Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. egyházi méltóságról nem lehet beszélni. Mert mihez volt kötve azelőtt az aurániai perjel és a tinnini felszentelt püspök! Az adományozás tényéhez, ahhoz, hogy a legfőbb kegyúr, a ma­gyar szent koronát viselő koronás király ado­mányozta légyen ezt a méltóságot. Az személy­hez volt kötve és nem a területhez. Nagy­Magyarországhoz nem volt kötve, tehát a terü­leti integritás szempontjából feléledésről nem lehet beszélni. Ha már most megvan az 5. §-ban az a ren­delkezés, aminthogy megvan és a tételes ren­delkezésre támaszkodik, mikor nevezik feléledt­nek ezt a méltóságot olyan adományozás ese­tén, amely nem területtel volt kapcsolatos, ha- ­nem személyhez kötött volt? Akkor, amikor az a személy itt van, megjelenik, rendelkezésre áll. Én egy meglévő adományozást értek. A tinnini felszentelt püspök adományozás alap­ján viseli ezt az egyházi méltóságot, amely sze­mélyes móltóság, mert ő partibus in fidelinm alapján személyes, egyházi méltóságot visel. Ha ez a személyes egyházi méltóság itt van, az 5. § rendelkezése szerint — minthogy ő fő­rendiházi tagságot élvezett az azelőtti főrendi­házban — neki jelenleg is felsőházi tagnak kell lennie, (ügy van! a közéven.) Miért, milyen címen ne lehetne a felsőház tagja? Csak akkor nem lehetne, ha nem volna magyar állampolgár, mert a törvényjavaslat kimondja, felsőházi tagság a magyar állani­polgáirsághoz van kötve. Ha tehát a jelenlegi tinnini felszentelt püspök nem magyar állam­polgár, akkor nem lehet tagja a felsőháznak. De ha a jelenlegi felszentelt tinnini püspök, aki a koronás királytól kapta ezt az egyházi méltóságot, itt van csonka Magyarországon és magyar állampolgár, akikor az ő felsőházi tag­sága az 5. § világos rendelkezése alapján nem vitatható el. Én ebben a kérdésben nem akarok javasla­tot tenni, mert ugy interpretálom az 5. §-t, hogy nem tudok mást, minthogy a tinnini fel­szentelt püspök — aki a r koronás királytól kapta ezt az egyházi méltóságot, aki tehát a fő­rendek között helyetfoglaló egyházi méltóság — ha itt van és magyar állampolgár, akkor felsőházi tagsága vitán felül áll. A jelenlegi tinnini felszentelt püspök véletlenül magyar állampolgár, mert épen azért űzték ki az olá- , hok a nagyváradi káptalan területéről, mert nem akarta feladni a magyar állampolgárságot és felvenni az oláh állampolgárságot. (Pikler Emil: Bánffy Miklós okosabb volt!) Ez a tinnini felszentelt püspök visszatért e csonka országba, viseli ezt az egyházi méltósiáígot és be van ik­tatva a magyar főrendek sorába. Nagyon kérem a mélyen t. kionmányt, — és teszem ezt kérést annak az előleges kijelentés­nek alapján, amelynek birtokában vagyok — hogy méltóztassék megfontolás tárgyává tenni ezt a törvénymagyarázatot. Szerintem jogi vo­natkozásban ezzel szemben alig lehet álláspon­tot elfoglalni. Kérem tehát a mélyen t. kor­mányt, hogy ezt a magyarázatot a tinnini fel­szentelt nüspökre nézve is elfogadni és helyes­nek találni méltóztassék akkor, amikor a felső­házi tagok behívásáról lesz szó. Kérem, hogy amikor a felsőházi tagok meg fogják kapni a meghívót a kormányzó ur részéről, a meghívan­dók sorába méltóztassék annakidején beiktatni a tinnini felszentelt püspököt is. Én valóban objektiv jogi alapon nem tudom elképzelni an­nak az allegációnak lehetőségét, hogy a fel­éledt egyházi méltóságok sorában a személyes jogú egyházi méltóságot máskép lehetne defi­niálni, mint az ország területén való jelenléttel évi november hó 9-én, kedden. 267 s a magyar állampolgárság birtoklásának eseté­vel. Elnök: Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző: Nincs senki felje­gyezve. ' Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szó­lani! (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügymínister: T. Nemzet­gyűlés! A felszólalások sorrendjében elsősorban Szabó Imre képviselő ur felszólalására kívánok reflektálni és magyarázatát kivánom adni an­nak, hogy az 5. §-nak milyen értelme van. Az igen t. képviselő ur azt mondotta, hogy ennek az intézkedésnek magyarázatát az indo­kolásban sem kapja. Igen t. képviselő ur, az indokolásban igenis, meg van határozva, hogy ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor visz^ szacsatolás folytán valamely méltóság terüle­tileg is visszaesatoltatik az országhoz és annak a méltóságnak viselőjét akarja ismét abba a jogba beültetni, amellyel az 1885: VII. te. alap­ján rendelkezett. Wolff Károly képviselő ur felszólalására a következőkben van szerencsém válaszolni. Egyetértek az igen t. képviselő úrral ab­ban, hogy ha valamely méltóság területileg is visszakerül, akkor méltóság az 5. § értel­mében feléled. A képviselő ur kérdést tesz an­nak tisztázása végett, hogy mi történik azokkal a méltóságokkal, amelyek területhez nincsenek kötve. Az a két egyházi méltóság, melyet az igen t. képviselő ur megnevezett, partibus infi­delium püspökségek. Ez a kérdés megint két részre tagozódik. Hogy maga a méltóság mikor éled fél, arra vonatkozólag csak azt akarom el­mondani, hogy ezek a méltóságok a magyar ki­rály apostoli mivoltából és avval összefüggőleg töltetnek be a magyar király által. Mármost a helyzet az, hogy a római kúria a magyar állam­nak ezt a főkegyúri jogát kérdésessé teszi s ez a kérdés még nincs tisztázva. Ez majd el fog dőlni akkor, amikor a leendő magyar királynak ez a főkegyúri joga tisztázódni fog. Más a kérdés arra az egy személyre nézve, aki apostoli királyi kinevezés alapján már benn ül ebben a méltóságban és magyar állampol­gár. Erre vonatkozólag én csak azt a kijelen­tést tehetem, hogy ez igenis, jogilag kell hogy megfontolás tárgyát képezze s evvel a kérdés­sel a kormány foglalkozni is fog abban az idő­pontban, amelyet az igen t. képviselő ur erre vonatkozólag — tudniillik a meghivás időpont­ját — megjelölt. Ezeket kívántam megjegyezni. (Hebelt Ede: Ezt most kell tisztázni, nem akkor! — Zaj jobb felől.) < Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. § eredeti szövegével szembeállítom Szabó Imre képviselőtársunknak e szakasz tör­lését tartalmazó indítványát. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szöve­gében elfogadni, szemben Szabó Imre képviselő ur törlést tartalmazó inditványával, igen vagy nem? (lien! Nem!) Kérem azdkat a képviselő urakat, akik a szakaszt eredeti szövegében fo­gadják iel, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatott s igy Szabó Imre képviselő ur indítványa el­esett. Következik: 3. A választáson alapuló fel­sőházi tagság- általában. 6. §. Kérem a szakasz felolvasását. Pakots József jegyző (olvassa a 6. §-t).

Next

/
Thumbnails
Contents