Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-590

10Ö À nemzetgyűlés 590. ülése 1926. mondotta, hogy majd találni fog- módot, hogy tőlem az igazat megtudja. Ekkor a jegyző azt mondotta, de azt csak nem tagadja, hogy Kiss Menyhérthez Pesti© és az ő szállására küldöttségeket vezetett! Ekkor a főszolgabíró figyelmeztetett, hogy nagyságoddal az érintkezést szakítsam meg mert a kormány ellensége, különben majd a faluból való eltávolításomat fogja eszközölni.« Innen figyelmébe ajánlom és tudomására hozom az igen t. főszolgabiró urnák, hogy én a magyar kormánynak nem vagyok ellensége, hanem ellenzéke vagyok!, de tudomására hozom azt is, hogy nyugodtan megmutathatja bárki az én leveleimet, esetleg kékben talán másolatot fogok leküldeni arról a tevéiről, amelyet Szélihez küldöttem. Hozzám fordult Kuszk Sándor, a deszki legtekintélyesebb kisgazda azért, hogy konkrét ügyében eljárjak. El is jártam és kedvezően intézték el a dolgát. Ez a Ruszk szerb származású ember, de Magyarországon lakik s épen akkor, amikor a kormány a szerb-magyar barátságot nyélbe akarja ütni, nagyon illojálisnak és politikailag kellemetlennek találom a közigazgatás részéről, hogy szerb embereket ezért kérdéseknek teszik ki, megfenyegetik és megtiltják nekik a velem való érintkezést. De nemcsak ilyeneket tapasztal az ember, hanem azt is tapasztalja, hogyha egy községházára elmegy vagy egy olvasókörbe megy el, — mint például Tótkomlóson történt — ahol 8—10 ember összejön s ott leül velük és diskurál, ahol tehát semmiféle olyan dolog nem történik, amiből azt lehetne következtetni, hogy az^ népgyűlés, kijelentik, hogy igenis be nem jelentett népgyűlés s eljárást indítanak azok ellen a kisemberek ellen, megfenyegetik a képviselőt és képviselőket elitélnek 30 napra és 15—20 millió korona pénzbirságra. Ezt II. Miklós orosz cár az abszolitizmus legvirágzóbb korszakában sem tette meg a duma tagjaival. így nem lehet tenni és ha így folytatják a közigazgatási tisztviselők, megérlelik a népben azt a tudatot, hogy akikkel szemben ilyen törvénytelen, ilyen tisztességbe ütköző eszközökkel harcolnak, azok az emberek épen szimpátiára érdemesek, mert mindenki azt kérdezheti, hogy mi oka lehet a hatalomnak arra, hogy ilyen eszközöket vegyen igénybe olyan emberekkel szemben, akik nem csinálnak egyebet, mint tisztességes eszközökkel becsületes ellenzéki politikát folytatnak Magyarországon. T. Nemzetgyűlés! Én a belügyminister urnák alkalmat kívánok adni ezen konkrét panaszok tekintetében arra, hogy valóra váltsa azokat az elveket, amelyeket annakidején a mini steri szék elfoglalása alkalmával a parlmenten kivül hirdetett- Azt mondotta tudniillik a belügyminister ur, hogy az ellenzékre épen olyan nagy szüksége van a parlamentnek, mint a falat kenyérre s a parlamentarizmust elképzelni nem lehet ugy, hogy tiszta kormánypárti képviselők üljenek karéjban a jobboldaltól a szélsőbaloldalig. Ilyen parlament nincs sehol a világon és ha ilyen volna, az a parlament halálra volna itélve. Ha tehát azt akarja a belügyminister ur, hogy szavainak higyjünk, — mint ahogy én akarok és tudok hinni az ő szavainak — arra kérem, hogy a Rakovszkyféle régi szellemmel és rendszerrel szakítson és adjon ki olyan utasításokat közegeinek a közigazgatási hivatalnokoknak, hogy emberi módon, a tisztességnek, a bontómnak, az emberiességnek megfelelő módon járjanak el az ellenzéki képviselőkkel szemben is. Hiszen épen az évi október hó 30-án, szombaton. a hibája a magyar közigazgatásnak, hogy tisztán és kizárólag pártpolitikai ügynökösködéssel foglalkozik, hogy a közigazgatási tisztviselők tisztán és kizárólag a választásokra vetik magukat és mindenféle erőszakkal be akarják hozni és kényszeríteni a kormánypárti képviselőket a parlamentbe, ebben élik ki egész életüket, virulenciájukat, egész karakterük ebben tobzódik, ebben emelkedik ki, hogy igy sikereket érjenek el és ebben a tevékenységükben nem respektálnak sem törvényt, sem tisztességet, sem emberiességet. Ezért van az, hogy dacára annat hogy a közigazgatás nem jelent egyebet, mint a közösség igazgatását, Magyarországon olyan komiszak és használhatatlanok az utak, Magyarországon a tanyai lakosság 85 százaléka analfabéta, Magyarországon nincsenek kultúrházak olvasótermek s a magyar riém elmaradott, mert azok, akik hivatva volnának elsősorban a magyar nép erkölcsi és kulturális színvonalának emelésére, csak korteskedni tudnak a választásoknál, ellenben komoly, mélyreható dolgokkal, az élet nehéz problémáival nem foglalkoznak. Az a részleges kormányválság, amely most lefolyt, amennyiben a minister urak közül páran — kevesen — kicserélődtek, bennünk azt a reményt érleli, hogy Scitovszky belügyminister ur talán mégis megváltoztatja a régi rossz és lehetetlen rendszert, mégis csak emberibb bánásmódra fogja kitanítani közegeit és mégis csak valóra váltja azt, amit mondott, hogy a parlamentarizmus előfeltétele az, hogy az ellenzék is meg tudjon felelni feladatának és kötelességének. Már pedig mi máskép kötelességünknek nem tudunk eleget tenni, csak akkor, ha minket személyeinkben, embereinket és a hozzánk fordulókat nem fogják üldözni, más szóval: ha a minister ur kifejezett utasításokat fog adni arra nézve, hogy a közigazgatási hivatalnokok hogyan járjanak el, hogy ilyen levelekkel és panaszokkal ne legyenek kénytelenek a mi embereink bennünket megkeresni. Ezeket voltam bátor elmondani s várom a minister ur megnyugtató válaszát, hogy ezeknek a középkori, durva, barbár intézkedéseknek és eljárásoknak egyszer végeszakad. (Helyslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák és a belügyminister urnák. Következik Eckhardt Tibor képviselő ur első interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa): Interpelláció a ministerelnök úrhoz. Mit szándékozik tenni a kormány abból a célból, hogy az uj fővárosi törvény keretében bizonytalanná vált helyzetben a fővárosban a nemzeti gondolat irányító befolyását megerősítse és biztosítsa? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Tibor: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt interpellációm elmondásába belekezdenék, azt a tiszteletteljes kérést terjesztem elő, hogy ezen első interpellációm idejét 45 perccel meghoszszabbitani szíveskedj ének s ez esetben a többi interpellációm elmondásától eltekintek, mert logikai összefüggés lévén interpellációim^ közötti, azok anyagát egy interpelláció keretében fogom ismertetni. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom ^határom zatképen, hogy a nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Eckhardt képviselő ur első interpellációjátnak ideje 45 perccel meghosszabbittassék. (Helyeslés.)