Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-597
A nemzetgyűlés 597. ülése 1926. világosítást tőlem ebben az ügyben nem nyerhetnek. (Élénk helyeslés johhfeiől). Kérem a t. Házat méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Csak egész röviden kivánok az igen t. honvédelmi minister ur nyilatkozatára válaszolni. Röviden azért, mert lényegileg ujat nem mondott, sőt határozott Ígéretet sem tett arra, hogy ebben a gyalázatos gyilkosságban végre tisztán fog látni a közvélemény. Engem nem elegit ki az, hogy megadják a vizsgálat formáját, de a lényeget elsikkasztják. Én a lényegre fektetem a fősúlyt, és^ nem elég nekem az, ha a minister ur azt mondja itt a nemzetgyűlés előtt, hogy elég gyorsan folyik ez a vizsgálat. A gyilkosság 192u február 17-ikén történt, ma 1926 november 10-ike van, tehát több mint hat és fél évvel ezelőtt történt gyilkosság adatait, a gyilkosokat és a f elbúj f óikat még mindig nem tudták felderíteni. Az olyan nyomozásnál, t. honvédelmi minister ur — ezt én, mint jogász mondom — amelynél hat évig tart az igazság kiderítése, nem az igazság kiderítése, hanem az igazság eltussolása a cél. (Gróf Csáky Károly honvédelmi minister: Miért jöttek bizonyos adatokkal három vagy né y évvel a gyilkosság után 1 — Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Kinek a feladata ez f -- Peyer Károly : Nem mi vagyunk a rendőrfőkapitány. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Györki Imre : Ami az uj adatokat illeti, azoknak bejelentésére hiv fel bennünket az igen t. honvédelmi minister ur. A minister ur itt is sajnálatos tévedésben van: összetéveszt bennünket a nyomozó hatóságokkal. Nem az én kötelességem, nem a mi pártunknak, nem Fényes Lászlónak kötelessége a bűncselekmények felderítése, hanem azért van jól fizetett, jól beszervezett, szerintem túlságosan beszervezett, túlságosan nagy létszámmal dolgozó cseüdőri, rendőrségi, hadbírósági apparátusunk, hogy azok deritsók ki a gyilkosságokat, ne pedig én és szociáldemokrata társaim. Az nem helytálló, amit az igen t. honvédelmi minister ur mond, hogy azoknak a személyeknek, akiket névleg megneveztek egyes sajtóközlemények, hogy ők a gyilkosok, nem lehet felhatalmazást adni a sajtójogi eljárás megindítására. Méltóztassék, igen t. minister ur, megkérdezni a szomszédját : az igazságügyminister ur igenis azt fogja mondani, hogy meg lehet indítani ilyen felhatalmazásra az eljárást, csak a rág alma zási ügy lefolytatása feifüggesztetik addig, amig ennek a másik ügynek lefolytatása megtörténik. Tudom gyakorlati esetekből, hogy akkor, amikor ilyen rágalmazási eljárás megindítása kedvező önökre, ellenben hátrányos reánk, hátrányos azokra, akik ellen önök el akarnak járni, akkor nem állanak elő ilyen skrupulusokkal, hanem igenis sietnek a felhatatmazás megadásával. Ami Szenkovics tanúvallomását illeti, erre válaszom a következő: Azt mondotta a minister ur, hogy Szenkovicsot nem lehet kihallgatni, mert kihallgatásával árt magának. Az imént mondottam, hogy a bűnvádi perrendtartás módot ad a vallomás megtagadására, ha valakire abból kár vagy szégyen háramlik. Ha szégyen háramlik rá, meg meg tudom érteni, hogy nem lehet ellene eljárást indítani. Szenkovics azonban abban az iratban, mely ott fekszik a hadbíróság előtt, magáról oly tényeket állit, amelyekről nem elég azt mondani, hogy ezekkel árthat magának, hanem amelyek alkalmasak arra, hogy ellene mint terhelt ellen folytassák le a vizsgálatot. Már pedig mint terhelt, igenis kötelezhető arra, hogy vallomást tegyen, erre rá lehet szorítani. évi november hó 10-én, szerdán. 323 De tovább megyek, itt van előttem Szenkovicsnak az a nyilatkozata, amely a hadbíróság előtt is fekszik. Ebben maga Szenkovics is megmondja, hogy miért nem vall: A levél panasszal kezdődik, hogy őt mindenki elhagyja most, legjobban azok, akikért mindent áldozott. Ilyen körülmények között tart attól, hogy egy szép napon le fogják tartóztatni és el fog tűnni, mert — amint Írásában megjegyzi — manapság ez igen könnyen megy. Leirja ugyanebben a nyilatkozatban, hogy amikor a Paiace-szállóban jelentkezett, látta, hogy teljes készültség van, de hogy miért, azt nem tudta. Leirta azt, hogy egyik tiszttársa közölte vele, hogy aznap este sikerült Somogyit elfogni, Leirta, hogy a fővezérségnek 75 lóerős vászonfedeles autója, miután már előzőleg Somogyi Fehérvári-uti lakása előtt, majd az Orient-szálloda előtt figyelték, este a Rökk Szilárdutca sarkánál állt, mikor arra jött Somogyi Béla egy fiatalember kiséretében, és akkor Somogyit és társát elfogták. Leirja ugyancsak ebben a nyilatkozatában azt is, hogy mikor kiderült az egész bűntény, nagy riadalom támadt az Ostenburgzászlóalj tisztjei között, mert megtudták, hogy a rendőrség a vámsorompónál való megállítás révén meg tudta állapítani az autó számát és a rendőrség már tudja, hogy kik-é az autó, szóval, hogy a rendőrség nyomon van. El is jött néhány detektív a Palace-szállóba is, de onnan eredménytelenül távoztak. Elhatároztatott, hogy az autó Kovarccaí, Megayval és Soltészszal tűnjön el. Az elhatározás után való délelőtt az autó el is ment Sátoralja-Ujhelyre, délután pedig Ostenburg százados, Seftsik János t. hadnagy és Szenkovich felment a fővezérséghez, — Szenkovich is, amiből látszik, hogy Szenkovich ellen nemcsak mint tanú, hanem mint terhelt és gyanúsított ellen is el lehetett járni — ott Ostenburg százados bement Magasházyhoz, majd onnan kijövet vele együtt bementünk Rantzenberger századoshoz, ahova később Seftsik György és Magasházy is bejöttek. Leirja ugyancsak, hogy mikép történt az, hogy elmentek Sátoralja-Ujhelyre, majd leirja, hogy Soltész Gyula a határon már átszökött gyilkosok után küldött, hogy jöjjenek vissza, mert különben nem lehet az egész ügyről elterelni a figyelmet. Mindezt részletesen elmondja abban a vallomásában, amely most már a hadbiróságnak is rendelkezésére állott és amelyben önmagát vádolja, mert önmagát is felemlíti, mint aki eljárt a fővezérséghez és Magasházyval és Rantzenbergerrel az ügy eltussolása érdekében tárgyalásokat folytatott. Mindezt nem tartja elégségesnek a honvédelmi minister ur, és a hadbíróság arra, hogy Szenkovich ellen igenis olyan hatósági intézkedéseket foganatosítson, amelyek alkalmasak lehetnek, hogy erre az ügyre világosságot derítsenek. Ha ez nem elég, megint csak fenn kell tartanom azt, amit már korábban mondottam, hogy az egész hadbírósági eljárásnak nem az a célja, hogy az ügyre igazság derittessék, hanem az, hogy a gyilkosokat továbbra is eltüntesse és az egész vizsgálatot hamis vágányra terelje. A honvédelmi minister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólani. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő urnák erre a nyilatkozatára csak az a megjegyzésem, hogy az igen t. képviselő urnák módjában és jogában áll a vizsgálat tárgyát és anyagát képező mindenféle dolgokról itt nyilvánosan beszélni, nekem azonban nem, mert engem köt 3.2Í cLZ elv, hogy egy folyamatban lévő vizsgálatról semmiféle rész-