Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-20

344 Az országgyűlés képviselőházának 20. ülése 1927 március 8-án, kedden. probléma előtt állunk, hogy vagy van koedukáció és akkor van iskola, vagy egyszerűen nincsen iskola, mivel külön fm- és külön leánypolgári iskolák kiépitése egyszerűen keresztülvihetetlen. Ezt a rendelkezést a törvényjavaslat különben szintén átmenetinek tervezi. Talán az egész javaslat punctum saliense a polgári iskolai épitési alap megteremtése. Hiszen az 1868-iki törvénynek épen az a legnagyobb hibája, hogy elrendeli ugyan a^z 5000 lelket számláló községek számára polgári iskola állításának kötelezettségét, azonban sem szankcióról nem gondoskodik, sem pedig az anyagi feltételek megteremtéséről, úgyhogy ennek a törvényjavaslatnak szankciója, amely most kezünk között van, voltaképen ez az alap, ez a polgári iskolai épitési alap, ahol a nemzet részéről nagyon komoly áldozatkészségre van szükség. De ha ezt a pénzügyi áldozatot meghozza a nemzet, akkor a polgári iskolához fűzött nagy művelődési és nemzeti igények minden körülmények között honorálva is vannak. A törvényjavaslat főbb rendelkezéseit a következőkben van szerencséin ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) A polgári iskola feladatáról^ már szóltam. Művelődési anyaga valamivel eltér az eddigi tananyagtól, amennyiben az, iskola gyakorlati céljának kidomboritása végett a fiutagozat tantárgyai közé felveszi az élet- és egészségtani ismereteket, valamint a közgazdasági és jogi ismereteket, azonkívül pedig a vidék gazdasági viszonyainak, színezetének megfelelően részint mezőgazdasági, részint pedig ipari ismereteket vesz fel a polgári iskolák tantárgyai közé, amivel nem akar a szakképzésbe, hogy ugy mondjam, belekontárkodni, hanem egyszerűen a közismereti tárgyakkal kapcsolatban a fiatal nemzedék érdeklődését abba az irányba akarja terelni, ahova később őt a maga élethivatása amúgy is terelni fogja. A bizottság a fiutagozatnál a rajzhoz kapcsolni kívánta még a szépírás felvételét is, ami nem mellőzhető már csak azért sem, mert itt nem csupán a magyar, hanem egyszersmind a német szépírásról és helyesírásról is van szó. A polgári iskola tehát most már négy évfolyamú lesz, négy osztályt fog számlálni, nem pedig hatot; a törvényjavaslat végérvényesen négyre redukálja a polgári iskola osztályainak számát. A felvétel a IV. elemi iskolai osztálytályról kapott bizonyítvány felmutatásához van kötve, amit az 1926:

VII, te. után, azt hiszem, már egészen nyugodtan meg lehet követelni minden, a polgári iskolába lépő tanulótól. A heti órák számát, sajnos, a közismereti anyag kibővülése folytán az 1868. évi törvényhez képest két óráival fel kellett emelni: 26-ban és 28-ban van maximálva. A tanterv kibocsátásálnak jogát ez a szakasz a kultuszminister úrra ruházza. A tanulók osztálylétszámát szintén szabályozza, mégpedig kissé liberálisabb szellemben, mint az 1868. évi törvény, amennyiben legalább elvben honorálja a pedagógiai igényeket; az 1868. éVi törvény ugyanis 50-ben állapítja meg a tanulók létszámát, ez a szakasz azonban elrendeli, hogy 10 év multán ez az iskolafaj térjen át a 40-es tanulólétszámra. A tanárok heti , óraszáma 22-ben van megállapítva, amit a közoktatásügyi bizottság ugyan soknak talált; szükségesnek is tartja ennek csökkentését és jelentésében kifejezést is adott pro futuro annak az óhajának, hogy a sikeresebb népoktatás érdekében, ha majd az állam pénzügyi helyzete meg fogja engedni, ezt a 22 órát 20-ra szállítsa majd le a törvényhozás. A mellékfoglalkozásokat szintén a felsőbb tanügyi hatóságok engedélyéhez köti, mint ahogy ez a középiskolai tanároknál fennáll. A felügyeletre, valamint a tanárképzésre és képesítésre vonatkozó rendeletek kiadására nézve, mint már emiitettem, a kultuszminister ur nyer felhatalmazást. A polgári iskolák létesítésének és fentartásának kérdését szabályozza a II. fejezet. Polgári iskola felállításaira joggal bír az állam, a községek, a felekezetek és társulatok, ha jóváhagyott alapszabályaik vannak, de magánosok is, ha polgári iskolai tanári oklevéllel birnak és a megfelelő anyagi erővel rendelkeznek. Az olyan községeket azonban, ahol a polgári iskolák szükségessége evidens, a kultuszminister ur kötelezheti polgári iskola felállításaira, ha azonban az ezzel járó terhek meghaladják a köizség teherviselő képességét, akkor a közoktatásügyi kormány effektiv segítséggel igyekszik ezeknek az iskolafentartóknak a hóna alá nyúlni, különösen az iskolaépület emelésénél, ahol egészen az épitési költség 70%-ának elvállalásáig mehet el a kultuszkormányzat. Ezzel szemben a községeket kötelezi egy ezer négyszögöles telek bitositására, valamint a iskolaépület emelésénél körülbelül olyan természetű természetbeni szolgáltattálsokra, mint amilyeneket a tanyai iskolákról szóló törvényjavaslat tartalmaz, t. i. kézi napszám és igaerő rendelkezésre bocsátását követeli meg. Ezenkívül a gazdasági oktatás gyakorlatibbá tétele céljából legalább két katasztrális holdat követel meg a községtől, amely terűletet, mint minimumot jelöl meg a törvényjavaslat. A felekezetek számára természetesen, különösen, ha a községek lakossága túlnyomó többségben egy felekezetű, szintén lehetővé tesz polgári iskola állítást, bizonyos államsegélyt, sőt nem zárkózik el kölcsöntől sem, amennyiben a felekezet anyagi ereje különösen az iskolaépület biztosítását nem tenné lehetővé. Az eljárás itt körülbelül ugyanaz, mint a tanyai iskoláknál: a kultuszminister ur kiküldöttje kiszáll a helyszínére, ott a világi és a felekezeti hatóságokkal érintkezésbe lépve, megállapítja az iskola szükségességét, kiszemelik az alkalmas telket, megállapítják a teherviselés arányát, azután jelentésüket felterjesztik a kultuszminister ur elé, aki végérvényesen dönt és arányosan elosztja az iskolaellátás terheit. A teleknek mindenesetre központi fekvésűnek kell lennie, mint ahogy ez a tanyai iskoláknál is elengedhetetlen feltétel. Ha másként nem megy, a törvény módot ad arra, hogy a telket a község az 1881. évi kisajátítási törvény alapján kisajátítás utján szerezze meg; ez a törvény tudvalevőleg odáig megy, hogy egyszerűen megelégszik a kisajátítási eljárás megindításával s már akkor a telek birtokba is vehető, ugy. hogy itt a kereskedelemügyi minister ur közreműködésére van szükség. Ez azonban igen ritkán fordul elő, sőt értesülésem szerint a tanyai iskolák Programmjának most történt megvalósítása során talán egyetlenegy esetben sem kellett ehhez a kényszerelj árashoz folyamodni. A 15. § Országos Polgári Iskolai Épitési Alapot teremt meg, amelynek tulajdonképen egyetlen dotációja az az összeg, amelyet a törvényhozás költségvetésileg biztosit az alap táplálására, örömmel konstatálhatjuk, hogy ennek a dotációnak első részletét 2 millió aranykorona formájában a pénzügyi kormány már a kultuszminister ur rendelkezésére bocsátotta és reméljük, hogy az alap évenkint költségvetésileg tápláltatni is fog, ugy, hogy anyagi oko-