Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-590
06 A nemzetgyűlés 590. ülése 1926, Többek között a 11. § a következőket mondja (olvassa): »A 6. § 1. pontja alapján választásra jogosultak, vagy ha valamelyik törvényhatóság, szervezet vagy intézmény választójogát a megszabott időben nem gyakorolná, a hiányzó felsőházi tagok helyébe a ministerium felterjesztésére az államfő nevez ki tagokat arra az időre, ameddig a hiányzó tagok tagsági joga a 7. § értelmében tárthat.« Ha a túlsó oldalon megtisztelnének egy pillanatra azzal, hogy megfigyelik ezt a szakaszt, akkor rá méltóztatnának jönni arra, hogy ez nagyon veszedelmes szakasz és lehetnek kormányok, amelyek ezt a szakaszt a maguk céljaira fel is fogják használni. E szakasz értelmében semmi más nem kell, mint hogy bizonyos politikai szervek vagy közigazgatási hatóságok amerikázást csináljanak, szóval azok, amelyek egy más szakaszban meg vannak jelölve, amelyeknek módjuk és joguk van választani. Csak meg kell mondani a főispán uraknak, hogy ne válasszatok a záros határidőn belül. Mi ennek a következménye e szakasz értelmében 1 Semmi egyéb, mint hogy a kormány előterjesztésére a kormányzó nevez ki tagokat. A kormány tehát oly felsőházat hozhat össze, amely teljesen az ő képmására van formálva és teljesen az ő célját szolgálja. (Erdélyi Aladár: Csakhogy nem a főispán, hanem az alispán kezében van !) Ez nem változtat a dolgon, a cég egy. Én semmire sem akarok célozni, egyedül a királykérdést vetem fel. Kérdezem : nem gondolja-e a t. túloldal, hogy ha éppen erre szükség van és a viszonyok Magyarországon ugy alakulhatnak, a királyválasztás alkalmával a kormányzó a kormány előterjeszté sere oly főrendiházat nevezhet ki, amely megfelel annak az intenciónak, melyet egyébiránt az utóbbi időben az egész vonalon látok. Ez a törvényjavaslat tele van a feihigitott demokrácia mázával. Ha e törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a magyar történelemben véres és nagy viharokat fog előidézni. Kérdezem: szüksége van-e ennek az országnak arra, hogy bekövetkezzék egy ujabb rázkódtatás ? Valamelyik képviselőtársam azt mondta, hogy e törvényjavaslat alkotásában fejetlenség mutatkozik. Én nem mondom ugyanezt, de kérdezem, hogy önök átolvasták-e ezt a törvényjavaslatot 1 Ha átolvasták, akkor méltóztassanak megmondani, hogy mi a véleményük a 46. § utolsó sorairól, ahol a következőket találjuk: »Ha az uj választás alapján összejött képviselőház a törvényjavaslatnak a kormányzó elé terjesztett szövegét...« stb. Hát mi történik akkor, ha az önök törekvése el fogja érni azt az eredményt, hogy nem köztársaság lesz ebben az országban, hanem királyság ? E törvényjavaslatban kormányzóról van szó, nem pedig királyról. Hát meddig akarják az urak a kormányzói széket bizon3 7 talanságban tartani ? Ezzel az egy mondattal csak azt akartam bizonyitani, hogy e törvényjavaslat zavaros, antidemokratikus s ami a legfontosabb, veszélyes az ország jövőjére nézve. Én is azt mondom, amit az előttem szólott t. képviselőtársam mondott. Amidőn Omár kalifa Alexandria könyvtárát elpusztította, akkor egyesek megkérdezték: miért pusztítod el ezt a gyönyörű könyvtárt ? Erre a kalifa a következőket mondotta: Vagy minden könyv azt irja, amit a Korán s akkor felesleges, vagy pedig az ellenkezőjét irja s akkor el kell pusztitani. Ezzel a felsőházzal is igy vagyunk: vagy azt csinálja, amit az alsóház csinál, s akkor felesleges ezzel izgatni az ország tömegét. Ha pedig nem azt csinálja, amit az alsóház csinál, hanem mást, akkor úgyis el fogják pusztitani. Ettől s ennek következményeitől kivánom én az évi október hó 30-án, szombaton. országot megmenteni, épen ezért a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök : Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, az idő előrehaladván, a vitát megszakitom s megteszem elnöki előterjesztésem. T. Nemzetgyűlés ! Azoknak egyre gyérülő sorából, akik a világháború előtti magyar közéletben megörökitésre méltó munkássággal vettek részt, ismét a múlté lett egy név, melyet irodalmunkban is számottevő alkotások tettek megbecsültté. A tegnap elhunyt Werner Gynla emlékét az átlagon jóval felülemelkedő hely illeti meg a magyar parlamentarizmus történetében és az elhunytáról való megemlékezés — ugy érzem — a kegyelet jogfolytonosságából eredő kötelességünk annak ellenére is, hogy a nemzetgyűlési éra óta nem vett aktiv részt politikai életünkben s e Ház tagjainak nagyrósze előtt talán már a neve is elmosódott az emlékezetből. Épen harminc évvel ezelőtt nyert először mandátumot az 1896-iki országgyűlés képviselőházába s onnan kezdve csekély megszakítással négy cikluson át a a legutóbbi képviselőház feloszlásáig kiváló tehetség adományával s értékes publicisztikai > tevékenységgel is szolgálta a közügyet. Erős faj szeretet, nemzeti multunk tragikus küzdelmeinek lelke mélyéig való átérzése, széleskörű műveltség s nagy szónoki készség tette egyikévé azoknak, akiknek közpályája még további nagy reményekre jogosított. A nagy összeomlás törte derékban ketté ezt a sokat igérő pályát, amelynek emléke iránti kegyeletünk nevében kérem a t. Nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy elhunyta fölött érzett fájdalmas részvétünknek jegyzőkönyvünkben adjunk kifejezést s erről gyászoló hozzátartozóit értesítsük. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, ezt a Ház határozataként jelentem ki. Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogsérelmet kivan bejelenteni. A szó a képviselő urat megilleti ! Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A nemzetgyűlés szerdai ülésén Györki Imre képviselőtársam mentelmi jogának megsértéséről tett bejelentése alatt megjegyzést tettem Kmetty István rendőrkapitányra. A tegnapi napon Kmetty István rendőrkapitány megbizásából két ur felkeresett a lakásomon és a nemzetgyűlésen tett megjegyzésemre vonatkozólag felvilágosítást, illetőleg elégtételt kért. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! Kabók Lajos: Ezt is lehet 1 Ez a legújabb !) Nem kívánok ehhez az esethez semmi megjegyzést fűzni, mert ugy érzem, ha bármilyen megjegyzést tennék hozzá, csak magát a tényt gyengiteném. Teljesen lehetetlen dolog, hogy a Házban valamely képviselő által tett bármilyen kijelentést kint egy hatósági közeg — ez esetben egy rendőrtisztviselő — ilyen módon kívánjon elintézni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan!) Bejelentem tehát ez eset kapcsán mentelmi jogom megsértését és kérem az elnök urat, méltóztassék a bejelentést a mentelmi bizottsághoz áttenni. Elnök : A házszabályok 182. §-ának 2. pontja értelmében a mentelmi bejelentést a Ház vita nélkül a mentelmi bizottság elé utasitja. Most pedig napirendi javastatot teszek. N Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket szerdán, november hó 3-án, délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása.
