Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-596
A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. összevethették azt az eredeti törvényjavaslattal, valamint az 1920 : 1. tőikkel és igy az ebből a szempontból hangoztatott nehézményezés helyt nem láillhat. Kérem tehát ennek figyelmen kivül hagyását. Propper Sándor igen t. képviselő ur f elemliti azt is T hogyőaz eredeti bizottsági szöveget tartaná mértékadónak és elfogadandónak, mert ebben határozott rendelkezés van a régi főrendiház megszűnésére vonatkozóan, mig a módositásban abszolúte nincs rendelkezés a főrendiház megszűnéséről. Fölhívom az igen t. képviselő ur> figyelmét arra, hogy méltóztassék: a törvényjavaslat 45. %-éai figyelemmel átolvasni és akkor megláitja, hogy a derogativ rendelkezés a főrendiházra vonatkozóan igenis megvan és igy ez a kifogás is elesük Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselő ur azt kifogásolja, hogy a törvényjavaslat 1. $ 2. bekezdésében az ősi kéttlátblás rendszerről történik említés, és fölveti a kérdést, vájjon mi a rendi kéttáblás rendszert akarjuk-e visszaállítani. Errevoinatiktozóan kijelenthetem!, hogy nem ezt akarjuk visszaállítani és a törvényjavaslat szövege nem is ezt fejezi ki. Ai beterjesztett szöveg a 48-as törvényhozás nomenklatúrájának teljesen megfelel és csupán a két házas rendszert akarja megjelölni. Annak bizonyításaira, hogy mennyire igazam van, legyen szabad felolvasnom az 1848:111. te. 28. §-át, amely akképen rendelkezik, hogy »a ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel birnak.« A 29. § pedig ugy szól, hogy: »A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál megjelenni kötelesek.« Tehát a 48-as törvények nomenklatúrájának mindenben megfelel a mostani szövegezés. Ezért kérem, méltóztassék' a beterjesztett szöveget eredeti alakjában elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. §-sal szemben Propper Sándor képviselő ur halasztó természetű javaslatot, HegymegiKiss Pál és Szabó Imre képviselő urak módosító javaslatot terjesztettek elő, amely szembenáll az eredeti szöveggel; módosító javaslatot terjesztett be az előadó ur is; az előadó ur módosításának további módosítása Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur módositványa^ugy ez, mint végül Szabó Imre képviselő ur módositványa szemben áll az előadó ur módositványával is. Tekintettel arra, hogy Propper Sándor' képviselő! ur indítványa halasztó természetű, először arra nézve fogom feltenni a kérdést, azután az eredeti szöveget szembe fogom állítani az előadó ur javaslataival, továbbá az előadó urnák Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által átszövegezett javaslatával és végül Szabó Imre képviselő módositványát teszem fel szavazásra. Kérdem először, méltóztatnak-e Propper Sándor képviselő ur halasztó indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a halasztó indítványt elvetette. Kérdem már most, méltóztatnak e a bevezetést és a hozzá tartozó 1. $-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben ugy az előadó ur, mint Hegymegi-Kiss Pál és Szabó Imre képviselő urak módosításával, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem most, méltóztatnak-e a szöveget az előadó ur szövegezésében elfogadni, szemben Hegymegi-Kiss Pál és Szabó Imre képviselő urak módosításával, igen, vagy nem? (Igen! évi november hó 9-én, kedden. 251 Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget az előadó ur szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó ur szövegezését fosradta^el, Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur szövegezését és Szabó Imre képviselő ur módositványát pedig elvetette. Következik: I. fejezet. A felsőház szervezete. 1. A felsőházi tagság alapjai 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Láng János jegyző (olvassa az I. fejezetet és a 2. |-£j Elnö'k: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Ez a 2. §. a felsőházi tagsági jogot tárgyalja és azt állapítja meg, hogy kik és milyen jogalapon lehetnek a felsőház tagjai Első alpontjában a méltóságot, vagy hivatalt a másodikban a választást, a harmadikban pedig a kinevezést állapítja meg mint jogalapot, amely szerint a felsőház tagjai a felsőházba bekerülhetnek. Mi az általános vita folyamán már kijelentettük, hogy ezeket a jogalapokat magunk részéről el nem fogadhatjuk. Méltóság, vagy hivatal alapján törvényhozói képviseletet a mai korban nem tudunk elképzelni. A választás pedig, amelyet itt másodsorban perbe vesznek, felfogásunk szerint olyan választás, amely inkább karikatúrája a választásnak. (Ugy van! a szélső balodalon), inkább egy közvetett kinevezésnek, mint választásnak mondható eljárás (Ügy van! a szélső baloldalon), a vármegyék és egyéb, a későbbi paragrafusokban felsorolt testületeknek választásai, amelyek azonban egyáltalában nem nevezhetők választásnak. Végül harmadik pontban a kinevezést jelöli meg a törvényjavaslat egyik olyan alapul, amely szerint a felsőházi tagság majd gyakorolható lesz. Felfogásunk szerint kinevezés sohasem történhetik a kormány hozzájárulása, beleegyezése nélkül. Abban a pillanatban pedig, amikor a kormány hozzájárulásától vagy beleegyezésétől függ egy kinevezés, az már nem jelenthet függetlenséget, az már nem jelentheti azt, hogy az illető törvényhozó a kormánytól teljesen független. Mindezek alapján feleslegesnek tartom bővebben tovább fejtegetni azt az álláspontot, amellyel mi a felsőház ilyetén összetételének alapját kifogásoljuk és elvetjük, hanem a 2. § helyett a következő szöveg beiktatását javaslom (olvassa): «A felsőház tagjait első ízben az 1925: XXVI. te. alapján az országgyűlés képviselőtagjaival egyidejűleg választják meg.« Ezt javasolhatom annál is inkább meggyőződéssel, mert azt hiszem, hogyha már a törvényhozás második kamarájára is szükség van, ez sem jöhet másképen létre, mint az ország választóközönségének bizalmából. Szerintünk csak igy kapcsolódhatik bele a mindennapi életbe és igy fejthet ki olyan tevékenységet, amellyel a közbizalmat, a választók és adófizetők bizalmát is élvezheti, csak igy érheti el azt a célt, amelyet minden modern haladással számóló ember maga elé tűzhet, de semmi esetre sem azon az alapon, amelyet a törvényjavaslat itt képvisel. Kérem javaslatom elfogadását! (Helyeslés a szélsőbalolalon-) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés: Ha a vita folyamán elhangzott demokratikus enyelgések valóban birnak alappal, akkor annak ennél a szakasznál kell kifejezésre jutni. Ha a
