Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-595

210 A nemzetgyűlés 595. ülése 1926 köztársaság" 1919-ben törvényt hozott, melyben \ még a nemességre utaló névhasználatot is eltiltja s a német és cseh köztársaság és más országok ugyanezt, tették- A rendi országgyűlésekkel együtt tehát el kellett volna tűnnie a felső osztályok külön érdekei képviseletének is. Mert a rendiség elve azt; jelenti épen, hogy az országgyűlésen külön jogok biztosítsák a rendi érdekek, az, osztályérdekek érvényesülését. A rendi gyűlések célja nem a népakarat s az egyetemes érdek érvényre juttatása és szóhoz juttatása, hanem a közjogi privilégiumokkal alátámasztott osztályérdekek érvényesítése. A középkori rendi állam csökevényeként ránkmaradt felsőházak épen abban különbözrnek a modern államok szenátusaitól, hogy nem a széles néptömegek egyetemes érdekeinek, hanem a vagyonos osztályok, a régebbi rendek külön érdekeinek, mégpedig sokszor a széles néptömegek érdekeivel ellentétes érdekeinek a szószólói. Rassay t. képviselőtársam is hangoztatta, hogy osztályérdekeknek, rendi érdekeknek, külön érdekeknek, általában az érdekképviseletnek nincs helye a modern alkotmányokban. De az osztályérdek képviselete, a külön érdek képviselete s az érdekképviselet is más megitélés alá kell, hogy essék akkor, ha a felső osztályok érdekeiről, és más alá akkor, ha a munkásosztály érdekeinek az érvényesítéséről van szó. ^ Legyen szabad hivatkoznom arra, amit 60 évvel ezelőtt Lassalle Ferdinánd, a szocializmus egyik úttörője mondott egyik hires beszédében rámutatott arra, hogy a munkásosztály történelmi hivatása épen az, hogy amikor külön érdekeiért, a munkásosztály felszabaditásáért küzd, ugyanakkor küzd az osztályellentéteknek az egész társadalomból való kiküszöböléséért. A munkásosztály akkor, amikor önző módon — ha ugy tetszik — saját érdekeinek érvényesítéséért emel szót, yoltaképen az egész társadalmat akarja felszabaditani az osztályuralom alól, az egész társadalom érdekeit tartja szem előtt, tehát a munkásosztály külön érdeke teljesen összeesik az egész társadalom érdekével. . Egészen más tehát az. ha a munkásosztály az egész társadalom érdekeinek érvényesítésére törekedvén, résztvesz a küzdelemben, mint az, ha valmely felső osztály a maga rideg, az egész társadalom érdekével ellentétes osztály erdekeinek érvényesítésére törekszik. A modern alkotmányok második kamaráit nem az érdekképviselet elve hozta létre, nem a felsőrendek érdekeinek képviselete, nem az^ hogy ez a második kamara fék leg-yen a népakarat érvényesítése ellen, — ezeket a célokat a civilizált világ modern alkotmányai nem ismerik el már jogosultnak, — hanem egy egészen más gondolat, az alkotmányos szabadság gondolata. A modern alkotmányok, az irott alkotmányok többnyire két részből állanak. Az első az állam berendezéséről, az állami szervekről szól, a. második rész pedig a polgári és politikai szabadságról rendelkezik, vagyis az államhatalom korlátait írja körül. Ka azonban ezeket a modern alkotmányokat mélyebben vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az első rész, amely az állami szerveknek egymáshoz való viszonyát tárgyalja, voltaképen szintén a szabadság biztosítását célozza és az, hogy az állam különféle szervei egymással szemben bizonyos korlátozásoknak vannak alávetve, ez a kölcsönös korlátozás is a közszabadságoknak, a polgári és politikai szabadságoknak a biztositása végett van. évi november hó 8-án, hétfon. A modern népképviselet második kamarái tehát egészen más elven épülnek, fel, mint a régi rendi világ felsőházai. Azon . az elven, hogy az első kamara esetleges, többségi önkényével, diktatúrájával szemben .védelmet nyújtsanak a létérdekeiben veszélyeztetett ki.*;bbségnek. -'--' • ,;..;.* A francia konvent 1793-ban példáját' mu* tattá annak, hogy a többségi uralom, ha nincs megfelelő korlátja, hogyan vezethet esetleg

1 önkényhez. Ezzel az önkénnyel szemben kívántak a modern alkotmányok gondoskodni arról, hogy valamilyen módon ellensúlyozóhoz jusson. Ahol a második kamarákat tudatosan csinálták, azért csinálták, hogy azok ilyen ellensúlyozóként szerepeljenek. Kérdés ázom ban, nem találhatunk-e vájjon más, egyszerűbb ellensúlyozót, mert ha találhatunk, akkor második kamarára nincs szükség. Az, oly második kamarát, amely tisztán csak ilyen ellensúlyozóként működnek, amely az első kamara esetleges többségi önkényével szemben, a kisebbség erkölcsi érdekeit védené oly döntések ellen, melyek a kisebbség erkölcsi érdekeit, létérdekeit veszélyeztetik, az ilyen második kamara ellen mi semmiféle kifogást sem emelnénk. Hiszen nálunk, a mi pártéletünkben is vannak ilyen ellesúlyozó szervek; például a párt végrehajtóbizottságával szemben ott van az ellenőrzőbizottság, amelynek hivatása egyenesen az, hogy a végrehajtóbizottság döntését ellensúlyozza, ha kivánatosnak mutatkozik ez. És ott van a pártválasztmány és a pártgyülés is, melyek mind ilyen szervek; ezek azonban nem külön érdekeket érvényesítenek, ezeknek a szerveknek csak az esetleges tévedések elkerülése s a kisebbségi védelem szempontjából van jelentőségük. A válást ott többség, a választók bizalmára való támaszkodás következtében esetleg még inkább feljogosítva érzi magát önkényes döntésekre. A tömeglélektan kimutatta, hogy gyűléseken nem normális az emberek feleiősségérzete hogy még névszerinti szavazás esetében is csökken ez a felelősségérzet, de még inkább csökken akkor, ha nem névszerinti szavazással, hanem felállással vagy másképen történik a szavazás, oly módon, amely nem ad alkalmat arra, hogy később pontosan, egyénenként meg lehessen állapítani, hogy ki milyen irányban adta le a maga szavazatát. Ha tehát a kisebbség védelme céljából, az alsóház többségének esetleges önkénye s a kormány diktatúráját támogató eljárása ellen óvszerül szolgálna a második kamara, akkor nekünk ez ellen semmi kifogásunk sem lenne. Vannak azonban más intézmények, amelyek ebben a kérdésben egyszerűbb ellenszerül szolgálhatnak. Itt van mindenekelőtt a referendum kérdése, amelynek gondolatát Angliában is felvetették, hogy tudniillik a népet kell megkérdezni olyankor, amikor a kisebbség azt álltja, hogy a többség önkényesen a nép érdekeit is veszélyeztető módon dönt és hogy elnyomás alatt szenved az, ország népe. És van még egy másik lehetőség is arra, hogy ellenőrzési jogát gyakorolhassa a nép : az, hogy rövidebb időszakokban hívják össze az országgyűlést, A mi pártunk programmja is kivánja, hogy kétévenként történjenek az országgyűlési, megyei és községi választások. Angol országban pedig a charte-izmus már 80 esztendővel ezelőtt egy esztendős országgyűléseket követelt és ha jól tudom, az angol szocialista párt mai programmja is három évenkénti megújítását követeli a nép-