Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

266 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926 veget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Az előadó ur javaslatát szembe fogom állítani a másik két módosítással. Kérdem tehát: méltóztatnak-e a szöveget az előadó ur szövegezésében elfogadni, szemben Sándor Pál és Szabó Imre képviselő urak módosításával 1? A ministerelnök ur kivan szólani. Gróf Bethlen István ministerelnök: A kérdés feltevéséhez kívánok szólani. Azt hiszem, a két javaslat nincs egymással ellentétben, mert hiszen az előadó ur javaslata teljesen azonos Sándor Pál t. képviselőtársam javaslatával, kivéve azt a pár szót, hogy »életfogytiglan választott«. Azt hiszem tehát, hogy az előadó ur javaslatának elfogadása még nem jelenti Sándor Pál t. képviselőtársam inditványának elvetését, mert a kettő nines egymással ellentétben. Elnök: Hozzájárulok ehhez a magyarázathoz és a magam részéről akként fogom feltenni a kérdést, hogy az előadó ur javaslatával szembe fogom állítani a törlési indítványt. Ha az előadó ur javaslata elfogadtatott és a törlési indítvány elvettetett, külön fogom feltenni a kérdést Sándor Pál képviselőtársunk inditványának arra a részére, amely pótlást tartalmaz. Megállapítom azonban, hogy a benyújtott szövegben ő megismételte az előadó ur szövegét is, ennek következtében látszatra tényleg ellentét volt. Méltóztatnak a kérdésnek ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Kérdem tehát: méltóztatnak-© az előadó ur szövegét elfogadni, szemben a törlési indítvánnyal, igen vagy nem? (Igen!) Megállapítom, hogy az előadó ur szövege elfogadtatott és a törlési indítványt a Ház elvetette. Kérdem mármost: méltóztatik-e Sándor Pál képviselőtársunk inditványának azt a részét, amely pótlást tartalmaz az előadó ur szövegével szemben, kiegészitésképen elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Megállapítom, hogy a Ház ezt a pótlást elfogadta. Következnék az 5. §. Mielőtt azonban erre áttérnénk, az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az 5. §4). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz egyike azoknak a szakaszoknak, amelyek nemi világosak. Ha a szakaszt jól elolvassuk és próbálunk feltevésekké] élni, nem tudjuk megállapítani, hogy mit akar itt a kormány. ügy látszik, ez egy hátsó ajtó, amelynek azonban ki- és benyitésára a kormány generális felhatalmazást is akar. Az 5. §• ugyanis azt mondja (olvassa): »A 4. Vban nem említett olyan, polgári, vagy egyházi méltóság vagy hivatal feléledése^ esetében, amely a főrendiház legTitóbbi működése idején főrendiházi tagságra jogosított, e méltóság vagy hivatal viselője a felsőház tagja lesz.« Itt sokféle következtetést lehet alkalmazni. Lehetséges, hogy ez a szakasz arra készült,

1 hogy ha majd a megcsonkított ország újra megnagyobbodik, akkor az előző szakaszbari és a következő szakaszokban is megneveévi november hó 9-én, kedden. zett tényezők a felsőházi tagságot automatikusan megkapják. De el tudok esetleg képzelni más eshetőséget is. Ennek a szakasznak kapcsán, ha már bevették, mindenesetre bővebb magyarázatot kellett volna alkalmazni arra nézve, hogy mit céloznak vele, ha máshol nem, az indokolásban. Mivel azonban sem az indokolásban, sem itt a szakaszban nem találok bővebb magyarázatot így magában pedig ezt a dodonai szakaszt elfogadni nem tudom, ecsért tisztelettel javaslom, hogy ezt a szakaszt törölni méltóztassék. Elnök: Következik? Perlaki György jegyző: Wolff Károly! Elnök: Wolff Károly képviselő urat illeti a szó. Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Én az 5. §-hoz törvénymagyarázati szempontjából kívánok hozzászólni. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen, hogy az 5. $ közjogi vonatkozásban nagyon fontos rendelkezés, de törvénymagyarázat szempontjából kiegészítésre szorul. Kiegészítésre szorul azért, mert én nem akarom ezt a szakaszt fikciónak tekinteni, hanem olyan rendelkezésnek, amelynek! komoly tartalmi alapja van. Az 5. § azt mondja, hogy (olvassa): »A 4. §-ban nem említett olyan polgári vagy egyházi méltóság vagy hivatal feledése esetében, amely a főrendiház legutolsó működése idején főrendiházi tagságra jogosított, e méltóság vagy hivatal viselője a felsőház tagja lesz«. Én az egyházi méltóság feléledésének magyarázatát akarom ebben a kérdésben vizsgálat tárgyává tenni. Milyen lehet ez az egyházi méltóság? Vagy területtel összekötött egyházi méltóság, vagy nem területtel összekötött egyházi méltóság. P. o. ha egy egyházmegyének jurisdictiót gyakorló egyházi fe.iedelme a püspök, ez területhez kötött egyházi méltóság. Ha mármost az egyházmegye területe visszacsatoltatik Magyarországhoz, akkor a területtel együtt fel fog éledni maga az egyházi méltóság és az a püspök, aki annak az egyházmegyének egyházi feje volt, az 5. § rendelkezései szerint automatikusan a felsőház tagja lesz. Ott, ahol területtel összekötött egyházi méltóságról van szó, világos a helyzet. De nem ilyen világos a kérdés, ha nem területtel összekötött egyházi méltóságról van szó. Állitom és vitatom, hogy a nem területtel összekötött egyházi méltóságra nézve a magam véleményével szemben nem lehet eltérő véleményt felállítani. Az egyházmegyéknél értem ezt a rendelkezést. Értem a zászlós uraknál is. Ha pl. a horvát bán vagy más zászlós ur méltósága^ — visszacsatoltatván az illető terület — feléled, akkor ő is bejön a felsőházba. Világos tehát a kérdés akkor is, ha területtel összekötött egyI házi vagy világi méltóságról van szó. De tesI sék megmondani, mi lesz a helyzet, ha nem területtel összekötött méltóságról van szó? Mindjárt felhozok két ilyen méltóságot, az aurániai perjelt és a tinini felszentelt püspököt. A tinnini felszentelt püspök és az aurániai perjel ősi magyar tételes jog alapján tagja volt a főrendiháznak. Az 5. § azt mondja, hogy ha valamely egyházi méltóságnak viselője azelőtt főrendiházi tagságra jogosított volt, automatikusan bekerül a felsőházba, ha ez a méltóság feléled. Mikor adományoztatott az aurániai perjelség és a tinnini felszentelt püspökség? Akkor, amikor Nagy-Magyarországon már nem volt területe. Az nem területhez kötött méltóság, hanem partibus inûdelium méltóság volt, itt tehát területi feléledéssel kapcsolatos