Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-597

326 A nemzetgyűlés 597. ülése 1926. hogy annak egészen uj keretek között való felépítésére, teljes, gyökeres megreformálására van a legnagyobb szükség. A másik, ami különösen nagy vitákra adott okot annak idején, 1886-ban, a 77. §, amely az önkormányzatok nagy sérelmeinek forrása mind a mai napig és amelyet annak idején igen erős támadások értek. A 77. §-t ugy indokolták annak idején, hogy az tulajdonképen a nemzetiségek ellen irányul, hogy a tisztújító szék elnökének kezébe, aki rendszerint az alispán, azért ad a törvény akkora nagy hatalmat, — ami a legnagyobb csodálkozásra és megütközésre késztette az akkori képviselőházat, hogy el tudjon járni a nemzetiségek ellen, hogy meg tudja akadályozni azt, hogy nemzetiségi elemek kerüljenek be a képviselőtestületbe, vagy az elöljáróságokba. Tisza Kálmán egyáltalában nem titkolta azt, hogy az 1886 : XXII. te. a nemzetiségek ellen irányult. Hiszen amikor Moesáry Lajos ezt ki is jelentette és védelmébe vette a nemzetiségeket, akkor azt mondotta Tisza Kálmán : »Teljesen igaza van a képviselő urnák, de ne siessen minden alkalommal annyira szivére ölelni ezen országnak nem magyar ajkú lakosait.« A javaslatból törvény lett. Maga Justh Gyula, aki az^ ellenzéki kisebbségi indítványnak volt az előadója, utalt arra, hogy ha ez a törvényjavaslat orvosszer akar lenni a nemzetiségi veszedelem ellen, akkor sokkal nagyobb veszedelem ez, mint az a baj, amelyet orvosolni akar. Sajnos, az idők teljesen Justh Gyulának adtak igazat. Ez is oka annak, hogy Trianon létrejöhetett ; Trianonnak gyökerei már belenyúlnak ebbe a törvényjavaslatba is, belenyúlnak ebbe a törvénybe, különösen annak végrehajtásába. A legerélyesebb és a legőszintébb is volt akkor Orbán Balázs, aki a törvény legsérelmesebb 77. §-ára vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy a javaslatnak a 77. §-a a legfőbb botrányköve »álnok csapda« — mondotta ő — »amely egyszerre akarj? elnyelni a községek önkormányzatát és az eddigi szabad választás helyébe az álcázott kinevezést akarja életbe léptetni«. Számtalan okot, nagyon komoly okot lehetne felhozni arra nézve, hogy már az utolsó órának utolsó perce következett el arra, hogy az 1886 : XXII- te. korszerű reformjáról a kormány gondoskodjék. A konkrét eset pedig, amelyet én a beliigyminister ur figyelmébe ajánlok, ugyancsak ebben a rosszul megalkotott 1886 : XXII. tc.-ben és különösen ennek 77. §-ában találja forrását, amelyet — mert időközben a nemzetiségi kérdést megoldotta a háború — már nem a ne i« zetiségek, hanem a szociáldemokraták ellen fordítanak. A szociáldemokrácia ellen e törvény rendelkezé sein keresztül való fellépés olyan egyenes, minden szemérmetesség nélkül való, hogy én nyugodtan, lelkiismeretesen, felelősségem teljes tudatában mondhatom, hogy mindazt a hatalmat, azt a jogtalan, erőszakos hatalmat, amelyet annak idején a nemzetiségek ellen adtak az alispánok kezébe az ilyen kérdések eldöntésénél, most teljes egészében a szociáldemokraták, vagy a demokratikus kisebbségek ellen fordítják. Kispest rendezett tanácsú városban történt a következő eset. Tisztujitás előtt állván, az alispán összehívta a jelölő bizottságot. Jelöltek mindaddig, amig a közgyámi állásra való jelölés be nem következett. Amikor Barabás János kispesti lakosnak, mint jelöltnek neve merült fel, — Barabás Jánosé, aki Kispesten köztiszteletben álló lakos, feddhetlen, makulátlan előéletű, akiben az egész város bizalma összpontosul és aki a legalkalmasabb lett volna a közgyámi állás betöltésére, — akkor az alispán megkérdezi : »Ki ez a Barabás János!« A jelölő bizottság egyik tagja, ' évi november hó 10-én, szerdán. a plébános ur azt mondja : »Barabás János nagyon megbízhatatlan ember !« »Akkor nem jelöljük«, mondja az alispán és Barabás Jánost nem is jelölte. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Batitz Gyula: Ráérnek a kerületet beosztani !) Várnai Dániel : A jelölő-bizottságból kivonult a kisebbség és a jelölő-bizottságban olyan helyzet állott elő, hogy a jelölés szabályszerűsége minden okkal megtámadható. Jött azután a választás. Az alispán ur egyáltalában nem zsenirozta magát, hogy ezt a szabálytalanul, sőt erőszakosan létrejött jelölést a közgyűlés elé ne vigye. A közgyűlésben pedig azt tette meg, hogy, miután már kijelölte a szavazóhelyiséget és a szavazásra minden előkészületet megtett, felolvastatta az egyes állásokra jelöltek névsorát és amikor a közgyűlési teremben nagyszámban jelenlevő közgyűlési tagok és jelöltek a névsor felolvasásánál minden egyes jelölt nevénél kisebb vagy nagyobb éljenzésben törtek ki, az alispán, elfeledkezvén arról, hogy ő tulajdonképen már tett intézkedést a szavazásra, a jelöltek névsorának felolvasása után azt mondotta : »ezeket meg ezeket erősen megéljenezték, ezeket tehát megválasztott tisztviselőknek jelentem ki.« Szavazás nem volt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Ezt az esetet követte hasonló szabálytalansággal az önkormányzat önérzetét és érdekeit hasonlóképen sértő második közgyűlés, amelyen ugyancsak ilyen események történtek. Ez az eset, az önkormányzat jogainak és érdekeinek az alispán részéről való ez a felrúgása, Kispesten annyira megbolygatta a társadalom eddigi nyugalmát, hogy ezt nagyon ajánlom a kormány figyelmébe azért is, mert nein tanácsos állandóan piszkálni a tüzet, és nem tanácsos szabadjára engedni az alispán urakat, (Baticz Gyula: Különösen nem a pestmegyeit! Jó cég!), akik a nyugalmat sohasem istápolják, annak érdekében sohasem cselekszenek, hanem mindig azt teszik, hogy a városok nyugalmát, a városok társadalmi rétegeinek összhangját és együttdolgozását szüntetik meg. Eddig legalább Kispest rendezett tanácsú város képviselőtestületében az egyes pártok harmonikusan tudtak dolgozni a város érdekében. Ez a harmonikus együttműködés most megszűnt, mert az alispán eljárása törvényellenes volt, erőszakoskodás volt, amit a kormánynak nagyon figyelembe kell vennie. Épen ezért ajánlom a beliigyminister ur figyelmébe, hogyha az érdekelteknek a választást megfelebbező felirata a kezébe kerül, nagyon gondolja meg, hogy szabad-e egy város nyugalmát, egy városi képviselőtestület munkaképességét, munkára való készségét ennyire veszélyeztetni. Figyelmeztetem a belügyminister urat, hogy amikor kezébe kerül ez a felebbezés, adjon helyet a felebbezők kérésének és semmisítse meg az illető közgyűlések határozatait. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Következik Beck Lajos képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az interpelláció szövegét felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa) : Interpelláció az összkormányhoz : 1. Elérkezettnek látja-e a kormány annak az idejét, hogy a szomszédos államokhoz való viszonyunkat revízió alá vegyük? 2. Mely lépések történtek Olaszország és az S. H. S. királyság részéről, a tengerhez való szabad útnak tárgyában ! Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó !