Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-587
10 A nemzetgyűlés 587. ülése 1926, oda adpa le voksát, ahova annak tetszik — mert hiszen nyilt a szavazás, a legegyszerűbb a pretereálás. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — B. Podmaniczky Endre: Némajáték!) A némajátékot csak ön játsza, gróf ur! — Esztergályos János: Négy év óta! — Zaj a jobb- és baloldalon.) ' i! Nem tartom demokratikusnak a felsőházi törvényjavaslatot azért sem, mert az egjnaázaknak képviseletet ad. Sem a katolikus, sem a protestáns, sem a zsidó egyháznak — az én szerény felfogásom szerint — nincs ott helye. Az egyházak munkálják a lelkieket. Ha az egyházak a politika arénájába jönnek, az mindig küzdelmet jelent, mindig a politikai hatalom utáni esengést jelenti, a politika arénáján való versengésből, tülekedésből pedig mindig tekintély robbanás következik. Az egyházak érdekében valónak tartom tehát, hogy tartsuk őket távol a politikától, se az egyiknek, se a másiknak ne adjunk helyet, hiszen méltóztatnak látni már most is ezt a rettenetes tülekedést. Az embernek a lelke fáj, amint látja, hogy a különböző egyházak képviselői azon vitatkoznak, hogy az egyiknek hat, a másiknak négy képviselete legyen, mert az egyiknek több érdele vagy több érdeme van, mint a másiknak. Uraim, a papok érdemeiket ne a politikában, hanem a lelkiek munkálásában keressék. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha a papok nem jönnek ki a fórumra, nem igyekeznek politikai hatalmat szerezni, akkor azok a csúf látványok, mint aminőknek most szemtanúi vagyunk, el fognak maradni. Még mást is mondok t. képviselőtársaim: az egyházaknak a fórumra A r aló kilépése kell, hogy a hiveket, az ország népét gondolkozóba ejtse, hogyha ezek igy tülekednek, veszekednek a hatalomért, talán mégis foglalkoznunk kellene végre azzal a gondolattal, hogy az egyházakat az államtól el kellene választani. Ezek a tülekedések és veszekedések váltják ki és érlelik meg ezt a gondolatot, amely talán még ma nincs megérve, tálán még most nagy veszedelmet hord a méhében, de ezek a lépések fokrólfokra ide fognak vezetni, mert hiszen nem néz^ hetjük közömbösen ezt a lelket szomoritó látványt. Kaas Albert t. képviselőtársam tegnap Fábián Bélának, aki szintén a papok függőségét kifogásolta, azt válaszolta, hogy ő a keresztény egyházakról nem monlhatja el, hogy azok papjai függőségben vannak. T. Kaas Albert képviselőtársam, én, mint katholikus ember, tehát olyan, aki nem vagyok azzal az akadállyal, azzal az inpedimentummal, azzal a születési hibával terhelt képviselő, mondom, hogy igenis függőségi viszonyban vannak. A protestáns egyházak képvselői nem annyira, mints a katholikus egyház képviselői. (Dénes István: Ma már azok is!) A protestáns egyházak is folytonosan az államhoz jönnek segitségért folyton anyagi támogatást kérnek, aki pedig anyagi támogatást kér és kap, az nem mondhatja többé magát teljesen iminunisnek, teljesen függetlennek. A katholikus egyházak viszont az állammal vannak egyrészt szoros nexusban, másrészt pedig a katholikus hierarchia olyan, hogy az alsó papság jórészt a felső papság iurisdietioja alatt van. Hiszen az alsó papoknak politizálni, a politikában résztvenni csak a püspök engedelmével szabad. Mit jelent egy olyan papnak a politizálása, aki csak addig politizálhat, amig felettese megengedi? Ugyebár, ez függőségi viszonyt jelent. Továbbmenve, ez a függőség a püspökökre is kiterjed, . évi október hó 27-én, szerdán. mert hiszen azért mondják a római katholikus egyházra, hogy katholikus, egyetemes, mert az egész világra kiterjed a pápa iurisdietioja és befolyása. Ha tovább fejtegetjük a dolgot, rájövünk, hogy igenis, a katholikus és a protestáns papság függőségi viszonyban van. Én a felsőházat demokratikusnak csak akkor tartanám, — ha már egyáltalán szükség van rá, mert véleményem szerint nincs rá szükség, hiszen ha hét évig megvoltunk egykamarával, meg lehetünk továbbra is — ha már mindenáron szükség van rá, ha a csehszlovák rendszert fogadnánk el, amely nem ismer semmiféle korlátot, csak korbeli korlátot. Ez az egyetlen korlát és hiszem, hogyha a felsőháznál a Csehszlovákiában levő szenátusi rendszert valósitanánk meg, az új felsőház igazán demokratikus lenne; akkor elérnénk azt a célt, amit az indokolás is elérni akar. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Rainpreeht Antal: Sohasem a jót utánozzák!) Kifogást emelek a törvényjavaslat egyes részletes intézkedései ellen is. (Halljuk! Halljuk!) Igy például a 11. § azt mondja (olvassa): »Ha valamely törvényhatóság vagy pedig ilyen, a 6. § szerint választásra jogosult szervezet vagy intézmény, választójogát a megszabott időben nem gyakorolná, a hiányzó felsőházi tagok helyére a ministerium felterjesztésére az államfő nevez ki tagokat.« Ez igy beállitva veszedelmet is jelenthet, mert hiszen megtörténhetik, hogy a delegálásra jogositott törvényhatóságokat esetleg megakadályozzák abban, hogy delegáltakat válasszanak. A kormány ezt könnyen megakadályozhatja, ha felfüggeszti az autonómiát, mert akkor a törvényhatóság hogy fog delegálnii Ha az autonómiát felfüggesztik, akkor a kormány megyebiztost rendel s akkor a megyebiztosra száll át a delegálás joga? Erre p revideálni kell, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) mert ez igy semmi körülmények között sem lesz helyes. Csak a kirivóbb hibáit akarom a javaslatnak felhozni. A 21. § a kereskedelmi és iparkamarák, az ügyvédi kamarák, a közjegyzői kamarák, stb. részére delegálási jogot állapit meg és itt azt mondják, hogy nem közvetlenül, hanem közvetetten választanak. Először elektorokat választanak, azután pedig az elektorok választják meg a felsőházi tagokat, ellenben a 20. § szerint a mezőgazdasági kamara, azonkivül a vidéki mérnöki kamara és a budapesti mérnöki kamara a felsőházi tagokat közvetlenül. Miért tesznek különbséget, hogy egyik helyen közvetett a választás, a másik helyen pedig közvetlen 1 ? Nincs ennek semmi értelme, t. képviselőtársaim, vagy történjék mindenütt elektorok utján a választás, vagy legyen mindenütt közvetett a választás, mert hiszen lebecsülése az a kereskedelmi és iparkamarának, azonkivül az ügyvédi és közjegyzői kamarának, hogy azoknak tagjai nem érettek arra, hogy közvetlenül gyakorolhassák szavazati jogukat, hanem elektorok utján kelljen nekik szavazni. Azután fel kell emlitenem a 23. §-ra vonatkozó aggodalmamat is. Ez azt mondja, hogy .klr nevezés alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket az államfő kiválóan érdemes állampolgárok közül a ministerium felterjesztésére életfogytiglan avagy a hiányzó tagok pótlása végett a 11. §-ban meghatározott időre felsőházi tagokul kinevez. Ez óriási plein pouvoir. T. képviselőtársaim, mégis kontingentálni kellene,
