Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-596
A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. egyházi méltóságról nem lehet beszélni. Mert mihez volt kötve azelőtt az aurániai perjel és a tinnini felszentelt püspök! Az adományozás tényéhez, ahhoz, hogy a legfőbb kegyúr, a magyar szent koronát viselő koronás király adományozta légyen ezt a méltóságot. Az személyhez volt kötve és nem a területhez. NagyMagyarországhoz nem volt kötve, tehát a területi integritás szempontjából feléledésről nem lehet beszélni. Ha már most megvan az 5. §-ban az a rendelkezés, aminthogy megvan és a tételes rendelkezésre támaszkodik, mikor nevezik feléledtnek ezt a méltóságot olyan adományozás esetén, amely nem területtel volt kapcsolatos, ha- nem személyhez kötött volt? Akkor, amikor az a személy itt van, megjelenik, rendelkezésre áll. Én egy meglévő adományozást értek. A tinnini felszentelt püspök adományozás alapján viseli ezt az egyházi méltóságot, amely személyes móltóság, mert ő partibus in fidelinm alapján személyes, egyházi méltóságot visel. Ha ez a személyes egyházi méltóság itt van, az 5. § rendelkezése szerint — minthogy ő főrendiházi tagságot élvezett az azelőtti főrendiházban — neki jelenleg is felsőházi tagnak kell lennie, (ügy van! a közéven.) Miért, milyen címen ne lehetne a felsőház tagja? Csak akkor nem lehetne, ha nem volna magyar állampolgár, mert a törvényjavaslat kimondja, felsőházi tagság a magyar állanipolgáirsághoz van kötve. Ha tehát a jelenlegi tinnini felszentelt püspök nem magyar állampolgár, akkor nem lehet tagja a felsőháznak. De ha a jelenlegi felszentelt tinnini püspök, aki a koronás királytól kapta ezt az egyházi méltóságot, itt van csonka Magyarországon és magyar állampolgár, akikor az ő felsőházi tagsága az 5. § világos rendelkezése alapján nem vitatható el. Én ebben a kérdésben nem akarok javaslatot tenni, mert ugy interpretálom az 5. §-t, hogy nem tudok mást, minthogy a tinnini felszentelt püspök — aki a r koronás királytól kapta ezt az egyházi méltóságot, aki tehát a főrendek között helyetfoglaló egyházi méltóság — ha itt van és magyar állampolgár, akkor felsőházi tagsága vitán felül áll. A jelenlegi tinnini felszentelt püspök véletlenül magyar állampolgár, mert épen azért űzték ki az olá- , hok a nagyváradi káptalan területéről, mert nem akarta feladni a magyar állampolgárságot és felvenni az oláh állampolgárságot. (Pikler Emil: Bánffy Miklós okosabb volt!) Ez a tinnini felszentelt püspök visszatért e csonka országba, viseli ezt az egyházi méltósiáígot és be van iktatva a magyar főrendek sorába. Nagyon kérem a mélyen t. kionmányt, — és teszem ezt kérést annak az előleges kijelentésnek alapján, amelynek birtokában vagyok — hogy méltóztassék megfontolás tárgyává tenni ezt a törvénymagyarázatot. Szerintem jogi vonatkozásban ezzel szemben alig lehet álláspontot elfoglalni. Kérem tehát a mélyen t. kormányt, hogy ezt a magyarázatot a tinnini felszentelt nüspökre nézve is elfogadni és helyesnek találni méltóztassék akkor, amikor a felsőházi tagok behívásáról lesz szó. Kérem, hogy amikor a felsőházi tagok meg fogják kapni a meghívót a kormányzó ur részéről, a meghívandók sorába méltóztassék annakidején beiktatni a tinnini felszentelt püspököt is. Én valóban objektiv jogi alapon nem tudom elképzelni annak az allegációnak lehetőségét, hogy a feléledt egyházi méltóságok sorában a személyes jogú egyházi méltóságot máskép lehetne definiálni, mint az ország területén való jelenléttel évi november hó 9-én, kedden. 267 s a magyar állampolgárság birtoklásának esetével. Elnök: Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző: Nincs senki feljegyezve. ' Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani! (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügymínister: T. Nemzetgyűlés! A felszólalások sorrendjében elsősorban Szabó Imre képviselő ur felszólalására kívánok reflektálni és magyarázatát kivánom adni annak, hogy az 5. §-nak milyen értelme van. Az igen t. képviselő ur azt mondotta, hogy ennek az intézkedésnek magyarázatát az indokolásban sem kapja. Igen t. képviselő ur, az indokolásban igenis, meg van határozva, hogy ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor visz^ szacsatolás folytán valamely méltóság területileg is visszaesatoltatik az országhoz és annak a méltóságnak viselőjét akarja ismét abba a jogba beültetni, amellyel az 1885: VII. te. alapján rendelkezett. Wolff Károly képviselő ur felszólalására a következőkben van szerencsém válaszolni. Egyetértek az igen t. képviselő úrral abban, hogy ha valamely méltóság területileg is visszakerül, akkor méltóság az 5. § értelmében feléled. A képviselő ur kérdést tesz annak tisztázása végett, hogy mi történik azokkal a méltóságokkal, amelyek területhez nincsenek kötve. Az a két egyházi méltóság, melyet az igen t. képviselő ur megnevezett, partibus infidelium püspökségek. Ez a kérdés megint két részre tagozódik. Hogy maga a méltóság mikor éled fél, arra vonatkozólag csak azt akarom elmondani, hogy ezek a méltóságok a magyar király apostoli mivoltából és avval összefüggőleg töltetnek be a magyar király által. Mármost a helyzet az, hogy a római kúria a magyar államnak ezt a főkegyúri jogát kérdésessé teszi s ez a kérdés még nincs tisztázva. Ez majd el fog dőlni akkor, amikor a leendő magyar királynak ez a főkegyúri joga tisztázódni fog. Más a kérdés arra az egy személyre nézve, aki apostoli királyi kinevezés alapján már benn ül ebben a méltóságban és magyar állampolgár. Erre vonatkozólag én csak azt a kijelentést tehetem, hogy ez igenis, jogilag kell hogy megfontolás tárgyát képezze s evvel a kérdéssel a kormány foglalkozni is fog abban az időpontban, amelyet az igen t. képviselő ur erre vonatkozólag — tudniillik a meghivás időpontját — megjelölt. Ezeket kívántam megjegyezni. (Hebelt Ede: Ezt most kell tisztázni, nem akkor! — Zaj jobb felől.) < Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. § eredeti szövegével szembeállítom Szabó Imre képviselőtársunknak e szakasz törlését tartalmazó indítványát. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Szabó Imre képviselő ur törlést tartalmazó inditványával, igen vagy nem? (lien! Nem!) Kérem azdkat a képviselő urakat, akik a szakaszt eredeti szövegében fogadják iel, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatott s igy Szabó Imre képviselő ur indítványa elesett. Következik: 3. A választáson alapuló felsőházi tagság- általában. 6. §. Kérem a szakasz felolvasását. Pakots József jegyző (olvassa a 6. §-t).
