Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

282 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. kezdődő része a következőkép változtattassék meg: »a magyar állam területén oly ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa és haszonélvezője, vagy életfogytiglan haszonélvezője, vagy olyan családi hitbizornány birtokosa, amely után fizetett egyenes állami, föld- és házadó legalább évi 2000 pengőt tesz ki«. Második inditványom az, hogy a 13. § második bekezdésének utolsóelőtti sorát an a »mérnöki« szó helyébe »az 1901. évi május hó 12. napja előtt szerzet mérnöki« szavakat kell iktatni. Tisztelettel indítványozom végül a következő stiláris módositást. A 13. § harmadik (utolsó) bekezdésének harmadik és negyedik sorában »az országgyűlés második háza tagjainak« szavak helyébe »az országgyűlési képviselők« szavakat kell tenni. Tisztelettel kérem módosításaim elfogadását. Elnök : Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Már előzőleg kifejtett álláspontunknál fogva, de egyébként is, mert ez a szakasz a most beterjesztett módosításokkal annyira össze-vissza van foldozva, hogy szinte lehetetlen az első pillanatra egy egységes konstrukciót belőle kihozni, tisztelettel javaslom az egész szakasz törlését. Ami pedig a ministerelnök urnák az előző szakasznál történt felszólalását illeti, hogy t. i. mi annakidején az u. n. Kristóffy-kormányt támogattuk, a Kristóffy-kormánnyal politikai vonatkozásban állottunk, erre csak néhány megjegyzést kivánok tenni. A magyar munkásság több, mint 30 esztendeje küzd az általános titkos választójogért. Olyan küzdelmet folytattunk ezért, amely egyedül is megérdemli, hogy valamennyire tiszteletben részesítsék ezt a küzdelmet. Ebben a küzdelemben sohasem találtuk magunk mellett sem az arisztokráciát, sem a középosztályt, ezek részéről semmiféle megértést nem láttunk, mindannyiszor magunkra voltunk hagyatva. Ha valaki közeledett hozzánk, ez a közeledés legfeljebb azt jelentette, hogy bizonyos adott esetben, bizonyos adott célokra igyekeztek bennünket kihasználni. Arra a helyzetre kárhoztattak bennünket, hogy ha a választójog kérdésében bárki bárhonnan biztató szót hozott, azt el kellett fogadnunk. Ha tehát a Kristóffy-kormány idejében helyzet adódott, hogy a választójog ellenében az akkor fennálló politikai viszonyok között megfelelő plattformot tudtunk találni a Kristóffy-kormánnyal, akkor ezt csak szomorú dolognak mondhatni és a meg nem értésnek nevezhető állapotnak tudható be, hogy Magyarországon a munkásságnak politikai jogait mindannyiszor elutasították, mostohán kezelték. Most ezt kihasználni a ministerelnök ur részéről méltánytalan, mostoha bánásmód, mert hiszen az akkori politikai viszonyok a mai politikai viszonyokra egyáltalában nem alkalmazhatók. A dolog lényegéhez sem tartozott, hogy a ministerelnök ur ezt szemünkre hányta, de ha már szemünkre hányta, kijelentem, hogy az a politika, amelyet az akkori kormánypárt, a függetlenségi párt és általában a polgári pártok együtt folytattak, volt az, amely bennünket adott esetben a Kristóffy-kormány mellé állítottak. Csak ezt kívántam elmondani. Elnök : Szólásra következik ! Perlaki György jegyző : Hebelt Ede ! Hebelt Ede: T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur az előbb azt fogta rá az ellenzékre, hogy játékot folytat és hogy a közvéleményt félre akarjuk vezetni, mert szerinte abban a 12. §-ban, amelyet az előbb letárgyalt a nemzetgyűlés, nem arról van szó, hogy a Habsburg-ház valamennyi tagjának biztosítsunk felsőházi tagságot, hanem három évi november hó 9-én, kedden. Magyarországon élő Habsburg főhercegre nézve óhajtjuk csak azt, hogy ez a három főherceg ne veszítse el azt, amit már eddig is birt. Ugy érzem azonban, hogy a kormánynak akkor, ha valóban ez lenne csak az intenciója, ezt a törvényjavaslatbanegészen világosan ki lehetne fejeznie. Nem mi folytatunk játékot, hanem bennünket szeretne becsapni a kormány, — bocsánat az in parlamentáris kifejezésért — mert hiszen olyan rendelkezést akar törvénnyé emeltetni, amely más látszatot kelt és amely más lehetőségekre ad alkalmat, mint amiket a ministerelnök ur velünk elfogadtatni szeretne. Épen azért én nemcsak a 12. §-sal kapcsolatban, hanem a 13. §-sal kapcsolatban is indítványt teszek, eltekintve attól, hogy a Szabó Imre t. képviselőtársam által előterjesztett törlési indítványt teljes egészében elfogadom. Arra az esetre, ha a t. Nemzetgyűlés Szabó Imre képviselőtársam indítványát nem fogadná el, amire számítani kell, azt az indítványt teszem, — és azt hiszem, ezt a túloldal is elfogadhatja — hogy, mondjuk ki egész világosan, a Habsburg-szakaszban a HabsburgLotharingiai családnak most felsőházi tagságot nyerő három tagján kivül, más főhercegek felsőházi tagsági jogot nem nyerheti.ek és hogy ennek a három Habsburg-Lotharingiai főhercegnek a leszármazottjai sem lesznek többé felsőházi tagságra jogosítva. Vagyis fogadjuk el az úgynevezett kihalási rendszert. Egyelőre joga van a felsőházi tagságra három főhercegnek, de ha ez a három főherceg kihal, utódaik nem fognak többé felsőházi tagságot nyerni, legalább is nem születési jogcímen. Ezt a felsőházi törvényjavalatot mi a reakció maradványának tekintjük, azonban a reakciót is lehet olyan módon kezelni, hogy az legalább idő" vei kihaljon, hogy legalább idővel helyet adjon a modern kor követelményeinek. Olyan módon képzelem ezt, mint ahogyan külföldön is megszokták ezt csinálni, hogy t i. egyelőre marad .ion meg a születési el »joga azoknak, akik eddig is élvezték azt, azonban az ő elhalálozásuk után ne jöjjenek újra olyanok, akik a születési előjog alapján tarthatnak igényt tagságra. Épen azért nemcsak a Habsburg-Lotharingiai ház ezen három főhercegére vonatkozólag teszek indítványt, hanem a 13. § első bekezdése után uj második bekezdésként javaslom a következők felvételét (olvassa) : »A főnemesi családokból megválasztandó felsőházi tagok száma a második választásnál 20 tagra, a harmadik választásnál 10 tagra csökken. 30 év után pedig a főnemesi családok felsőházi tagsága véglegesen megszűnik.« Ezt a közvetitő inditványt, ha a kormányban és a t. túloldalban tényleg van egy kis érzék a modern kor követelménye iránt, akkor a túloldalnak is el kell fogadnia, s ez elől a kompromisszumos megoldás elől senkinek sem szabad elzárkóznia. Tisztelettel indítványozom tehát, méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Senki feliratkozva nincs. Elnök : Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés! Szabó Imre képviselő ur törlési inditványt nyújtott be, de nem indokolta meg, hogy a törlést miért javasolja. Én épen ezért szintén indok nélkül kérem, méltóztassék a szöveget eredeti mivoltában elfogadni. Legyen szabad most Szabó Imre képviselő urnák ama állítására, hogy a munkásságot a