Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. és jogcímek szerint, mint ahogy az a törvényjavaslatba kontemplálva van. Ha a szenátusi rendszert vagy a főrendiházi rendszert veszem, mi következik bel Bekövetkezik az, hogy a szenátusi rendszer mellett a felsőház ugyanazon politikai tömegből áll ©lő, amelyből a képviselőház nyeri jogát és mandátumát. Ennek következménye az lesz, hogy a nemzetnek nagy rétegei a törvényhozásból kizáródnak. A főrendi rendszer mellett pedig csupán főrendekből alakulván össze a felsőház, a széleskörű választójog mellett (Propper Sándor: Amilyen széleskörű az a választójog!) a nép két szélső rétege lenne képviselve a törvényhozásban, a középső része pedig nem lesz képviselve. Ezeknek a hiányoknak kiküszöbölésére csakis ez a rendszer alkalmas és ez a rendszer az, amely mellett épen az igen t. képviselő urak pártjának képviselői helyet foglalhatnak a felsőházban, mert egyéb módon helyet nem foglalhatnak. Éppen azért tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a módosító indítványokat elvetni és a szakaszt a törvényjavaslat eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. § eredeti szövegével szembenáll Szabó Imre képviselő ur módosító javaslata. Ennek következtében a kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom Szabó Imre képviselő ur javaslatát. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor Szabó Imre képviselő ur javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben Szabó Imre képviselő ur javaslatával, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Szabó Imre képviselő ur módosító inditványát pedig elvetette. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Láng János jegyző (olvassa a 3. §~tj. Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Illés József előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a 3. §-hoz a következő stiláris módosítást elfogadásra ajánlani (olvassa): »A 3. § 2. bekezdésének 2. és 3. sorában »az országgyűlés másik háza tagjává« helyébe »országgyűlési képviselővé« szavakat^ kell tenni. Ez a módosítás szükségessé vált az 1925. évi XXVI. te. következtében, amely az országgyűlési képviselők választásáról szól. Elnök: Szólásra következik! Láng János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur sem kíván nyilatkozni, a tanácskozást is^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Megállapítom, hogy a 3. § eredeti szövésével szemben áll az előadó urnák egy módosító indítványa. Ennek következtében ugy teszem fel a kérdést, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom az előadó ur inditványát. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak, elfogadni, akkor az évi november hó 9-én, kedden. 253 előadó ur módosítását jelentem ki elfogadottnak. ' •'.••• :i Kérdem tehát, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur módosító szövegéével elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, tehát az előadó ur módosítását jelentem ki elfogadottnaik. Következik a 4. §. ••'-••/ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Láng János jegyző (olvassa a i. §-t<). Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Ez a 4. § szedi részleteire a 2. §-ban elfogadott alapot és felsorolja azokat a tényezőiket, amelyek méltóságuk alapján foglalhatnak helyet a felsőházban. Ezek között első helyen említi az ország zászlós urait, második helyen a két koronaőrt, harmadik helyen a kúria elnölkét és másodelnökét, negyedik helyen a közigazgatási bíróság elnökét és másodelnökét, ötödik helyen a budapesti kir. Ítélőtábla elnökét, hatoduk helyen a koronaügyészt, hetedik helyen, a honvédség főparancsnokát, nyolcadik helyen a Magyar Nemzeti Bank elnökét, A továbbiakban pedig a vallásfelekezetek

1 képviselőit említi. Amint ebből látom, minden egyház megfelelő képviselethez jut, sőt végül még a B. álpontnak 6. pontjában, közben megállapodás vagy megalkuvás történt, mert hiszen a 6. pontban az izraelita vallásfelekezet képviseletére nézve ugy történt előzőleg intézkedés, hogy az csak egy taggal képviselteti magát, most az előadó ur módosításából pedig ugy látom, hogy kettőre kéri módosíttatni a tervezetet, Itt tehát az történik, hogy a 2. f-ban elfogadott alapelvnek megfelelőleg felsoroltatik mind az a tényező, amely méltóságon alapuló képviseltetést a törvényjavaslat alapján, hivatva van gyakorolni. Miután már a 2, §-nál leszögeztük magunkat a mellé az elv mellé, hogy mi csak e^y törvényes választás utján létrejött, szenátusi formában létrehozott törvényhozást ismerhetünk el, a magam részéről a 4. § teljes törlését javaslom. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik'? Láng János jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t\ Nemzetgyűlés! Az igazságügyminiszter ur tegnapi beszédében igen helyesen megállapította, hogy az egyházi méltóságoknak a felsőházban való jelenléte tulajdonképen nem egyéb, mint a nemzet hálája azokért a kulturális munkáért, amelyeket az egyházak a magyar nemzet kultúrájának fejlesztése érdekében végeztek. De ha tényleg áll, hogy a nemzet az egyházak r iránt hálás akar lenni a nemzeti kultúra ápolásáért, akkor sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a hála a katholikus egyházzal szemben nem nyilvánul meg teljes és kielégítő mértékben, még pedig nem nyilvánul meg azért, mert mig a múlt főrendiházban az egyháznagyok közül 34 volt a katholikus egyház tagja és ezzel szemben 13 volt a többi egyházak tagja — eltekintve a görögkeleti egyháztól, melynek felsőházi képviselete azóta meglehetősen: tárgytalanná vált — vagyis az egyháznagyoknak 72%'-ka tartozott a katholikus egyházhoz és 27%-ka a többi egyházakhoz, addig a mostani javaslat szerint csupán 19 katholikus egyháznagy- foglal.- helyet a felsőházban,, akikkel .szemben 14 a- többi egyházak reprezentánsai-