Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-579

A nemzetgyűlés 579. ülése 1926. évi október hó 18-án, hétfőn.. 279 Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, kedden, folyó hó 19-én délelőtt tiz órakor tartsuk s annak egyetlen tárgya a nemzetgyűlés elnöki székének betöltése legyen. (Helyeslés.) A ministerelnök ur kivan szólani. (Hulljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Gróf Bethlen István ministerelnök : T. Nem­zetgyűlés! (Zaj és mozgás a bal- és szélsőbal­oldalon: Halljuk! Halljuk! jobbfelől és a középen.) A kormány részéről is csatlakozom azokhoz az üdvözlő szavakhoz, amelyekkel a mélyen t. elnök ur a nemzetgyűlés uj ülésszakát megnyitotta és hozzájárulok az elnök ur napirendi javaslatához. Bejelentem egyúttal azt is, hogy holnaputánra, tehát a szerdai ülésre már kérni fogom, hogy a felsőházi javaslat tűzessék majd ki napirendre. (Pikler Emil: Nincs sürgősebb! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gróf Bethlen István ministerelnök: Ezzel egy­időben legyen szabad egy tiszteletteljes bejelentést tennem a háznak, amelynek rendjén indokolni kivánom azt is, hogy miért nem terjeszt a kor­mány ebben a percben uj programmot a nemzet­gyűlés elé. (Rothenstein Mór: Mert nincs! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Karácsonykor lesz egy éve, hogy a franküer és a frankügy kipattant (Farkas István : Még ma sincs tisztázva a politikai része !) és akkor a nemzetgyűlés egy vizsgálóbizottságot küldött ki ez ügy politikai hátterének megvizs­gálására és a kormány felelősségének megállapi­tására. A kiküldött vizsgálóbizottság heteken keresztül folytatta munkáját és egy jelentést dol­gozott ki, mely a plénum elé kerülvén, itt hosz­szas tárgyalásnak volt alapja. E tárgyalás rend­jén végre a nemzetgyűlés határozatot hozott, amelyben kijelentette, hogy további intézkedésre nem lát fenforogni okot (Farkas István: Több­ségi szavazat !) és indokolásában felhozta azt. hogy a kormányt felelősség nem terheli. Ugyan­akkor a kormány felvetette a bizalmi kérdést a nemzetgyűlés előtt, úgyhogy ez a kérdés a nem­zetgyűlés előtt a kormány felelőssége szempont­jából az akkor hozott határozattal végérvényesen elintéztetett. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Azóta a független magyar biróság három fokon Ítéletet hozott. Res judicatá­val állván szemben, a kormány illendőnek^ és alkotmányos kötelességének tartotta, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy a másik alkotmányos tényező­vel szemben is felvesse a bizalmi kérdést. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : Komédia volt! — Elnök csenget. — Szabó Sándor : Ugy látszik, maguknak az egész alkotmány komédia ! - Zaj.) Einök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem azért mondott le, mint hogyha az lett volna az érzése vagy felfogása, hogy a nemzet közvéleményével vagy a nemzetgyűlés többségével, vagy a másik alkotmányos tényező felfogásával került volna szembe. Azért mondott le, mert alkalmat kivánt adni a másik alkotmányos tényezőnek is, hogy amennyiben akár bel-, akár külpolitikai okokból személyi csere és változás szükségesnek mutat­koznék a kormány vezetésében, erre alkalom adas­sék neki. (Farkas István : Mind a két szempont­ból szükség volna rá !) A kormányzó ur őfőméltósága a kormány lemondását nem fogadta el (Éljenzés a jobb­oldalon.) és a kormány elnökéhez intézett leirat­ban a kormányt bizalmáról biztositotta. (Malasits Géza : Milyen szép szüreti mulatság, csak a lam­pionok hiányoznak !) A kormány tehát nem uj kinevezés alapján, hanem régi kinevezése alapján jön a nemzetgyűlés elé és kéri a nemzetgyűlés támogatását. (Lendvai István : Hála Istennek, hogy Petrichevich-Horváth nélkül!) Ez az oka annak, hogy a kormány uj programmot sem ad, (Farkas István: Nem is várjuk tőle!) mert hiszen természetszerűen azon politikai elvek alapján áll, annak a politikának főbb princípiumait vallja ma is, amelyek mellett annak idején programmnyilat­kozatában lekötötte magát. (Egy hang a szélső­baloldalon: Hol van ez a Programm már f) Az természetes, hogy a szanálás befejezésével (Mala­sits Géza: Meg vagyunk szanálva!) és a népszö­vetségi kontroll alóli felszabadulással egyidőben alkotmányos életünknek, közéletünknek uj kor­szaka elé megyünk (Eckhardt Tibor : Reméljük!) s az uj feladatoknak egész tömege jelentkezik megoldásra. (Halljuk! Halljuk!) Mélyebben kell belészántanunk a magyar ugarba (Helyeslés a balközépen. — Egy hang a szélsőbaloldalon : Több adót kell kinyomni a népből!) és azokra az ala­pokra, amelyeket a szanálás és a közéleti kon­szolidáció folytán leraktunk, uj, lakályosabb házat kell épitenünk, (Ugy van! a jobboldalon.) amely kell hogy egyfelől tűz- és betörésmentes, (Helyes­lés a jobboldalon.) másfelől azonban lakályos és kényelmes is legyen, (Malasits Géza: Lakályos! Lakályos!) amellett alkalmas a szellőztetésre és arra, hogy ebbe a házba a napsugár is bejuthas­son. (Helyeslés a jobboldalon.) A közjogi, a köz­igazgatási, a pénzügyi, a közgazdasági, a szociális, a kulturális és igazságügyi feladatok egész tömege előtt állunk, amely problémák megoldását a nem­zet tőlünk méltán elvárhatja, (Nagy Vince : A felsőházat várja a nemzet!) mert hiszen bol­dogok lehettünk, ha képesek voltunk azt a min­dennapi kenyérre valót megőrölni, amit a pénz­ügyi és gazdasági élet mindennap jelentkező szükségletei kívánatossá tettek. T. Nemzetgyűlés ! Ezeknek a nagyobb problémáknak megoldására kell most vállalkoz­nunk, (Helyeslés jobbfelől.) és ezekre vonatkozó­lag igenis a kormánynak megvan a maga programmja (Helyeslés jobbfelől. — Haltjuk a szélsőbaloldalon.) és keresni fogja az alkalmat a legközelebbi időben, hogy itt a nemzetgyűlésen, de a nagy nyilvánosság előtt is, részleteiben nyilatkozzék ezekről a kérdésekről. Időpazarlás­nak tekintené azonban a kormány azt, ha egy elvi vagy programmszerü nyilatkozat révén al­kalmat adna_ hetekre menő vitákra, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől és a közéjben.) amelyekből konkrét feladatok megoldása még sohasem ke­rült ki. (Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Én tehát azt kérem a t. Nemzetgyűléstől, mél­tóztassék mindjárt in médias res belekezdeni a munkába és első törvényjavaslatképen a felső­házi törvényjavaslatot tárgyalás alá venni. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A nagy elvi és programmszerü kérdéseknek megvitatá­sára itt a Házban más alkalom is van, az inter­pellációs jog gyakorlása révén (Ugy van ! jobb­felől.) és alkalom van a közélet más fórumain is. (Ügy van! jobbfelől.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék be­jelentésemet tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől és a középen. Mozgás a szélsőbal­oldalon.) Elnök: A napirendi javaslathoz Rassay Károly képviselő ur kivan szólani. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztas­sék nekem megengedni, hogy felszólalásom 30 perccel meghosszabbittassék, minthogy négy hónap után először jöttünk össze, a ministerelnök ur

Next

/
Thumbnails
Contents