Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

252 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. évi november hó 9-én, kedden. javaslat túlsó oldali védelmezői komolyan mondották azt, amit mondottak, hogy t. i. a demokrácia irányában és a haladás szellemében akarják jejleszteni és felépíteni a második kamarát, akkor ez a 2. *§ nem maradhat meg- eredeti a szövegezésében. A 2. § méltóság vagy hivatal, választás, vagy kinevezés alapján szervezné meg a főrendiházat. Senki sem mondhatja, hogy ezek a jogcímek megfelelnek a demokrácia követelményeinek. Az általános vita folyamán voltam bátor kimutatni, hogy ez a javaslat a maga jogcímeivel úgyszólván egyedülálló lesz a világon. Csoportosítottam a különböző államok parlamenti rendszereit s kimutattam az egykamarás rendszereket; a szövetséges államok második kamaráit, — amelyek az én felfogásom szerint egyeztető nnifikciós testületek — a valóban modern szenátusokat külön esoportositottam s azonkívül kimutattam, — s ezt az előadó ur sem vette tag-adásba reflekszióiban — hogy az ezzel a javaslattal létesitendő felsőházon kívül nem lesz több ehhez hasonló az egész világon, csupán az angol, amely revizió alatt áll és igen radikális revíziónak néz elébe, azután hasonlatos valamennyire hozzá az olasz, a román és a spanyol, ahol a kinevezési rendszer igen kis mértékben a királyi hercegekre fennáll. De azokban az országokban is, ahol ehhez hasonló született jogon lehet valaki törvényhozó a második kamarában, megvan az az előny, hogy az alsó kamarát _ általános és egyenlő, titkos választójog alapján választják meg. Áll ez Angliára, áll ez a többi országokra is, sőt még azokban az országokban, ahol választott szenátusok vannak, ahol tehát valóban a demokratikus felsőházak, illetőleg: szenátusok vannak, ott is mindenhol általános és egyenlő, titkos választójog alapján választják meg* a törvényhozás alsó kamaráját. Mármost, t. Nemzetgyűlés, nálunk hiányzik az alsóháznál, ai leendő alsóháznál az általános és egyenlő, titkos választójog nincs meg tehát a demokrácia kritériuma az első kamaránál. Most megkapjuk hozzá ezt a felsőházat amely szintén egyedülálló lesz a világon. Ez a törvényjavaslat tehát Magyarországot abba a helyzetbe juttatja, hogy egyesegyedül fog állani a világon a maga szükkörü választójogával, a maga nyilt szavazásával és a maga született jogon főképen és kinevezés alapján, és a választási rendszernek csak egy megcsúfolt formájában létező főrendiházával, (Nagy Emil: Moszkvában még szűkebb a jog! — Zaj.) Méltóztatik! Szívesen áklok rendelkezésére Nagy Emil képviselő urnák! (Nagy Emil: Azt mondtam, hogy Moszkvában még szűkebb a jog! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Most nem vagyunk Moszkvában! — Nagy Emil: Még etryelőre nem!) Végtelen csodálom, boe-y Nagy Emil képviselő ur ezt a közbeszólást megkockáztatta. Ezzel a saját részéről igazolta azt, amit mi állítunk és vitatunk, hoey Moszkva és Budanest között alkotmányosság dnl.q-áhan semmi különbség nincs. (Derültser jobbfrlőL — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kének! Propper Sándor: Önök hadakoznak Moszkva ellen, mi is hadakozunk Moszkva ellen, (Ellenmondások jobbfelől.) miért ragaszkodnak tehát a moszkvai rendszerekhez, miért alkotnak törvényhozói testületeket olyan szűk választójog alapján, mint Moszkvai Ha perhorreszkálnák a moszkvai eszközöket velünk szemben, akkor az önök beismerése alapján ismétlem, hogy a moszkvai szovjetrendszer és a magyarországi választójogi és főrendiházi rendszer között semmi különbség nincsen: az is jogfosztáson alapul, ez is. (Lendvai István közbeszól. — Reising-er Ferenc: Önhöz közelebb áll a boroskancsó!) Elnök: Beisinger Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Propper Sándor: Megérteném ezeket a jogcímeket, megérteném különösen itt, de csak itt Magyarországon és csak a mai helyzetben, csak a reakció uralma alatt, megérteném azt, hogy igyekeznek^ valóban egy reakciós, egy második, egy fékező kamarát létrehozni, ha valóban az általános, egyenlő, titkos választójog alapján működő első kamara volna. Nem tudom azonban megérteni ezt akkor, amikor a választójog szűk, amikor a szavazás nyilt, amikor a választásokat olyan formában ejtik meg, — tudniillik erőszakkal — amely az európai bírálatot nem állja ki, miért kell az ilyen alsókamara nyakára ültetni egy született és kinevezett főrendekből álló fékező kamarát. Én mást látok itt. Azt látom, hogy itt restaurálni akarják a Habsburg-dinasztiát. Ez a szakasz, amely a Habsburg-család 24 éves tagjainak születés jogán törvényhozói funkciót biztosit, az első lépés a Habsburg-restaurációhoz. És ez az, ami engemet szóra késztetett, ez az, ami ellen nekünk tiltakoznunk kell. Én a magam részéről az ország jövendője érdekében Szabó Imre t. képviselőtársam indítványát teszem magamévá és kérem a nemzetgyűlést- méltóztassék méltányolni ezeket a szempontokat. Bennünket ebben a kérdésben nem uártérdek vezet. Mi több izben kijelentettük, hogy a főrendiházból a magunk részére nem kérünk, mi abban nem óhajtunk részt venni, mi nem kérünk kinevezéseket. A mi elvi álláspontunk fentartása mellett, hogy tudniillik ha már második kamara volna, az csak egy modern és demokratikusan választott szenátus lehet- ennek a törvényjavaslatnak keretében kell igyekeznünk olyan rendelkezéseket statuálni, amelyek kizárják annak lehetőségét és kizárják annak a felfogásnak elterjedését, hogy itt a Habsburgdinasztiát akarják restaurálni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Láng János jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügymínister IIP kíván szólani. Pesthy Pál igazságügymínister: T. Nemzetgyűlés! A felszólalásokra vonatkozólag előrebocsátom azt, hogy a törvényjavaslatnak ez a második szakasza jelöli meg azt a rendszert amely rendszer alapján ez a felsőház a javaslat szerint össze fog állíttatni. Tegnapi beszédemben kifejtettem azt. hogy a szenátusi és a főrendi rendszerrel szemben ez a javaslat az úgynevezett vegyes rendszer álláspontjára helyezkedett, (Propper Sándor: Vegyes felvágott!) Éppen azért, mert a szenátusi rendszer is egyoldalú képviseletet. biztosit és a főrendi rendszer alapján összeállított második kamara is egyoldalú képviseletet biztosit, a nemzet egyetemét és egészét biztosító rendszer csupán csak a vegyes rendszer lehet. (Propper Sándor: Mi az a vegyes rendszer?) Ez pedig nem állítható össze más elvek