Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-597

A nemzetgyűlés 597. ülése 1926. az országban teljes, hogy gazdaságilag rendbe­jöttünk, pénzünk stabil s az alkotmányosság a felsőházi törvényjavaslatnak épen ma történt megszavazásával teljesen helyre fog állani, úgy­hogy minden ok meg van arra, hogy a kormány­elnök beváltsa azt az Ígéretet, amelyet a nemzet­gyűlésen tett. Amikor én ezt sürgetem és amikor ennek megvalósitására hivom fel a figyelmet, egyúttal nagyon örülök annak, hogy itt van az igen t. népjóléti minister ur, mert hozzá is lenne szavam. A népjóléti minister ur ugyanis akkor, amikor a frankhamisitókra vonatkozóan a Kúria végső fokon meghozta a maga ítéletét, azt a kijelentést tette, hogy elvárja a nemes francia nemzettől, hogy megtegye azt a nemes gesztust, hogy a frank­hamisitók amnesztiája a francia kormánytól induljon ki. Ha a népjóléti minister urnák és a kormányzatnak felfogása, hogy a nemes francia nemzettől várja azt a nobilis gesztust, hogy megkegyelmezzen a frankhamisitóknak, — akik pedig közönséges vagyonelleni deliktumot, közönséges bűncselekményt követtek el, akik között olyan is van, mint Windiscfagraetz, akiről ismé­telten egységespárti képviselők jelentették ki, hogy megrongált vagyoni viszonyainak rendezése végett nyúlt ehhez az aljas bűncselekményhez — ha mégis ezt a nobilis gesztust várja a francia nemzettől a népjóléti minister ur, akkor én azt mondom : mutasson a magyar kormány nobilis és nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben. Ne a francia nemzettől kérjen nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben, hanem mutasson a magyar kormány nemes gesztust a magyar állampolgárokkal szemben, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Láthatjuk, hogy a múltban voltak ugyancsak emberek, akik politikai magatartásuk miatt voltak kénytelenek külföldre menni. Látjuk, hogy az 1848/49-es szabadságharc leveretése utáni időben még az akkori császár is sokkal korábban a meg­bocsátás terére lépett, pedig ő nem hivatkozott arra, s az ő kormányzásának nem volt alapelve az, ami ennek a kormányzatnak, hogy a keresztény erkölcs alapjaira helyezkedik és a nemzeti meg­értés terére kivan lépni. Ha tehát ez a kormány­zati elv és ha a kormányzat a francia nemzettől vár közönséges bűncselekményt eíkövetettekkel szemben nemes gesztust, akkor a nemes gesztus mutatásában miért nem jár elől a magyar kor­mány, a magyar állampolgárokkal szemben 1 Ezt az egész kérdést nem tudom másképen megérteni, mint ugy, hogy a kormány, bár arra hivatkozik, hogy háta m égett áll az ország és az egész közvélemény, — díszpolgári oklevelekkel ugyanis egészen elárasztották és minden kisköz­ség már hódolatát nyilvánította ministeremök urnák, — nem mer hozzányúlni ehhez a kérdéshez, s azt kell hinnünk, hogy néhány emigráns haza­jövetelétől a kormány félti pozitióját, félti ha­talmát. (Derültség jobbfelöl.) Ha nem ez lenne a szempontjuk, akkor erre a régóta égő sebre a kormány már megtalálta volna a gyógyító írt és ezeknek az embereknek számára, akik ma még börtönben sínylődnek, és akik kénytelenek az ország területétől távol lenni politikai maga­tartásuk miatt, a megbocsátás, illetőleg a haza­térés lehetőségét megtalálta volna­Amikor a kormány Ígérete szerint ez az idő elérkezett — mert a gazdasági és pénzügyi kon­szolidációnak állítólag teljében vagyunk, — ami­kor az alkotmányosság a felsőházi javaslattal a mai nappal betetőzést nyert s amikor a karácsony a keresztények által sokat magasztalt örömünnep és kiengesztelődés ünnepe közeleg, akkor várom a kormánytól azt a nemes gesztust, amelyet ő a évi november hó 10-én, szerdán. 325 francia nemzettől vár magyar állampolgárokkal szemben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister­elnök urnák. Következik Várnai Dániel képviselő ur inter­pellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az inter­pellációt felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Interpel­láció a m. kir. belügyminister úrhoz. 1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Kispest rendezett tanácsú város leg­utóbbi tisztujitó közgyűlésein történt választás és az ezt megelőző jelölés sérelmes az önkormány­zatra, mert az elnöklő alispán vonatkozó törvényes rendelkezések ellenében cselekedett és így a ki­jelölés, valamint a két választás szabálytalanul folyt le? 2. Ha a belügyminister urnák erről van tudo­mása. r hajlandó-e a szabálytalanul lefolytatott kijelölés és választás ellen beadott felebbezésnek helyet adni s a tisztujitó székre vonatkozó köz­gyűlési határozatok megsemmisítésével uj jelölést és uj választást elrendelni <? 3 ; Amennyibeu ez az eset nem önmagában álló és hasonló vagy más formában már más ön­kormányzatok rovására is ismételten előfordult, hajlandó e a belügyminister ur az 1886 : XXII. te. korszerű reformja érdekében a törvényes kezde­ményező lépéseket megtenni ! Hajlandó e községi rendtartásunknak egy olyan uj ós megfelelő kodi­fikációjáról gondoskodni, ami az önkormányzatok fölötti gyámkodás nyomását m gszünteti és lehe­tetlenné teszi a 'közbékét felkavaró olyan önké­nyeskedéseket, mint amilyenek Pestmegye alis­pánja részéről legutóbb Kispesten is történtek 1 Budapest, 1926. évi november hó 6-án. Várnai Dániel s. k. nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Várnai Dániel : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Feltett kérdéseim közül legyen szabad először a harmadikkal foglalkoznom, azzal a harmadik kér­déssel, amely az 1886 : XXII. te. korszerű és de­mokratikus reformjára vonatkozik, amely kéri és kérdezi a belügyminister úron keresztül az egész kormányt, vájjon ha.jlandó-e végre ennek a törvénynek egy olyan demokratikus reformjáról gondoskodni, amely a községi rendtartásnak olyan uj és megfelelő kodifikációját adja, hogy az ön­kormányzatok feletti illetéktelen — hangsúlyozom: illetéktelen — gyámkodás nyomását megszün­tesse ? Az 1886: XXII. tc.-vel kapcsolatban felidézem a t. Nemzetgyűlés emlékezetébe az e törvényre vonatkozó törvényjavaslat egykori országgyűlési tárgyalását. E törvényjavaslat indokolásában Tisza Kálmán, aki mint belügyminister nyúj­totta be ezt a tör vény jaslatot, . . , (Zaj a jobbol­dalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hall­juk ! Halljak !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Kabók Lajos: Kaszinóznak odaát!) Várnai Dániel :. .. többek között azt mon­dotta, hogy »Nem igényli e javaslat, hogy nagy elvi fontosságú reformnak tekintessék, célja csu­pán az, hogy a tapasztalatok által kijelölt héza­gok pótoltassanak«. Amint méltóztatnak látni, már 1886-ban is ugy terjesztették elő ezt a törvényjavaslatot, hogy nem akartak, talán nem is tudtak, egész munkát végezni. Azóta pedig maga az élet, az önkor­mányzatok kifejlődése, megizmosodása és igényei­nek felszaporodása .. . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Várnai Dániel : ... annyira rombadöntötte i ennek a törvénycikknek minden rendelkezését,

Next

/
Thumbnails
Contents