Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-593

174 A nemzetgyűlés 593. ülése 1926. évi november hó 5-én

} pénteken. nem a mi jogelődünknek, a képviselőháznak hibájából történt, hanem itt volt a főrendiház, egy előkelő második kamara, ahol minden bölcsesóg, minden mérséklet, minden rang és minden tekintély képviselve volt. Itt látom Farkas Elemér t. képviselőtársamat s eszembe jut ennek a kupolateremnek egy eseménye : a köztársaság kikiáltása. Mikor az úgynevezett köztársaságot kikiáltották Farkas Elemér t. képviselőtársammal együtt szolgáltunk a hadügyministeriumban, aki figyelmeztetett, hogy el kellene menni a köztársaság kikiáltására.Én nem mentem el, nem voltam ott, de a bölcseség, a tekintély, a főrendiház szinejava, amelynek feladata lett volna az ezer éves jogfolytonosságot még vére kiontásával is megvédeni, nem volt hajlandó még távol sem maradni. Jelentkezett a kormánynál, hogy részt vehessen, s részt is vett a köztársaság kikiáltásánál. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Most beszéljenek !) Hát ennek a régi főrendiháznak felélesztése, mely a jogfolytonosság felett igy őrködött, nem politikai és nem szociális szükség. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur a kommün utáni eseményekről beszélve azt mondotta, hogy a nemzetgyűlés azért született meg, mert nem volt más módusz, más lehetősége a törvényhozás formai megkezdéséhez. A ministerelnök ur ebben igazat mond, szavai közben azonban Kállay Tamás, Németh Károly, Hajós Kálmán és más képviselőtársaim azt kiáltották felém, miért nem hivtuk össze a régi országgyűlést 1 (Rassay Károly : Miért mentek szét ?) Beismerem, — ami talán t. ellenzéki képviselőtársaimnak nem fog tetszeni — hogy mi igenis össze akartuk hivni a régi országgyűlést, az akkori munkapárt tagjai húszas csoportban meglátogattak engem és állandóan folytak a tárgyalások a régi országgyűlés összehívásáról, sőt én az akkori háznagyot még figyelmeztettem is, hogy készítsen elő mindent, mert valamelyik napra összehivom az országgyűlést. Mit is kellett volna csinálni ? Eljönni ide és összeülni. Bennem és kormányomban ez a készség meg is volt. Képviselőtársaim kell hogy emlékezzenek erre. Nem ültek össze, sőt elkezdődött a magyar politikai taktika. Akadtak bölcsek, akik először meg akarták tudni, hogy mit szól hozzá a román megszálló hatóság 1 Mások meg kiváncsiak voltak, hogy az entente itt lézengő ritterei mit szólnak ehhez 1 Mit mond Weisz kapitány ur Amerikából, mit mond a másik Angliából és ekkor egyszerre azzal jöttek, várjunk, nehogy konfliktus legyen. De ez nem akadályozott volna meg engem. Az akkori munkapárti tanácskozásokon, amelyeken Kaas Albert báró t. képviselőtársam is részt vett és aki biztosan szórói-szóra emlékszik a történtekre, én három dolgot követeltem az akkori országgyűléstől, az általános, egyenlő és titkos választójognak a törvénybeiktatását, a földreform megteremtését és a békedelegáció kiküldését. Ebben a huzavonában jelentkezett az entente és arról értesitett, hogy a régi képviselőház tagjai közül csak azok jelenhetnek meg, akik a demarkációs vonalon belül eső kerületek képviselői. Csatlakozott ehhez az itteni román megszálló parancsnokság is. Erre én elejtettem a régi országgyűlés összehívásának a gondolatát, mert nem akartuk automatikusan a demarkációs vonalakat elismerni és nem akartunk csonka országgyűlést. (Égy hang a balközépen : így volt szórói-szóra !) Ilyen bukdácsolások és fáradtságos próbálgatások után eljutottunk a nihilhez : nem volt semmi, és ettől a perctől ugy folytak le az események, ahogy azokat az igen t. ministerelnök ur előadta. Azt mondotta*a ministerelnök ur, hogy az első nemzetgyűlés a legszélsőségesebb választójogi az egyenlő, titkos és egyenlő választójog alapján ült össze. Ez megfelel a történelmi igazságnak. Örömmel látom, hogy a ministerelnök ur az 1920 :I. te. alapján áll. Itt azonban figyelmeztetnem kell a ministerelnök urat, hogy az 1920 :I. te. törvényesítette azt a választójogot, amelynek alapján az első nemzetgyűlés összeült, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ha az 1918. évi jogfolytonosság megszakítása óta volt egy ujabb megszakítás, ezért a ministerelnök ur felelős, aki ebben az alaptörvényben statuált általános, egyenlő és titkos választójogot egy rendelettel helyettesitette. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Ez a forradalom !) Azért volt erre szükség, hogy a. nivó javuljon. Hiszen az első nemzetgyűlés nivója ellen nem lehet kifogás. Ha ez jó volt arra, hogy kormányzót válasszon, Trianont törvénybe iktassa, miért nem volt jó ahhoz, hogy a választójogot is^ megalkossa. De a földbirtokreform is, amelyet később novellával kellett megfejelni, bukdácsolva került be a törvénybe, a választójog tekintetében pedig nem őszinte akarattal állottunk szemben a kormány részéről, csak taktikával, ugy hogy ez a második, intelligensebb, okosabb, magasabb szellemi nivón mozgó nemzetgyűlés uj választójogot iktatott törvénybe, szakitva azonban a titkossággal. (Rupert Rezső : Mennyivel különb volt az első ! Az nem volt az egészen fejbólintó János !) Azt mondotta többek között a ministerelnök ur, hogy szükség van a második kamarára. — Én erre később még rá fogok térni. — Mert csak egész röviden azt hangsúlyozom, hogy ez a nemzetgyűlés is már elég fékkel született, és a legközelebb összeülő képviselőház is elég fékkel születik, ha a választás nyilvános. A szavazati jognak a nyilvánossága maga olyan féket jelent Magyarországon, hogy ez már eleve biztosit minden hatalmat a mindenkori kormánynak. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem csatlakozom a ministerelnök ur azon megállapításaihoz, hogy a magyar nép nagyon könnyen befolyásolható, hogy a magyar nép könnyen lángol, hamar megváltozik ; én ezt nem osztom. (Rassay Károly : A francia sokkal flegmatikusabb !) T. Nemzetgyűlés ! Ebben a házban, akár képviselőház lesz, akár nemzetgyűlés, úgysem történhetik más, mint amit az igen t. kormány akar. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbal oldalon.) Az igen t. kormány előterjeszti a javaslatot, az igen t. többség megszavazza. (Ugy van ! jobbfelől.) A kormány tehát birja a ház többségének bizalmát, és birja az államfő bizalmát. (Ugy van ! jobbfelől. — Graeffl Jenő : — Természetes ! Különben vége volna a kormányzásának ! — Patay Tibor : Addig van kormányon, amíg birja a bizalmat !) Miért van tehát szükség még egy további bebiztositásra is ? Én szerintem addig, amig a választójog nyilvános, a kormánynak elég hatalom van a kezében és ezért nincs szükség felsőházra. (Ugy van ! bálfelöl. — Nemes Bertalan: A magyar nép ma is sajnálja, hogy nem zászló alatt mehet szavazni ! - Zai half elől. — Rassay Károly : Meg a paprikást, meg a tollút, meg a bankót, mind sajnálja ! — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) Én a főrendiház múltbeli szerepéből kiindulva, bátor vagyok azt állitani, hogy ha netalán az következnék be, hogy ez a kamara túlradikális lesz, akkor ehhez az is szükséges volna, hogy a mindenkori kormány is túlradikális legyen. (Ugy van ! balfelöl.) Mert hiszen ez a nemzetgyűlés, ez a képviselőház nem lehet radikális, ha a kormány nem akarja, hogy radikális legyen; mert különben egyszerűen feloszlatja. (Ugy van! balfelől.) De ha netalántán mégis bekövetkeznék az a veszély, hogy ez nagyon radikális házzá alakulna