Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-597

A nemzetgyűlés 597. ülése 1926. az országban teljes, hogy gazdaságilag rendbejöttünk, pénzünk stabil s az alkotmányosság a felsőházi törvényjavaslatnak épen ma történt megszavazásával teljesen helyre fog állani, úgyhogy minden ok meg van arra, hogy a kormányelnök beváltsa azt az Ígéretet, amelyet a nemzetgyűlésen tett. Amikor én ezt sürgetem és amikor ennek megvalósitására hivom fel a figyelmet, egyúttal nagyon örülök annak, hogy itt van az igen t. népjóléti minister ur, mert hozzá is lenne szavam. A népjóléti minister ur ugyanis akkor, amikor a frankhamisitókra vonatkozóan a Kúria végső fokon meghozta a maga ítéletét, azt a kijelentést tette, hogy elvárja a nemes francia nemzettől, hogy megtegye azt a nemes gesztust, hogy a frankhamisitók amnesztiája a francia kormánytól induljon ki. Ha a népjóléti minister urnák és a kormányzatnak felfogása, hogy a nemes francia nemzettől várja azt a nobilis gesztust, hogy megkegyelmezzen a frankhamisitóknak, — akik pedig közönséges vagyonelleni deliktumot, közönséges bűncselekményt követtek el, akik között olyan is van, mint Windiscfagraetz, akiről ismételten egységespárti képviselők jelentették ki, hogy megrongált vagyoni viszonyainak rendezése végett nyúlt ehhez az aljas bűncselekményhez — ha mégis ezt a nobilis gesztust várja a francia nemzettől a népjóléti minister ur, akkor én azt mondom : mutasson a magyar kormány nobilis és nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben. Ne a francia nemzettől kérjen nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben, hanem mutasson a magyar kormány nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Láthatjuk, hogy a múltban voltak ugyancsak emberek, akik politikai magatartásuk miatt voltak kénytelenek külföldre menni. Látjuk, hogy az 1848/49-es szabadságharc leveretése utáni időben még az akkori császár is sokkal korábban a megbocsátás terére lépett, pedig ő nem hivatkozott arra, s az ő kormányzásának nem volt alapelve az, ami ennek a kormányzatnak, hogy a keresztény erkölcs alapjaira helyezkedik és a nemzeti megértés terére kivan lépni. Ha tehát ez a kormányzati elv és ha a kormányzat a francia nemzettől vár közönséges bűncselekményt eíkövetettekkel szemben nemes gesztust, akkor a nemes gesztus mutatásában miért nem jár elől a magyar kormány, a magyar állampolgárokkal szemben 1 Ezt az egész kérdést nem tudom másképen megérteni, mint ugy, hogy a kormány, bár arra hivatkozik, hogy háta m égett áll az ország és az egész közvélemény, — díszpolgári oklevelekkel ugyanis egészen elárasztották és minden kisközség már hódolatát nyilvánította ministeremök urnák, — nem mer hozzányúlni ehhez a kérdéshez, s azt kell hinnünk, hogy néhány emigráns hazajövetelétől a kormány félti pozitióját, félti hatalmát. (Derültség jobbfelöl.) Ha nem ez lenne a szempontjuk, akkor erre a régóta égő sebre a kormány már megtalálta volna a gyógyító írt és ezeknek az embereknek számára, akik ma még börtönben sínylődnek, és akik kénytelenek az ország területétől távol lenni politikai magatartásuk miatt, a megbocsátás, illetőleg a hazatérés lehetőségét megtalálta volnaAmikor a kormány Ígérete szerint ez az idő elérkezett — mert a gazdasági és pénzügyi konszolidációnak állítólag teljében vagyunk, — amikor az alkotmányosság a felsőházi javaslattal a mai nappal betetőzést nyert s amikor a karácsony a keresztények által sokat magasztalt örömünnep és kiengesztelődés ünnepe közeleg, akkor várom a kormánytól azt a nemes gesztust, amelyet ő a évi november hó 10-én, szerdán. 325 francia nemzettől vár magyar állampolgárokkal szemben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Következik Várnai Dániel képviselő ur interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Interpelláció a m. kir. belügyminister úrhoz. 1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Kispest rendezett tanácsú város legutóbbi tisztujitó közgyűlésein történt választás és az ezt megelőző jelölés sérelmes az önkormányzatra, mert az elnöklő alispán vonatkozó törvényes rendelkezések ellenében cselekedett és így a kijelölés, valamint a két választás szabálytalanul folyt le? 2. Ha a belügyminister urnák erről van tudomása. r hajlandó-e a szabálytalanul lefolytatott kijelölés és választás ellen beadott felebbezésnek helyet adni s a tisztujitó székre vonatkozó közgyűlési határozatok megsemmisítésével uj jelölést és uj választást elrendelni <? 3

; Amennyibeu ez az eset nem önmagában álló és hasonló vagy más formában már más önkormányzatok rovására is ismételten előfordult, hajlandó e a belügyminister ur az 1886 : XXII. te. korszerű reformja érdekében a törvényes kezdeményező lépéseket megtenni ! Hajlandó e községi rendtartásunknak egy olyan uj ós megfelelő kodifikációjáról gondoskodni, ami az önkormányzatok fölötti gyámkodás nyomását m gszünteti és lehetetlenné teszi a 'közbékét felkavaró olyan önkényeskedéseket, mint amilyenek Pestmegye alispánja részéről legutóbb Kispesten is történtek 1 Budapest, 1926. évi november hó 6-án. Várnai Dániel s. k. nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Várnai Dániel : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Feltett kérdéseim közül legyen szabad először a harmadikkal foglalkoznom, azzal a harmadik kérdéssel, amely az 1886 : XXII. te. korszerű és demokratikus reformjára vonatkozik, amely kéri és kérdezi a belügyminister úron keresztül az egész kormányt, vájjon ha.jlandó-e végre ennek a törvénynek egy olyan demokratikus reformjáról gondoskodni, amely a községi rendtartásnak olyan uj és megfelelő kodifikációját adja, hogy az önkormányzatok feletti illetéktelen — hangsúlyozom: illetéktelen — gyámkodás nyomását megszüntesse ? Az 1886: XXII. tc.-vel kapcsolatban felidézem a t. Nemzetgyűlés emlékezetébe az e törvényre vonatkozó törvényjavaslat egykori országgyűlési tárgyalását. E törvényjavaslat indokolásában Tisza Kálmán, aki mint belügyminister nyújtotta be ezt a tör vény jaslatot, . . , (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk ! Halljak !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Kabók Lajos: Kaszinóznak odaát!) Várnai Dániel :. .. többek között azt mondotta, hogy »Nem igényli e javaslat, hogy nagy elvi fontosságú reformnak tekintessék, célja csupán az, hogy a tapasztalatok által kijelölt hézagok pótoltassanak«. Amint méltóztatnak látni, már 1886-ban is ugy terjesztették elő ezt a törvényjavaslatot, hogy nem akartak, talán nem is tudtak, egész munkát végezni. Azóta pedig maga az élet, az önkormányzatok kifejlődése, megizmosodása és igényeinek felszaporodása .. . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Várnai Dániel : ... annyira rombadöntötte i ennek a törvénycikknek minden rendelkezését,