Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-595

À' nemzetgyűlés 595. ülése 1926. morúságunkban. Igenis a Nemzeti Bank elnökének, aki utóvégre is a világ gazdasági életét ismeri, szinte szükséges és ennek a szükségességnek következménye,hogy a felsőházi tagság részére megállapittassék. Sok kifogást hoztak fel a vallásfelekezetek egy háznagy jainak felvétele ellen. Akiben van nemzeti érzés és aki együtt érez ezzel a nemzet" tel, az megérti, hogy a multat is nézve és a jövőbe is tekintve, a hála az egyházak iránt egyrészt azért a szerepért, amellyel az egyházak ennek az országnak életét biztositották, másrészt azért a kultúráért, amelyet az ország számara jelentettek, teszi ezt a felvételt indokolttá. (Lendvai István : A zsidó egyház hol jelentett ?) Megmondom, t. képviselő ur, hogy a zsidó egyház hol jelentkezett. De ne méltóztassék megfeledkezni, igen t. Nemzetgyűlés, arról, hogy ezek az egyházak állami feladatokat is látnak el. Itt van a felekezeti iskolák kérdése. Hiszen az iskolák és a tanitás kérdését nagyobbrészt a felekezetek látják el. Ez is jogcímet biztosit nekik arra, hogy a felsőházban meghallgattassanak. Horváth Zoltán igen t. képviselő ur erre azt a panaceát javasolja, hogy jó, rendben van, akkor eljutunk odáig, hogy az állam választassák külön az egyháztól. Ez az állam erkölcsi alapjainak megingását jelentené — mint jelentette mindenütt — és ezzel, azt hiszem az állam utjának lefelé való irányitását. Éppen ezek a szempontok és ezek az indokok nagyon mellette szólnak, indokolják, szinte szükségessé teszik azt, hogy az egyháznagyok felvétessenek a felsőház tagjai sorába. Meg akarok még emlékezni a kinevezési jogról, amit szintén felhoztak. Amint mondottam, a felsőház összeállításának alapja és eszméje az, hogy minden törvény által országosan alkotott és egységes szervezet, testület, intézmény a felsőházban helyet kapjon. Minden előrelátás mellett is azonban különösen azért, mert vannak még értékek, amelyek országosan és törvény által szervezve^ nincsenek, de igényt tarthatnak a felsőházi tagságra, ennek korrektivumáról kell gondoskodni, ennek korrigálására szükség van arra, hogy az államfőt megillese a kinevezés joga, hogy igy gondoskodás történhessék arról, hogy az országgyűlés két háza az egész nemzet tökéletes összeállitását és képét mutassa. Ami azt a kifogást illeti, miért illeti meg a kormányzót életfogytiglani kinevezési jog, erre csak azt mondom : azért illeti meg, mert megilleti az a jog is, hogy a tisztviselőket is életfogytiglan nevezze ki. Ha keresem azt mi ennek alapja, hogy életfogytiglan nevezzen ki felsőházi tagokat, akkor csak egyre mutatok rá, nevezetesen arra : ennek alapja az, hogy azt a függetlenséget, amellyel kell hogy az a tisztviselő és az a felsőházi tag rendelkezzék, csak ugy tudjuk biztositani. ha a kinevezés nem időleges, hanem életfogytiglan tart, mert igy a függőség érzete az államfővel szemben teljesen le van csökkentve és az illetőnek a függetlensége biztosítva vanIsmételten felmerült az a kifogás is, hogy a földmunkások nem lesznek képviselve a felsőházban. Ez a kifogás is elhamarkodott. A 19. § második bekezdése szerint, amint méltóztatnak tudni az Országos Mezőgazdasági Kamira hat tagot választ a felsőházba. Mármost vizsgáljuk meg, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara miként alakul össze. Az 1920 : XVIII. te. 4. §-a a földdel foglalkozók sorában — hogy igy gyűjtőnévvel fejezzem ki magamat — öt kategóriát állapit meg. Ennek az öt kategóriának eleje a cselédek és földmunkások, azután következnek a törpebirtokosok, stb. stb., a negyedik kategóriában vannak a kisgazdák és csupán az ötödikben a 100 holdon felüli nagyobb birtokosok. Az Országos évi november hó 8-án, hétfon. 237 Mezőgazdasági Kamara ezeknek az osztályoknak megfelelően, ezeknek kiküldötteiből alakul össze, a felsőházi hat tagot pedig maga az Országos Mezőgazdasági Kamara választja, mégpedig

B a 19. § utolsó bekezdése szerint annak az utasításnak értelmében, hogy ezt a hat felsőházig tagot e kategóriák és érdekcsoportok számarányának figyelembevételével kell megválasztani, amely arányban ezek az érdekcsoportok ott képviselve vannak. Ez azt jelenti, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara az 1920 : XVIII. te- 4. ^»-ában megállapított kategóriáknak figyelembevételével köteles a felsőházi tagokat megválasztani, ezekben a kategóriákban pedig a földmunkások is képviselve vannak. (Kiss Menyhért : De kisebbségben vannak ma is !) Méltóztatik nekik a többséget biztosi tani akarni ? Kétségtelen, hogy az ipari munkásság képviselőinek felsőházi tagsága magában a törvényben biztositva nincs. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban nem valami szükkeblüséget, vagy kizárási szándékot mutat az ipari munkássággal szemben, hanem, amint már jeleztem, a kategóriákat bizonyos elvi alapokon állították össze, és ilyen alapelv volt az is, hogy törvény által országosan szervezett egységes testületek képviselői legyenek ott. (Lendvai István : Akkor a rabbik hogyan kerülnek be ? Hol van a zsidó felekezet egységesen szervezve ?) Az ipari munkásság. sajnos, ilymódon megszervezve nincs. (Sütő József : De meg van szervezve ! Az összes ipari szövetségek benne vannak az országos tanácsban !) Törvény által elfogadott szervezet nincs. (Sütő József : De igen, törvény által, mert elfogadott alapszabályuk van !) Egységesen nincsenek megszervezve, képviselő ur, mert két szervezet van, és ez az elvi alap az, amely a felvételüket lehetetlenné tette. Itt nincs más korrektivum, mint kinevezés utján gondoskodni a képviseletükről. (Esztergályos János : Arról lemondunk ! — Sütő József : Az Összes ipari szövetségek benne vannak az országos tanácsban !) Felhozatott a felsőházi javaslat ellen még az a kifogás, hogy nem demokratikus. Méltóztassanak megengedni, hogy bizonyítékokkal szolgáljak abban az iránybán, hogy ez a javaslat igenis demokratikus. (Esztergályos Jáuos : Nagyon fel van higitva !) Egy rendi alapon összeült és összehívott főrendiház a maga eredőjét, a maga jogának forrását és mindazt, amit respektálnia kell és amit respektál is, magában a koronában találja. A korona kinevezése, már a főnemesités és a kinevezés az a forrás, amelyből egy reális alapon álló főrendiház összealakul. Ez a javaslat, szakitva ezzel az alapelvvel, áttér a választási elvre és ezzel egyrészt megszakítva azt a függőséget, amely a korona és a felsőházi tagok közt van, másrészt a választások utján a felsőházi tagokat lefelé a választótestületek felé politikailag felelőssé téve, már magával a választás tényével felelőssé téve, igenis megtörtént az a nagy átalakulás, amely a rendi alapról való lelépést és a demokratikus választási alapra való helyezkedést jelenti. De vannak eb'ien a javaslatban egyéb intézkedések is, amelyek ennek a törvényjavaslatnak demokratikus voltát igazolják. Ma hangzott el az a kifogás Rupert képviselő ur részéről, hogy ha a vármegyék kisembereket fognak beválasztani, ezek nem jönnek el a felsőház üléseire, mert nem jöhetnek el, nem lesz ehhez sem idejük, sem költségük. Ez a kifogás nem áll meg, mert magában a javaslatban van intézkedés az iránt, hogy a vidéki választott felsőházi tagok részére arra az időre, amig itt fenn tartózkodnak, költségmegtérités jár, vagyis ezzel lehetővé van téve számukra,