Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.
Ülésnapok - 1927-9
88 Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1927. évi február hó 11-én, pénteken. átalakulási A részvénytársasági alapon való alakulósokat a magam részéről egyszersmindenkorra megszüntetendőnek vélném. Mert mit láttunk a múltban 1 ? Azt láttuk, hogy amikor eey üzem átalakult részvénytársasággá, ugyanazon emberek maradtak benne, ugyanaz a vezetőség vitte továbbá az ügyeket és legfeljebb vezérigazgatói és igazgatói címek mellett még nagyobb fizetések engedélyeztettek, emellett még tantiémek és renumerációk is. (Gaal Gaston: Az államnál is tisztára igy van!) Bocsánatot kérek, t. képviselő 1 ársam, természetesen megengedem, hogy az állam gazdálkodásában is történnek hibák, de mégsem olyan könnyedséggel és könynvelmüséggel, mint a városok gazdálkodásában, ami — mint mondottam — a nép széles rétegeinél már régóta szemetszúr, A törvényjavaslatot egészében, — sajnálva, hogy a pénzügyi és közgazdasági bizottság változtatott a pénzügyministerur eredeti javaslatán — két pont kivételével minden tekintetben elfogadom. Elfogadom pedig azért, mert horognak tartom; Bethlen ministerelnök ur ugyanis egyik beszédében kijelentette, hogy egy bolond, a forradalom, egy nagy követ dobott a kútba, azóta sok okos ember fáradozik azon, hogy a követ kiemelje, de nem tudja Én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat is erős kanocs lesz, amely bele fog akaszkodni abba a kőbe és ha nem is huzza ki egészen, de mindenesetre annak kiemelését meg fogja könnyiteni. A javaslatot egeszében elfogadom; a részletes tárgyalásnál majd kiterjeszkedem a részletekre is. (Helyeslés a jobboldaton.) Elnök : Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző : Neubauer Ferenc! (Nincs jelen !) Elnök : A képviselő ur nin^s jelen. Töröltetik. Ki következik 1 Urbanics Kálmán jegyző : Barla-Szabó József ! (Nin^s jelen !) Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Töröltetik. Ki következik 1 Urbanics Kálmán jegyző : Jánossy Gábor ! Jánossy Gábor : Mélyen tisztelt Elnök Ur ! Igen tisztelt Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn a mi segény elárult, elárvult, megcsalt, tönkretett, keresztfára feszitett népünk földi sorsának intézésére hivatott eme tiszteletreméltó gyülekezetben a szavamat először felemelem, azzal kezdem, amivel én mindennapi munkámat szoktam kezdeni, hogy elmondom a szenvedő, dolgozó millió magyarok sóhajtását a próféta szavaival : Uram, tekints le reánk és lásd meg a mi gyalázatunkat. A mi Örökségünk szállott a kivülvalókra, a mi házaink az idegenekre. Árvák lettünk, atya nélkül, a mi anyáink olyanok, mint az özvegyek, megszűnt a mi szivünknek öröme, siralomra fordult a mi örömünk és leesett a mi fejünknek koronája. Térits meg minket Uram, tehozzád és mi megtérünk. Forditsd meg Uram a mi napjainkat, mint valaha régi időkben. T. Képviselőház ! Farkas István t. képvise'őtársam azt mondotta, hogy ennek a Háznak kapujára véssék be Dante poklának felirását : »Hagyjatok fel minden reménnyel !« (Farkas István : Ugy van ! Ez ide való !) Nem ez való oda, t. képviselőtársam. Majd én megmondom, mi való erre a kapura. Én elhoztam magammal ide az ország szine elé egy üzenetet, önöknek t. képviselőtársaim, az egész országból. (Halljuk ! Halljuk !) Ki irta, ki adja nekünk ezt az üzenetet í A legnagyobb magyar költő, akit két évvel ezelőtt az egész világ ünnepelt, az a Nyugat is, amely a legnagyobb magyar költő népét a gyalázatba, a romlásba taszította : Petőfi Sándor ! Mit üzen nekünk Petőfi? Mit Írjunk mi az országgyűlés házának kapujára ; mit véssen minden törvényhozó a maga lelkébe ? »Hazát kell nektek is teremteni, Egy uj hazát, mely szebb a réginél, És tartósabb is. Kell alkotnotok Egy uj hazát, ahol ne legyenek Kiváltságok nagy büszke tornyai, Sötét odúk, denevértanyák, Egy uj hazát, amelybe minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő Hogy minden ember lásson s ép legyen "Akit nem tiszta honü-érzelem,'i .Hanem önzés vagy hiúság vezetett ide, Az szentségtelen lábakkal ne lépje át ezt a [küszöböt, Mert átok és gyalázat kiséri majd Innen ki s majdan a sirba tér.« Minden magyar embernek szól ez és én önöknek is imputálom, t. túloldal, hogy vannak olyan jó emberek, mint mi vagyunk. (Farkas István : Sőt !) A legtisztább szándékot imputálom önöknek, csak azt kérem, értsük meg, szeressük egymást, mert — mint Jókai mondotta egy ujságiró lakomán : »Fiuk, szeressétek egymást, mert titeket az ördög sem szeret !« (Derültség.) Minket senki sem szeret. Ha a magyar sem szeietia magyart, ha maga sem becsüli meg önmagát, akkor nem lesz magya • feltámadás ! Ezt irnám én az országgyűlés kapujára, de ezt irom minden törvényhozó szivébe és lelkébe is. Én legalább törvényhozói tisztemet Petőfi izenete szerint igyekszem betölteni. (Farkas István : Nasryon helyes ! Van abban sok szép dolog, t. i. Petőfiben, csak annak a szellemében kell eljárni !) Van abban sok szép dolog — mondják önök — de én Petőfi üzenetére csak azt mondom : necsak hallgassátok az Írásokat, hanem kövessétek is azt, nehogy megcsaljátok magatokat. Most már áttérve a törvényjavaslatra, (Halljuk ! Ha íjuk !), kissé bonyodalmas címe van s épen ezért nem akarom elolvasni, mert kifogyok a lélekzetből. (Derültség. — Beck Lajos : Nincs idő rá !) Szeretném, ha a törvényjavaslatok szövege egyszerű volna, mert hiszen ezeket nem a végrehajtó tisztviselők, hanem az egész nemzet számára csinálják és ép ezért olyanoknak kellene lenniök, hogy még az egyszerű falusi ember is megérthesse. (Farkas István : Nagyon helyes !) Erre is azt mondanám : »Törvényjavaslat az adók leszállításáról és az önkormányzati testületek ellenőrzéséről.« (Gaal Gaston : Megszüntetéséről !) A javaslat pénzügyi részével nem foglalkozom, mert azt a régi regulát, hogy »ne su tor ultra crepidam« szemelőtt tartom, (Derültség) azonban az önkormányzati testületekre vonatkozó részével pár pillanatig — ha kegyesek lesznek szíves türelmükkel megajándékozni — foglalkozni óhajtok. (Halljuk ! Halljuk !) A javaslat címéül a törvényhatóságokra vonatkozólag nem irtam volna azt, hogy: Javaslat az autonóm testületek gazdálkodásának hatályosabb ellenőrzéséről, mert ez vád és szemrehányás a mindenkori kormányokra nézve, hogy nem ellenőrizték, vagy nem hatályosan ellenőrizték a törvényhatóságok gazdálkodását. (Farkas István : Igaza van !) Be-zéltek itt az autonómia megsérlé érői. Igyekszem majd rövid szavakkai megmagyarázni, hogy én miér., nem látom be ezt, bár vérbeli vármegyei ember vagyok, aki sóba életemben nem pulitizáltam és nem is fo ok politizálni. (Derültség.) Teljes életemben dolgoztam és dolgozni
