Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-590

A nemzetgyűlés 590. ülése 1926. évi október lió 30-án, szombaton, Zsitvay Tibor, Huszár Károly és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Felszólaltak: Létay Ernő, Pakots József, Beck Lajos, Esztergályos János. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az inditvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. — Interpellációk. Fábián Béla, a pónzügyministerhez, négy pónzügyministeri igóret proklamálása ós a községi háztartások túlterhelése tárgyában. — A pénzügyminister válasza. — Györki Imre, a belügyministerhez, a Budapest, IX., Ferenc tér 1. sz. alatti Munkás Otthonban engedélyezett gyűlés feloszlatása tárgyában. — Kiss Menyhért, a ministerelnök- és belügyministerhez, a kormány politikai módszere tárgyában. — Eckhardt Tibor, a ministerelnökhöz, a fővárosban a nemzeti irány megerősítése tárgyában — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Klebelsberg Kunó, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perekor.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig" jegyzi Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom a magyar királyi budapesti bon véd állomásparancsnokság meghívóját, amellyel a világháborúban olasz földön elesett 12 hősünk földi maradványainak folyó évi október hó 31-én, délelőtt 11 órakor a keleti pályaudvar érkezési oldala előtti téren tartandó ünnepélyes fogadtatására a nemzetgyűlést meghívja. Javaslom, hogy az ünnepségen a nemzetgyűlés képviseletében egyik alelnök ur vegyen részt. Méltóztatnak a javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. T. Nemzetgyűlés ! Az igazolási állandó bizottság előadójának 584. ülésünkben tett jelentése szerint a bizottság Weicher Miklós képviselő ur megbízólevelét annak idején kifogástalannak találta. Tekintettel arra, hogy Weicher Miklós képviselő ur megválasztása óta, 30 nap eltelt és ezalatt az idő alatt a választás ellen sem panaszt nem tettek, sem kifogást nem emeltek, Weicher képviselő urat a házszabályok 107. $-a alapján igazolt képviselőnek jelentem ki s őt a Ház a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktatja. (Esztergályos János: Ez is hires mandátum!) Kérem a képviselő^ urat, ne méltóztassék az elnöki bejelentést félbeszakitani. Napirend szerint következik az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat (írom. 751, 818) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Létay Ernő képviselő XAFLÓ. XLVL ur, aki beszédének elhalasztására tegnapi ülésünkben engedélyt kapott. Létay Ernő képviselő urat illeti a szó. Létay Ernő: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Abból a témakörből, amely a felsőházi javaslat tárgyalása kapcsán ugy itt a nemzetgyűlésen, mint az egész országos közvéleményben kifejlődött, mindinkább egy olyan körforgás alakult ki, amelynek tengelye maga a királykérdés. Hiszen ez a dolog természetes rendjénél fogva következett be azért, mert a királykérdés az államfői hatalom gyakorlásának szünetelése folytán még elintézést nem nyert, ez akármilyen módon elintézésre vár. E kérdés kapcsán vetődnek fel olyan körülmények és jelenségek, amelyekből deriválható az, hogy vannak Magyarországon a közvéleményben olyan felfogások is, amelyek a nemzetgyűlés szuverenitását kétségessé teszik abból a szempontból, hogy ebben a súlyos alkotmányjogi kérdésben a szuverenitásból eredőt jogot gy akor olh at.i a-e. A legitimista felfogás részekre bontódott e vita kapcsán. A legitimista felfogás nem ért egyet a jogfolytonosság közjogi magyarázatában, nem ért egyet természetszerűleg abban a konklúzióban sem, amelyet következtetései rendjén a jogfolytonosság tekintetében megállapit. A legitimisták közjogi felfogásából alakult ki az a nézet, amely a nemzetgyűlés szuverenitását egyáltalában nem ismeri el arra alkalmasnak, hogy a királykérdés vagy bármiféle alkotmányozás tekintetében végleges megállapításokat eszközöljön, végleges állapotot teremtsen. A másik legitimista felfogás, amely sorrend isizerint, mint enyhébb, ezután következik, azt állapitja meg, hogy a jogfolytonosság létezik ugyan, ellenben a nemzetgyűlés alkotmányjogilag alkalmas arra, hogy nem végleges, átmeneti megállapításokat eszközölvén, átmeneti alkotmányozást végezhessen. A harmadik legitimista felfogás, amelyet itt ebben a nemzetgyűlésben Wolff Károly t. képviselőtársam fejtett ki, odakonkludáí, hogy minden

1 néven nevezendő jogforrásnak, tehát a királyi jog gyakorlásának 12