolgáljak a tekintetben, milyen volt ez a hullámzás, kérem az igen t. Ház türelmét arra vonatkozólag, hogy előtárjam azt, hogy 1924 és 1925-ben milyen növekedő számarányokat mutatott a magyar biróságok megterhelése. (Halljuk ! Halljuk !) Mig 1924-ben 1,500.000 iktatmánya volt a bíróságoknak, addig 1925-ben 1,992.000 - tehát közel 2,000.000 —, az 1926. évben pedig már 2,500.000 iktatmány érkezett be. (Propper Sándor : A reakció produktuma! - Zaj.) A biróságok költségvetési létszámát véve alapul, 1924-től 1926-ig az ügyforgalomban 79°/o-os az emelkedés. De nemcsak a számbili emelkedés az, amely a biróságok munkáját nehézzé tette és hátráltatta, hanem a munka minőségének súlyossá válása is. Hiszen, aki a gyakorlati jogi téren és igazságügyi téren mozog, az tudja, mit