Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-21

Az országgyűlés Mpviselöházának 21. a zsidó honpolgárok filléreivel tenni'? Mert ha keresztény ország vagyunk, akkor csak a ke­resztények lehetnek egyenrangú és egyenjogú honpolgárok. Ne tessék igy érvelni, mert akkor a logikát ad abszurdum lehet vinni. (Gaal Gas­ton: Én papi iskolában tanultam zsidó gyere­kekkel együtt!) Én meg azt mondhatom, hogy mint keresztény ember zsidó iskolában tanul­tam. (Ernszt Sándor: Meg is látszik rajta!) Amit mi javasoltunk, az a keresztény er­kölccsel semmi' összefüggésben nincs és tilta­kozom az elén, hogy Kéthly Anna képviselő­társunk szavaiba Huszár Károly t. képviselő­társunk olyant magyarázzon bele, amit nem mondott, mert hiszen ő nem támadta meg a ke­resztény erkölcsöt; ennek a keresztény erkölcs­höz semmi köze nincsen. Arról van szó, hogyha a felekezetek isko­lákat tartanak fenn, űzessék, van miből- Ha nem volna miből, akkor máskép állana a helyzet. Magyarország ugyanis a legnyomorúságosabb iskolák országa és a leggazdagabb papok or­szága, van tehát miből fizetni. En bejártam már a világ egy részét és az orosz papokat kivéve sehol nem találtam olyan gazdag papokat, mint épen Magyarországon. Ha mi ilyen javas­latot teszünk, ezzel nem sértjük a keresztény erkölcsöket. De ha már az erkölcsnél tartunk, akkor meditáljunk is egy kicsit ezen. Ma más az er­kölcs, mint volt az én gyerekkoromban és mint kétszáz évvel ezelőtt volt. Ez sem állandó, ez is változásnak van alávetve. Én tudom, hogy az embereket nem lelkiségük irányítja cseleke­deteikben, hanem gazdasági helyzetük. (Huszár Károly: Ezt én nem vallom!) Önt is az irá­nyitja. Laky Dezső professzor előadást tartott az Akadémiában, melyben kifejtette, hogy mi­lyen mértékben emelkedik Magyarországon a bűnesetek száma. Ha igaz volna az ön tétele, akkor 1919 óta, a keresztény reneszánsz óta, vagy — amint Ernszt képviselőtársam elne­vezte — a keresztény kurzus óta... (Ernszt Sándor: Én neveztem el? Nagyon rosszul tudja!) A Wenckheim-palotában t. képviselő­társam találta ki ezt a szót és mondotta: má­tól fogva keresztény kurzus van. Ha nem igy van, akkor bocsánatot kérek. De maradjunk a tárgynál. Igaza van Huszár t. képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy itt világnézeti különbségek vannak. Én azt mondom, hogy az emberek gondolkozás­módját és cselekedeteit elsősorban adott gaz­dasági helyzetük determinálja. Mint szociál­demokratáknak elsősorban oda kell hatnunk, hogy az emberek mai nyomorúságos gazdasági helyzete megszűnjék, mert csak akkor lesz be­lőlük magasabbrendü ember, ha magasabb életstandardot tudnak kivivni maguknak. (Far­kas Géza: Mi is azt akarjuk! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ellenkezőleg cselekszenek! — Zaj.) Amit mi kifogásolunk abban, amit Hu­szár Károly igen t. képviselőtársam mondott, az, hogy a kereszténység tanitása szerint az adott helyzetbe bele kell töirődni. Ez ugyan egy kissé alkalmat ad Griger t. képviselőtár­samnak arra, hogy Sopronban ez ellen láza­dozzék, de a lázadozás nagyon halkan történ mondván, hogy az egyház tanifcálsai nem azt jelentik, mintha adott helyzetben minden ma­gyarázatba bele kellene törődni, mert szabad ez ellen lázadozni, már amennyire azt az egy­házi törvények megengedik. (Haller István: Rosszul magyarázza, de az igazság ez!) Olvas­tam ezt a beszédét s mint a többit, ugy ezt a beszédét is beköttettem. (Derültség.) Azt kifo­gásolom én az önök erkölcstanában, hogy arra ülés.' 1927 március 9-én, szerdán. 371 nevelik az embereket, hogy törődjenek bele a helyzetükbe. Pedig ezzel a magatartásukkal voltaképen halálos ellenfeleiknek, a nemzet­közi tőkének tesznek szolgálatot, mert minden hitvány fráter, aki pár piszkos aranyával be­jön az országba, itt gyárat, ipartelepet csinál­hat s kap olcsó munkaerőt azok közül, akik az önök iskoláiból kerülnek ki és abban a hit­ben élnek, hogy Istennek tetsző dolgot cselek­szenek, ha nyolc-tizenkét órát dolgoznak egy nap. (Haller István: Teljesen félremagya­rázza! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a szónokot, méltóztassék most már közelebb jönni a tárgy­hoz! Malasits Géza: Lesz még alkalmunk, hogy beszéljünk Oroszországról, amelyhez nekünk semmi közünk és amelynek módszereit mi is erősen elítéljük, hiszen ott a mi elvtársaink is szenvednek a börtönben. (Huszár Károly: Két­ezer papot végeztek ki! — Peyer Károly: Meg­áldották a vöröszászlót ott is! Igaz, vagy nem 1 ? — Vass József népjóléti, és munkaügyi minis­ter: Nem! — Propper Sándor: Megalkudott az egyház! — Zaj.) Ha tehát Huszár Károly képviselőtársain­nak joga van. — nem vonom kétségbe, — hogy az egész kereszténység nevében kijelentse, hogy rájuk nézve sértő az, amit Kétly Anna képvisel.őtársam mondott, akkor tartozom ki­jelenteni, hogy önöket tisztán materiális ér­dekek vezetik (Zajos ellenmondások a jobbolda­lon és a közéven.), mert erkölcsi tekintetekből tiltakozom az ellen, hogy Kéthly Anna képvi­selőtársam szavaiba olyat magyarázzanak be, amit ő nem mondott, mert ő nem bántotta a keresztény erkölcsöket. Ennek a szakasznak és a mi indítványunknak semmi köze a keresz­tény erkölcshöz, csak ahhoz van köze. hogy ki fizeti a költségeket, ha iskolát épitenek. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kíván nyilatkozni! Gr. Kelebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Bálijuk!) Ha valaki végighallgatta az utolsó óra vitáját, akkor bizonyára mindenre inkább gondolt, mint arra, hogy itt a polgári iskolák reform­járól volt szó. (Derültség.) Amik elhangzottak — amint méltóztattak mondani, — világnézieti kérdések, amelyeket sem egy óra, sem száz óra alatt szóval eldönteni nem fogunk. Ezeket az élet fogja eldönteni és épugy, mint ahogy önök biznak a maguk ideológiájának jövőjé­ben, mi is meg vagyunk győződve arról, hogy miként Voltaire ideológiája elavult, épugy el fog avulni Marx ideológiája is, de a keresz­tény igazságok akkor is a maguk fényében fognak ragyogni, (ügy van! Ugy van! a jobb­oldalon és a közéven.) Egyik meggyőződés iga­zát sem fogjuk tudni sem szóval, sem szava­zással elintézni. A vita során azonban elhangzott pár fel­szólalás amelyeket mint kultuszminister, a magam részéről szó nélkül nem hagyhatok. Kéthly Anna képviselőtársunk nyilván nem egészen szerencsésen fejezte ki magát, amikor azt mondotta, hogy a felekezetek csak jogokat kÖA^etelnek, de kötelességeket nem teljesítenek. Nekem ez ellen, mint kultuszministernek, a leghatározottabban tiltakoznom kell, (Helyes­lés a jobboldalon és a közéven.) mert a ma­gyar történelmi egyházak mindig a legna­gyobb szolgálatokat tették a magyar hazának es a közművelődésnek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) Malasits képviselő ur pedig, -— hogy igy 60*

Next

/
Thumbnails
Contents