Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-595

226 A nemzetgyűlés 595. ülése 1926. évi november hó 8-án, hétfon. meg- valójában, miről van szó — hogy a mai reakciót bebiztosítsák. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Annak a személyes uralomnak bebiztosításáról van itt szó, amely Szegedtől Siófokon keresztül jutott idáig a véletlen kedvezéséből és nem a maga érdeméből. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szóval a t. ministerelnök ur személyes hatalmának és barátai hatalmának bebiztositásáról van szó, mert nem biztosak abban, hogy — bármilyen nagy legyen a terror, bármilyen legyen a választójog, amelynek alapján a képviselőházat össze kell hivni — a nemzet végső kétségbeesésében, amikor már nem tehet mást, utolsó ösztönével, a szuronyok hatalmának ellenére is nem keriti-e a maga kezébe a hatalmai Mivel ebben nem biztosak, kell egy biztosíték, egy másik Ház, amely keresztülhúzhassa azt, amit a nép akar. A reakció, a személyes uralmi rendszer fentartása mellett a másik cél az, hogy megmaradjon a mai adórendszer, az a tespedés, nihil, amely a szociálpolitika terén tapasztalható. Arra van szükség, hogy maradjon minden. ahogy van, hogy azok, akik a háború adósságát kifizették, azt fizessék tovább, izzadják tovább azokat a vagyoni terheket is, amelyek annakfolytán, hogy ez a rendszer itt berendezkedett, igen nagyok. Adótörvény ez, nem felsőházi törvény. Arra való, hogy a nép az igazságtalan adózástól meg ne tudjon menekülni, hogy ne legyen progresszív, igazságos, alkotmányos adózás. Hiszen alkotmányos adózás itt nincsen, mert nincs a nép ellenőrzésére bizva, hogy ki fizet adót, mennyi adót fizet, s azt mire költik. Indirekt módon szedik az adót, teljes abszolutizmussal, ezért van szükség továbbra is az abszolutizmusra. Nincs szó sem jóakaratról, sem demokráciáról, sőt egyenesen a demokrácia niegfoj fásáról van szó. Ez kitűnik abból is, ahogyan ezt az úgynevezett tisztelt felsőházat megakarják szervezni. A 240 tagú felsőház 90 tagja állás, méltóság és kinevezés alapján kerül ki. Ehhez jön a 38 főrend s ez összesen 128 tag. Ezek mind függő viszonyban vannak, a demokrácia nagációját jelenítik a felsőházban. A születésénél és determinációjánál fogA^a reakciós 128 főnyi kontingenshez hozzájön négy Habsburg, hozzájön az iskolák és egyetemek választoltaiként 15 tag. Ezek mind valamenynyien függő emberek, hiszen nem tudom, hogy az az egyetemi vagy az a főiskolai tanár, akit ide beküldenek, hogyan merne a kormánnyal szembehelyezkedni A Vitézi Szék választottja bizonyosan szintén nem a demokráciát jelenti ebben a névsorban,. Az Országos Mezőgazdasági Kamara demokratikus intézmény lenne ugyan, de amire odadesztillálódik, hogy belőle a felsőházi tag kikerüljön, feltétlenül egy gróf fog felsőházi tagként kikerülni. 149 tag van tehát összesen, akik a predesztináció kérlelhetetlenségének értelme szerint reakciósak- Ha a többi 90 tag valamennyi a demokrácia kiküldötte lenne is. mit cselekedhetnének ebben a felsőházban? Az állásuknál, a kinevezésüknél, a méltóságuknál fogva a felsőházi tagok zöme pedig itt lakik Budapesten, mindig itt van, megismétlődhetik tehát az, amit a vármegyénél látunk, hogy tudniillik azok döntenek, akik otthon vannak, hiszen a többiek nem fognak mindig' feljönni, hogy az ittlevőket ellensúlyozzák. A vármegyétől pedig mit várhatunk? A vármegyék a mai választójog mellett csak reakciós elemeket küldhetnek be a felsőházba, hiszen az ellenzéknek, a demokratikus jelölteknek semmi más ellenségük nincsen odakünn, csak ez a hivatalos megye. A megye pedig mai szervezetében született ellensége a demokráciának, onnan jót nem várhatunk. •• , _.,.,, j Í^IJJJ A 91 tag között lennének az Omke., a Gyosz. s más intézmények kiküldöttei. Bizonyos, hogy ezek független demokratikus elemeket fognak beküldeni? ^ Dehogy bizonyos! Az Omke., a Gyosz. az érdekek ezer szálával vaui a mindenkori kormányhoz hozzákötve, hiszen láthatjuk, hogy az opportunités, az utilitarizmus politikáját követik. Ez a józan észnek, az alkotmányoságnak, a komolyságnak valóban gúnyja, deriziója. Hogyan méltóztatnak ezt a demokrácia követelési lapjára irai? Vagy talán a két rabbi lesz demokrata? Azokat is szegényeket ki fogják nevezni! (Pesthy Pál igazságügyminister: Azokat választani fogják!) Igen, választottak lesznek, de majd itt egy olyan atmoszférába kerülnek bele, hogy megmoccanni sem fognak merni. Ha választottak lesznek is, mit várhat az ember két rabbitól? Ez a két rabbi bejön ide, meghendikepelve mindazzal a jóval, amiről Vass József is beszélt, amiről nem tehetnek, s nagyon jól tudjuk, hogy különösen abban az előkelő társaságban nagyon rosszul fogják magukat érezni. Nem is tudom, miért követik el ezt a tréfát? Ugy látszik a választási kassza szempontjából ez előnyös( (Esztergályos János: Ezzel akarják dokumentálni a demokráciát: egy zsidó, egy keresztény!) Ez a két rabbi el sem mehet ebbe a reakciós felsőházba, mert hiszen ezek a rabbik az ő felekezetüknek valósággal mártírjai, legalább is szellemi, érzelmi vezérei, akik azt látják, hogy ezzel a ténykedésükkel egy sötét, reakciós hatalmat kell még alátámasztaniuk, s igy erkölcsi lehetetlenségnek fogják érezni, hogy oda bemenjenek. S a demokrácia helyére a megye választottaival talán ugy illenének, hogy valószinüleg a katholikus püspöki kar sem fog elmenni, nem fog részt venni abban a capitis deminutio-ban, amelyet számára jelentene az ebben a felsőházban való részvétel. Nem fog elmenni ép ugy, mint nem ment el 1922-ben arra a februári noyade-ra, amelyen gróf Bethlen István lemészárolta az alkotmányt, a választójogot. Örök dicsősége a magyar püspöki karnak, hogy "bben a mészárlásban, ebben a sötét, igen gonosz noyade-ban nem vett részt, hanem azt egyenesen visszautasította. Miféle nagy erkölcsi érték lesz ez a parlament, ahonnan épen a legjobbak fognak majd távol maradni, ahova rendes arisztokratákat — még ha választani fogják is őket — nem lehet majd kapni, mert hiszen rendes, tisztességes arisztokrata nem fog vállalkozni arra, hogy ebbe a felsőházba elmenjen: nem fognak vállalkozni erre az Apponyi-gondolkozásuak és a többiek. (Nagy Vince: Majd kineveznek helyettük másokat!) Ha már felsőházat csinálnak és ha már a születési jogot, ezt az abszurdumot, ezt az anakronizmust elismerik, akkor sokkal jobb lenne, ha megtartanák az egész főúri rendet en bloc, ugy, ahogy az 1885. éyi törvényben van. Ez nekünk nagyobb biztosíték lenne arra, hogy a felsőház valamiképen mégis meg fog felelni céljának (Esztergályos János: Különösen, ha nem ül össze!), mert ilyen módon legalább az arisztokráciának tisztességes tagjai, igazi nagy szellemei, értékei, hogy ugy mondjam, óriásai —mert ilyenek is vannak közöttük — biztosan bekerülnének a felsőházba. Egyébként pedig nem egészen bizonyos, hogy