Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-21

368 Az országgyűlés képviselőházának k materializmus, amely nem ismeri el a lelket, a halhatatlanságot, az istenfélelmet és igy természetesnek látszik Kethly Anna álláspontja. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ami pedig a szociáldemokrácia párthatalmi taktikáját illeti, nemcsak osztályharcot hirdet, hanem az osztályharc megvivására elszánt hadsereget is akar magának nevelni. Ezt a hadsereget pedig jellemzi a gyűlölet, az elkeseredés és a fanatizmus. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szabó Imre: És milyen nagy szeretetet látunk a túlsó oldalról!) Prohászka Ottokár a szociáldemokráciát internacionális sündisznónak nevezi, (Derültség jobbfelől.) amely tele van tüskével és meg van spékelve élesre fent tőrökkel, a hatalom minden kíméletlenségével és kegyetlenségével, Úgyhogy ezt a jeligét választhatná és viselhetné: »aki hozzám nyúl, az megszúrja magát«. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Jézus volt az első szocialista ! — Petrovácz Mi is azt mondjuk! Azóta sincs jobb szocializmus, mint amit Krisztus hirdetett!) Ki akarna ezzel a tüskés és brutális jószággal kikötni? Az állam sokszor paktál vele, a társadalom pedig kitér útjaiból. Az egyház, a kereszténység, Róma igaz, hogy nem harcol, de feltétlenül józanitó befolyást gyakorol a sokszor elvből nekidühitett tömegek lelkére. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Innen a gyűlölet és az elvi ellentét a szociáldemokrácia és a kereszténység, a keresztény egyházak között. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propter Sándor közbeszól.) Én annak a proklamációnak 90%-át irtam alá, amelyet Peidl Gyula annak idején itt felolvasott. (Propper Sándor: 99%-át fogadta el! — Várnai Dániel: A folyosón 110%-át. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Griger Miklós: Amint értem Kéthly Anna képviselőtársam 'állásfoglalását, olyan örömmel veszem tudomásul, hogy az igen t. kultuszminister ur a felekezti oktatás ügyét támogatni kívánja. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Kéthly Anna! (Propper Sándor: Hiába, papnak nem lehet ellenzékinek lenni, mert nem kap parókiát! — Malasits Géza: Nem is lesz kanonok!) Elnök: Kénytelen leszek névszerint is figyelmeztetni az állandóan közbeszóló képviselő urakat! Kérem a képviselő urakat, méltózitassanak csendben maradni! (Malasits Géza: 1918-ban a papi tanácsban mást mondottak!) Kéthly Ana: T. Képviselőház! Én nem válaszolok és nem is válaszolhatok előttem szóló t. képviselőtársam szavaira, mert ez a szakasz nem ad nekem módot arra, hogy azokra a kirohanásokra, — hogy én is ugyanazt a szót használjam, amit a kénviselő ur — amelyeket a képviselő ur a szociáldemokrácia ellen intézett, válaszolhassak. Ezek a kirohanások ugyanis azokból a forrásokból táplálkoznak, amelyeket a velünk ellenséges világnézetű és egyenesen az u. n. keresztényszocialista tömegeknek elbolonditására, (Vargha Gábor: Ezt maga sem hiszi el! — Petrovácz Gyula: Szóval elismeri a keresztényszocialista tömegeket! — Propper Sándor: Szabó Dezső azt mondotta: dugópárt! — Zaj.) ezeknek az — hogy jobban fejezzem ki magamat — úgynevezett tömegeknek elbolonditására megirtak és kiadnak anélkül, hogy a szociáldemokrácia lényegével valaha is foglalkoztak volna azok, akik ezeket megirtak, vagy valaha is elolvasták volna azokat az Írásokat, amelyek a mi világnézetünk alapját képezik. (Prouper Sándor: Maradjunk csak a papi tanácsnál! — Zaj.) '.. ülése 1927 március 9-én, szerdán. De amikor mi a felekezti oktatás ellen szólunk, — és ez az, amit ennél a szakasznál meg kell említenem — akkor bennünket nem pártszempontok vezetnek, hanem magasabb emberi szempontok. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon, i— Ellenmondások és derültség jobbfelől. — Csöngedy Gyula: Alacsonyabb szempontok! — Malasits Géza: Magasabb szempontok! — Zaj.) Magasabb emberi szempontok, amelyek minden elkülönitési törekvést, akár faji, akár felekezeti, akár nemzetiségi forrásból táplálkoznak is azok, elitélnek és perhorreszkálnak. Amikor itt a felekezeti oktatáíssal kapcsolatban elkoptatott szólamokról beszélnek, én azt mondom, hogy ezeknek a szólamoknak el koptatásában együtt vagyunk azi emberi haladás legfényesebb szellemeivel. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) S amikor hivatalos adatokból megállapíthat juk, hogy a felekezeti oktatás tanulmányi eredményei lényegesen alatta maradnak az állami oktatás tanulmányi eredményeinek ... (Ellenmondások a jobb- és a baloldalon. — Farkas István: Egy millió analfabéta van Magyarországon hétmilió lakos közül. Nem szégyellik ezt az* urak?) Elnök: Csendet kérek! (Ernszt Sándor: Ebben az egymillióban a csecsemők is benne vannak ! — Propper Sándor : Csak a hat éven felüliek! Ön téved!) Propper Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Strausz István közbeszól.) Strausz István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! (Propper Sándor közbeszól.) Propper Sándor képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Kéthly Anna:... amikor ezeket megállapítjuk, azt hiszem, jogunk van tiltakozni az ellen, hogy az uj kultúrpolitikai koncepció olyan SZÍVÓS kitartással dolgozik a felekezeti oktatás kiépítésében. (Huszár Károly: 900 esztendős ez! Nem uj! — Propper Sándor: Nem uj, de elavult! — Huszár Károly: A kereszténység nem fog elavulni! — Gaal Gaston: Ha a zsidóság nem avult el hatezer esztendő alatt, akkor nekünk is van még hátra egypár esztendőnk! — Derültség. — Farkas István: Ez nem a zsidóság kérdése, ez a népoktatás kérdése !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kéthly Anna: T. Ház! Én a zsidó felekezeti oktatást éü ugy nem helyeslem, mint akármilyen más felekezeti oktatást. Ezek a felekezetek jogokat követelnek és jogokat adnak nekik, anélkül, hogy kötelességeket teljesítenének. (Ellenmondások a jobb- és baloldalon.) S akkor, amikor hajlandó volnék koncedálni a felekezetek számára az oktatás jogát, — amint nem vagyok hajlandó, mert azt tartom, hogy az oktatás a szocietás feladata — azt mondom, hogy tartják el iskoláikat és ne követeljenek csak jogokat, kötelességek nélkül. (Helyeslés ^a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobb- és baloldalon) Akkor, amikor a felekezeti oktatás terhét közel százszázalékban az államnak kell viselnie s amikor pl. az egyháziadók behajtása terén a legkíméletlenebb eszközöket látjuk... (Huszár Károly: Hol? — Malasits Géza: Az egész országban, még a fővárosban is! — Peyer Károly: Én is kaptam már végrehajtást! — Szabó Imre: Aki a templom előtt koldul, még annak is kell fizetnie az egyháziadót! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kéthly Anna:... akkor azt kell mondanunk, rendben van, legyen felekezeti oktatás, de az egyházak a kezükön lévő vagyonból és