Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-589

A nemzetgyűlés 589. ülése 1926. irva! Ugy látszik megrendelte! — Rupert Rezső: Miért becsülik le a földmivesnép intelligenciáját! A gazda nem intelligens? — Borgulya Pál: A mezőgazdasági kamarák révén képviselve lesznek a legkisebb emberek is! Nem lehet minden, kisgazdaköri elnököt beküldeni a felsőházba! — Rupert Rezső: Ez hadüzenet a földmivesnép ellen! — Zaj.) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Drozdy Győző: Amikor igen t. képviselőtársaim elismerik azt, hogy annak a földmivesembernek, aki ezt írja, (Derültség jobbfelől.) igaza van, ugyanakkor kétségbevonják, hogy földmives Írhatta volna ezeket az okos dolgokat. Meg kell mondanom t. képviselőtársamnak, ne gondolja, hogy a magyar földmivesnép minden egyes tagjának csak akkora intelligenciája van, hogy csupán a nevét tudja leirni. (Borgulya Pál: Jobban ismerjük mi a földmivesnépet, mint a képviselő ur! — Hegy esi Károly: Önök mostani kijelentéseikkel inkább csak a forradalmat szítják! !— Pikler Emil: A biharkeresztesi választás csinálfia a forradalmat! — Létay Ernő: Drozdy, mint forradalmár! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek

v minden oldalon. (Hegyesi Károly: Többet ártanak, mint használnak kijelentéseikkel az országnak! — Rassay Károly: Ne hozzon szégyent a kerületére! — Hunért Rezső közbeszól.) Rupert Rezső és Rassay Károly képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni! (Rassay Károly: Olyan ember, akinek ellenjelöltjét kivezették, ne beszéljen! — Malasits Géza: Csak a zsandárszuronyoknak köszönheti mandátumát! — Pikler Emil: A csendőrséget képviseli, senki mást! — Folytonos zaj.) Kérem, méltóztassanak a képviselő urak megengedni, hogy a szónok is szóhoz juthasson. (Zaj. — F. Szabó Géza: A szónok csak közbeszól! — Derültség.) Drozdy Győző: Különben is, véleményem szerint először még nagyobb problémákat kellett volna a nemzetgyűlésnek megoldani. Egyáltalában még nem vagyunk túl tulaj dónk épen azon sem, vájjon a magyar nép mit szól az államforma kérdéséhez. Avagy ebben a tekintetben a kormányhatalom egyáltalában nem kíváncsi a nép felfogására? Azt gondolja az igen t. kormányzat, hogy ha itt a nemzetgyűlésen egy törvényt hoznak, amely az államformát királyságnak deklarálja, akkor ez a kérdés lelkileg is országszerte elintéztetett? r (Perlaki György: El van ez már intézve országszerte!) Hiszen régi, ősi programmpontjukban még szerepelt az, hogy a népet megkérdezik (Kiss Menyhért: Benne van!) és hogy titkos választás utján a népre fogják bizni, hogy döntsön az államforma kérdésében. (Pesthy Pál igazságügyminister: Már döntött is! — Rassay Károly: Hol, hogyan? — Pesthy Pál igazságügyminister: Az első nemzetgyűlés! — Rassay Károly: De kényszer hatása alatt állt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző: Ebben az országban a hivatalos hatalom és a nemzetgyűlésnek e tárgyban megalkotott törvénye is csupán csak királyságról beszél (Pesthy Pál igazságügyminister: Igen. ez az államforma!) és mégis törvényesen elzárják a lehetőségét annak, hogy valaki köztársaság mellett szót emeljen. Szabad legyen talán a nemzetgyűlés figyelmébe hozni, hogy az egész világon mégis csak a köztársasági forma gondolata diadalmaskodik. (Borgulya Pál: Ha rövid ideig is nem lett volna köztársaság Magyarországon, nem volnánk ilyen szomorú helyzetben! A köztársaság romjait takarítja a mostani kormány! — Pikler Emil: Trianon talán nemaháNAPLÓ. XL

VI. évi október hó 29-én, pénteken. 61 ború, hanem a köztársaság miatt van? — Urbanics Kálmán: Nagyrészben igen! — Borgulya Pál közbeszól.) Elnök: Borgulya Pál képviselő urat ismételten kérem, méltóztassák csendben maradni. (Urbanics Kálmán: Nagyrészben a köztársaságnak köszönhetjük Trianont! Ott rakták le alapjait! — Rupert Rezső: Miért adtak akkor többet, mint a köztársaság?) Rupert Rezső képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Drozdy Győző: Az 1924-iki, tehát a legfrissebb enciklopédia szerint a föld területéből, 149 millió négyzetkilométerből 133-5 millió négyzetkilométer van politikailag megszervezve és^ ebből 80*5 millió négyzetkilométer köztársaság s csak 53 millió négyzetkilométer monarchikus államforma. Ha pedig a lakosság, a nép számarányát vesszük figyelembe, akkor 1813 millió emberből 1033 millió él köztársasági államforma alatt és csak 780 millió monarchikus államforma alatt. De a monarchikus államformában bele vannak pzámitva az Afrika legdélibb részein lakó félmfivelt és egészen műveletlen fajok is, benne vannak a rabszolgasorban élő népek is, akiknek gyarmati sorsuk a monarchikus formához áll közelebb. Amidőn megállapítottam azt, hogy ez a nemzetgyűlés nem tudta megteremteni ebben az országban a tőle várt konszolidációt, amelynek megteremtésére vállalkozott, egyszersmind felelek Lukács György előttem szólott képviselőtársam beszédére is, amelyben a kormányzat és politikája legnagyobb érdeméül azt tartja, hogy a konszolidációt megteremtette. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Igenis, én vele ellentétben v a oá t emelek nemcsak a kormányzat ellen, hanem ez ellen a nemzetgyűlés ellen is, amely immár második ciklusában a hetedik esztendőben sem tudja garantálni a teljes konszoiidációt; a szabadságjogok, a polgárjogok tekintetében. (Ugy tan! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miután pedig ebben a nemzetgyűlésben nem látok mást, mint meghamisított népakaratot- (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) és miután a felsőház sem jelenthet mást, én ezt a meghamisított népakaratot nem vagyok hajlandó az abszolutizmus akaratával még jobban meghamisítani és ezért a felsőházi javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Rupert Rezső képviselő ura házszabályok 205. §-a d) pontja alapján a Ház megkövetése céljából kért szót. A szó a képviselő urat illeti. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Tegnapelőtt igen nagy sajnálatomra dabasi Halász Móric t. képviselőtársammal szemben sértő közbeszólást használtam. Szolgáljon mentségemre az, hogy én ugy értettem, mintha a képviselő ur velem szemben szintén sértő közbeszólást tett volna és én a nagy zajban nem hallottam, hogy az elnök ur ezért rendreutasította. Ezért válaszoltam azután neki indulatosan és szintén sértéssel. Ezt a sértést sajnálom, indulatban követtem el és ezért a Háztól bocsánatot kérek. (Helyeslés.) Szolgáljon ez az elégtétel igen t. képviselőtársamnak is elégtételül, abban a reményben, hogy a maga részéről ő is megteszi kötelességét. Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Eőri-Szabó Dezső! Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! A felsőház megszervezéséről szóló törvényjavaslat 10