Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-590

 nemzetgyűlés 590. ütése 1926. Van-e tudomásuk arról, hogy Makón a hadikölcsönkötvényesek nyilvános ülésén dr. Dénes István képviselőtől minden indok nélkül vonta meg a szót egy detektív olyan tárgyilagos beszéd közben, melyet Budapesten s másutt a hatósági közegek minden megjegyzés nélkül hallgattak végig? Van-e tudomásuk arról, hogy az állami jogosítványok tulajdonosai a közigazgatás részéről megfenyitésben részesültek arra az esetre, ha ellenzéki képviselővel érintkeznek vagy annak támogatását kérik? A községek polgárainak az orosz mintára való megfenyegetése előszele-e a legközelebbi választásoknak s hajlandó-e ministerelnök ur és a belügyminister ur az ellenzéki képviselők részére szabad mozgást, a polgársággal való érintkezést biztosítani, avagy a politikai élet szabadságjogait kizárólag a kormánypárti képviselő urak részére kívánja fentartani? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy 1848 után élünk, 1848 előtt ugyanis a magyar jobbágyoknak nem volt szabad szabadon költözködni, de szabad volt nekik járnikelni, meglátogatni a rokonaikat és barátaikat és szabad volt nekik községról-községre tovább menni. Most azonban a jobbágyrendszer feltámadt és az ellenzéki képviselőkre alkalmazzák. Nem hallottam egyetlen túloldali képviselőtársamtól sem panaszt, sem itt bent, sem a fo^ lyosón abban a tekintetben, hogyha elmennek rokonaikat meglátogatni vagy lemennek kerületükbe, avagy más kerületek községeiben látogatást tesznek, akkor őket a csendőrség és a detektívek sereg» kiséri. S mindazokat az emberéket, akiket meglátogatnak, vekszáljáik vagy jegyzőkönyveket vesznek fel velük s nem hallottam, hogy megkérdeznék, hogy az igen t. kormánypárti képviselő uraknak ^ mi a véleménye a politikáról vagy a kormányzatról? Ha van egyenlőség, pedig kellene, hogy legyen, mert 80 évvel ezelőtt egész Európában kivívták mindenütt az egyenlőséget, abban nemcsak a kormánypárti képviselőket kellene részesíteni, hanem részesíteni kellene a szegény jobbágy ellenzéki képviselőket is. Minket a vidéki hatóságok valósággal jobbágynak tekintenek vagy talán nem annak, hanem rosszabbnak, útszéli kapeabetyárnak... Elnök: A képviselő urat inparlamentáris kifejezéséért rendreutasítom. Mégsem járja, hogy a Ház egyik oldalára azt mondja a képviselő ur, hogy kapcabetyárok. (Derültség.) Kiss Menyhért: Bocsánat a kifejezésért. Elnök: A képviselő ur többesszámban használt ci ci kifejezést. (Derültség.) Kiss Menyhért: Bocsánatot kérek a kifejezés súlyosságáért, de felháborodásomban igazán nem tudtam jobb szót és megfelelőbb kifejezést használni, mert a pandúrok annak idején Rózsa Sándort és társait nem követhették mohóbban, szigorúbban és gyülölködőbben, ahogyan mi tapasztaljuk azt Békés vármegyében vagy Csongrád, Arad és Torontál vármegyékben a hatósági közegek részéről. Elmondtam tegnap a belügyminister urnák és most az egész orszáig szine előtt is újból elmondom, hogy elmentem a budapesti királyi törvényszékhez], a főügyészséghez, és megkérdeztem, hogy van-e olyan ítélet ellenem, amelyben én a társadalmi rend ellen elkövetett vétség' címén elitéltettem volna! Megkérdeztem, hogy van-e ügyészi inditvány ellenem Strache főügyész urnái, amely miatt ellenem ilyen eljárás indíttatnék a közeljövőben velem szemNAPLÓ. XL

VI. évi október hó 30-án, szombaton, - &9 ben? Mind a két helyen azt mondották, hogy semmiféle feljelentés nem érkezett és nincs ellenem folyamatban semmiféle ilyen eljárás. Azután arra gondoltam, hogy esetleg valami keleti pestis vagy különös bacillus-lerakadótelep lett az én egyéniségem és ebből., a szempontból vagyok veszedelmes, ha a vidéken megfordulok és ezek a bacillusok, mint láthatatlan fluidum, szétáradnak a lakosságra, megmételyezik és korrumpálják a vidéki lakosságot és ebből a szempontból kívánatos az ellenőrzés. Az országos közegészségügyi tanácsnak egy előkelő tagja — ugyanis a magam háziorvosának véleményében nem inertem megbízni — kijelentette, hogy teljesen egészséges ember vagyok (Derültség.) és ellenzéki képviselőtársaim is azok, semmiféle olyan veszélyes bacillust nem hordozunk magunkban, amelyek lehetetlenné tennék számunkra az érintkezést és a közlekedést. (Szijj Bálint: Politikai orvoshoz menjen!) Igen, t. Szijj Bálint képviselőtársam, egészen nyugodtan megyek én politikai orvoshoz is, de csak olyanhoz, aki ugyanolyan mértékké] méri az igazságot velem szemben, mint önökkel szemben. Épen azért, mert olyan képviselőnek tartom magamat, mint akármelyik jobboldali képviselőtársam, azt kívánom, hogy a rendészet szabályai egyformán •> érvényesüljenek* mert sehol a világon, Európában és Európán kívül is^ nincs meg az a szokás, hogy az ellenzéki képviselőket megfigyeltetik, üldöztetik, ellenben a^ kormánypárti képviselőnek minden szabad. Mégis csak felháborító, hogy nekem egy rokonom Makóról azt írja, hogy (olvassa); »Arra kérem kedves bátyám, ha valamikor Makóra jön, senkivel előre ne közölje, azért, hogy ne álljon módjában a hatóság'oknak bennünket figyeltetni.« E szerint, ha én Makóra megyek rokonomat meglátogatni, akkor ott állandóan figyelnek., kellemetlenkednek a detektívek és csendőrök. Bocsánatot kérek, ma nem a Bach-korszakban élünk. Még a Bach-korszaik idejében sem tettek ilyeneket és ha lemegyek rokonaimat meglátogatni a megszállott területiéi, a hirhedt román szigurancában is több tisztességtudás van, hogysem lépésről-lépésre megfigyeltesse, hova é merre megyek, mit beszélek. Annál inkább kénytelen vagyok elvárni a tárgyilagosságot, a bon-ton-t és az európai tisztességtudást a magyar kormány közegeitől. Éh a magyar kormánynak ellenzéke és nem ellensége vagyok. Elvi alapon harcolok ellene, tisztességes eszközökkel és olyan fegyverekkel, amelyekről mindenki bátran megállapíthatja, hogy megfelelnek-e a | tisztességnek vagy nem. Hogyan lehet megtil| tani azt, hogyha olyan községekből, amelyek| ben nem vagyok képviselői, hozzám fordulnak, | hogy konkrét ügyekben járjak el a belüg*yministeriumban, akkor a főszolgabíró odahivatja az embereiket és azt mondja, hogyha még egyszer panasszal merneik fordulni hozzám, abban az esetben rendőri felügyelet alá helyezik őket. Deszk községből Széli András nyugalmazott községi irnok, kilenc gyermek apja, jóravaló magyar ember, azt írja nekem panaszi kodva, hogy kihallgatták. »Rátért arra a fő| szolgabíró — írja, — hogy milyen összekötte! lésben állok én nagyságoddal, milyen igéretej iket kaptam s milyen leveleket, mutassam be i őket.« Továbbá azt irja (olvassa): »Miután a jegyző többszöri felhívására, hogy mutassam I meg nagyságod leveleit, mert ezzel az ügyben II csak enyhíteni tudok, kijelentettem, hogy azo!' kat megsemmisitettem, a főszolgabíró azt 16