Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

264 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. apátot, a kegyes tanitórend főnökét és a szé­kesfőkáptalanok nagyprépostjait. Ezek mind nem szerepeltek a régi főrendi­házban. Természetes, hogy csonka Magyar­országon bizonyos egyházmegyék elveszvén, a római katholikus egyház volt az, amely a leg­több veszteséget szenvedte. Ennek volt követ­kezménye, hogy kénytelenek voltunk pótlólag vés. kiegészítőlég olyan egyháznagyok és képvi­selőket felvenni, akik a főrendek közt eddig nem szerepeltek. Tovább azonban már ne men­jünk, mert ha itt tovább megyünk, akkor más­hely t is tovább kell mennünk! (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) és akkor a felsőházi egyházi tagoknak olyan számához jutunk, amely azután agyonnyomja a többi kategóriákat, (Itothen­steín Mór: Petrováczék ezt akarják! — Hebelt Ede: Angliában öt van 360 között!) Angliában is,az ottani egyháznak képviselői tagjai a je­lenlegi lordok házának, sőt — mint múltkori beszédemben kifejtettem— a Bryee-konfereneia is javaslatba hozta ezt. (Hebelt Ede: Ötöt akart 'hagyni!) De mégis képviseletet akart nyújtani! És ne méltóztassék elfelejteni, hogy Anglia nem annyira vegyes felekezetű ország, mint mi vagyunk. Angliában az állami egyház ma is az anglikán egyház, egészen más jogállása van tehát annak ott, mint Magyarországon az egyes felekezeteknek, úgyhogy ott az anglikán egyház predomináns szerepét kívánták hono­rálni és semmi egyebet. A többi bevett felekezet nem lett volna képviselve; ez ott a nagy különb­ség. Ez az oka annak, hogy ezeknek a jav as la-" toknak elvetését kérem. Kifogás alá esett a B) 3. pont azon intézke­dése, hogy 1 az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak nem ugy, mint eddig, három fő­gondnoka és három püspöke, hanem két fő­gondnoka és két püspöke nyerjen hivatalból tagságot a felsőházban. Nem tudom, melyik •képviselőtársam már rámutatott arra, hogy a lutheránus egyház számaránya Magyarorszá­gon annyira esőkként, hogy még ez a képviselet is lényegesen nagyobb, mint amennyi számará­nyának megfelelne. Azt hiszem, Sándor Pál t. képviselőtársam volt szíves erre rámutatni. En­nek ellenére történelmi jogoknak és a szerzett jogoknak ezen a bizonyos számarányon túl­menő honorálásával hoztuk javaslatba, hogy az evangélikus egyház két világi és két egyházi képviselője ezentúl is felsőházi tagsággal bír­jon. De ezen már igazán nem lehet túlmenni, annyival kevésbé, mert anélkül, hogy kritikát kívánnék gyakorolni a lutheránus egyház szer­vezeti beosztása felett, mégis meg kell jegyez­nem, hogy annak a nagyszámú egyházmegyé­nek fen tartása, amely a lutheránus egyházban ma megvan Magyarországon, talán az egyház érdekeinek sem felel meg teljes mértékben. Ami a zsidó hitfelekezet képviseletét illeti, Sándor Pál t. képviselőtársam javaslata tulaj­donképen teljesen kongruens azzal, amit a kor­mány terjesztett elő ; azzal a különbséggel, hogy az »életfogytiglan választott« szavakat kívánja ibieiktatni, ami ellen nekem semmi kifogásom nincs és amihez^ szívesen hozzájárulok. Lendvai t. képviselőtársam ennek a pontnak kihagyását javasolta, az általános vita rendjén •pedig egy másik képviselőtársunk, azt hiszem, Eckhardt képviselő ur, azt javasolta, hogy ez a 6. pont a B. pont alól vétessék ki és tétessék át •egy másik szakaszba. Én sem az egyik, sem a másik javaslathoz nem járulok hozzá. Az első javaslathoz azért nem, mert hiszen a zsidó val­lás, a zsidó hitfelekezet ma épen olyan recipiál t vallás Magyarországon, mint a keresztény hit­évé november hó 9-én, kedden. felekezetek. Nem tudnék tehát különbséget tenni itt a^ felsőházi javaslatban sem, illetőleg nem tudnék^ hozzájárulni ahhoz, hogy a történelmi jogfejlődés rendjén szerzett ezen jogot egysze­rűen negligáljam, hallgatólagosan napirendre térjek felette és ennek az egyházfelekezetnek itt képviseletet ne adjak. Ami azt a kérdést illeti, helyes-e, hogy itt, ebben a ponban történik vagy hogy egy másik pontba kellene ezt áttenni, azt hiszem, ez a 6. pont logikailag csak a B. pont alá tartozhatik, mert hiszen a B. pont azzal kezdődik: »a vallás­felekezeteknek következő egyháznagyjai ille" tőleg képviselői.« Ide valók tehát azok is, akik választás rendjén képviselik saját egyházi fe­lekezetüket és nemcsak azok az egyháznagyok, akik a történelem folyamán főrendiházi tagsá­got nyertek. Ezek után azt a kérést intézem a t. Nemzet­gyűléshez, méltóztassék a javaslatot eredeti formájában, eredeti szövegében elfogadni, ki­véve Sándor Pál t. képviselőtársunknak azon közbeszúrt három szavát, amelyek a javaslat­ban kifejezésre jutnak. Végtére is itt nem nagy elvi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy a kellő arányokat betartsuk. Én azt hiszem, en­nek a javaslatnak eredeti szövegében az ará­nyok be vannak tartva, kérem ennélfogva az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Á 4. §-szal szemben 12 javaslatot terjesztettek elő a képviselő urak. Ezek közül egy halasztó ter­mészetű, erre fogom tehát legelőször feltenni a kérdést, azután pedig a szükséghez és az el­lenditványokhoz képest széjjel fogom bontani a szakaszt s pontonként fogom feltenni a kér­dést, mindegyikkel szembe állítva azokat az indítványokat, amelyek az illető ponttal szem­ben tétettek. Természetesen vannak pótló ter­mészetű indítványok, amelyeket az illető pontnak megszavazása után külön fogok sza­vazás alá bocsátani. Már most meg kell említenem, hogy Strausz István képviselő ur indítványa részben szembe­helyezkedik a vonatkozó pontokkal, részben pótlásokat tartalmaz, részben pedig stiláris természetű. Ennek következtében Strausz Ist­ván képviselő ur javaslatát különböző termé­szetéhez és különböző tartamához képest több részre fogom bontani és ezeket külön fogom szavazás alá bocsátani. Méltóztatnak a kérdéseknek ehhez a fel­tevési rendszeréhez hozzájárulni! (Helyeslés.) Akkor mindenekelőtt kérdem, méltóztatnak-e elfogadni Hebelt képviselő társunknak azt a javaslatát, miszerint ez a szakasz a bizottság­hoz ujabb szövegezés végett visszautasittassék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Hebelt képviselő ur ha­lasztó indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Hebelt képviselő ur halasztó indítványát el­vetette. Következik most al ^ A. pontja bele­értve az 1., 2., 3., 4., 5.. 6. 7.. és 8. pontokat is, amelyekkel szemben áll Szabó Imre képviselő­társunknak törlési indítványa. Ugyanehhez külön fogom szavazásra feltenni a pótló indít­ványokat, t- i. a Strausz István és Kiss Meny­hért képviselő urak vonatkozó indítványait. Kérdem tehát először, méltóztatnak-e a 4. ^ A. 1—8. pontjait elfogadni eredeti szövegeben, szemben Szabó Imre képviselőtársunk törlési indítvány aval, igen vagy nemi (Igen! Nem!)

Next

/
Thumbnails
Contents