Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-578

272 A nemzetgyűlés 578. ülése 1926. évi június hó 25-én, pénteken. mértékben növekszik, akkor a nemzetgyűlés nem mehet el, a nemzetgyűlésnek orvosolnia kellene ezeket a bajokat, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) foglalkoznia kellene azokkal és^ önök, akik itt a kormánnyal együtt arra az álláspontra helyezkednek, hogy a nemzetgyűlés ne dolgozzék, ne hozzon orvosló törvényeket, ezzel olyan destruktiv munkát végeznek, amelynél nagyobbat elképzelni sem lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon kérem, ne fogadják el az elnöki javaslatot, hanem egy rövidebb záros határidőt, hiszen ha el akarnak menni aratni, menjenek el, de augusztusban már összejöhet a Ház. együtt lehet a Ház és dolgozhatik. Hiszen a Háznak van munkája és én felemiitettem a törvényjavaslatok egész sorát, amelyek kötelezik a kormányt, a kormány azonban azokat nem hozta ide. Ha önök és a kormány nem hajtják végre a Ház határozatait, ezzel a kormány bebizonyítja, hogy nem alkotmányosan, hanem diktatórikus módon kormányoz. Én az elnök ur napirendi javaslatát nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Szakáts József! Szakáts József: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló képviselő ur nyilvánvalóan tévedésben van, ha azt gondolja, hogy csak az igen t. túloldal van eltelve attól az óhajtól, hogy a szociális és népjóléti törvényeket minél előbb megvalósítsuk és az életbe átvigyük. (Saly Endre: Be kell bizonyítani !) Mi itt ezen az oldalon épen ugy át vagyunk hatva e reformok szükségességétől. (Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) mint a t. túloldal és talán mi örülnénk a legjobban annak (Baticz Gyula: Ne tessék farizeuskodni! — Mozgás a jobboldalon) ha a rokkant-, aggkor és munkanélküliség elleni biztosítás ... (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Klárik Ferenc közbeszól.) Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Szakáts József:... ezek a szociális és népjóléti javaslatok nemcsak itt feküdnének a Ház asztalán, hanem már az életben is megmutatnák áldásos eredményeiket. (Horváth Zoltán: Ne menjenek szabadságra! Ha enynyíre át vannak hatva ezeknek fontosságától, maradjanak itt, dolgozzunk itt! — Bugyi Antal: Nem vagy őszinte!) Én ugy tudom, hogy ezek a törvényjavaslatok már el is készültek, (Farkas István: Tehát letárgyalhatjuk azokat! — Zaj a szélsőbaloldalon.) az ország jelenlegi pénzügyi helyzete azonban nem engedi meg, hogy ezek a javaslatok, amelyek túlságosan igén y beveszik az államháztartás budget jét a mai szomorú gazdasági és pénzügyi viszonyok között megoldhatók legyenek. A szanálás sikeres befejezése után azonban remélni merjük, hogy kellő megtakarítások mellett az államháztartásban mindenesetre lesznek olyan feleslegek, amelyek ezeknek az elsőrangú céloknak megvalósítását fogják szolgálhatni. Ha

t visszatekintünk a nemzetgyűlés munkálkodására a múlt nyár óta, sajnosán kell megállapitanunk- hogy vajmi kevés eredményt értünk el. Ennek — méltóztassanak elhinni — nem mi voltunk az okai, hanem inkább az ellenzék (Ugy van! jobbfelől. — Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) volt a hibás eb

: \ ben, mert mi az úgynevezett szónoklási betegségben szenvedtünk. (Rassay Károly: A parlamentben nem öklelőzhetünk, hanem szónokolnunk kell! — Zaj. — Peyer Károly: A naplopást mégsem lehet dicsérni!) Elnök: Csendet kérek! (Horváth Zoltán: Nem kellett volna frankot hamisítani!) Szakáts József: Az urak a frankügyből éltek valami négy hónapig, lázították vele az országot és milyen eredményt értek elf Abszolúte semmit, csak négy hónapig teljesen munkaképtelenné tették a Házat. (Zaj.) Ezt az ügyet el lehetett volna intézni két hét alatt. (Horváth Zoltán: Hallatlan! Ennyi mungó nem tudott dolgozni!) Látjuk a művelt Nyugat parlamentjeiben, hogy a legfontosabb törvényjavaslatok — mint például mondjuk, a költségvetés — 8—10 nap alatt feltétlenül keresztülmennek az országgyűlésen; szükségtelen, hogy annak minden egyes tételéhez és általános konstrukciójához is minden egyes kéoviselő felszólaljon. Hiszen elvégre lehetnek a törvényjavaslatban bizonyos kiküszöbölendő hibák, de ezeket nagyon könnyen lehet reparálni, lehet észrevételezés tárgyává tenni. Meg kell azonban állapitanunk, hogy nálunk a parlamenti élet 90%-át személyeskedés veszi igénybe. (Ugy van! jobbfelől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Elsózta a levrst Szakáts! — Rassay Károly: Mire jó az ilyen beszéd! — Peyer Károly: Rég nem tetszett itt lenni! Ritkán van szerencsénk!) Elnök: Csendet kérek! (Rassay Károly: Legjobb volna, ha egyáltalában nem volna nemzetgyűlés!) Szakáts József: Azt hiszem, ha. azzal az elhatározással megyünk szabadságra, hogy ősszel összejővén, kevesebb személyeskedéssel, de annál nagyobb munkaszeretettel fogunk hozzálátni még e nemzetgyűlésnek sürgős feladatainak elvégzéséhez, akkor nemzetünk, hazánk érdekében fogunk cselekedni. Ebben a reményben el is fogadóin az elnök ur napirendi indítványát. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik

1

? Perlaki György jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Nemzetgyűlés! 1927 júniusában körülbelül lejár ennek a parlamentnek életideje és most, amikor hosszú szünet elé nézünk, abba a furcsa és egészen érthetetlen helyzetbe kerül ez a Ház és a közvélemény, hogy egyáltalában nincs tisztában azzal, hogy a t. kormány a hátralevő időre milyen munkaprogrammot tervez. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha végignézünk az elmúlt öt esztendőn, ennek egyes kiemelkedő mozzanatai, jelentős kormánynyilatkozatai jutnak eszünkbe, amikor Bethlen ministerelnök ur kötelező ígéreteket tett bizonyos kérdések rendezésére. (Zaj.) Farkas István t. képviselőtársam pragmatikusan és távirati stílusban jelezte azokat a fontos szociális, gazdasági és népjóléti bajokat, amelyeknek sürgős orvoslása törvényhozási intézkedéseket kivan. Én azonban ezen a kérdéstömegen kivül utalok azokra az alkotmányjogi kérdésekre is, amelyek egyáltalában rendezetlenek és amelyeknek rendezése ennek a törvényhozásnak, ennek a nemzetgyűlésnek feladatkörébe^ tartozik. A t. ministerelnök ur megigérte, hogy az ideiglenes államfő jogállásának végleges rendezését ezzel a nemzetgyűléssel el fogja intéztetni. Ez a kérdés a levegőben lóg, ez a kérdés még nincs elintézve és ugylátszik, egyáltalában semmi szándék sincs arra, hogy ennek a törvényhozásnak ideje alatt, ennek a nemzetgyűlésnek élettartama alatt elintéztessék. Ott van azután a választójogi törvény, amelyet csak feltételesen alkottunk meg, mert hiszen a felsőházi javaslat még nem kerülhetett a törvényhozás elé, már pedig amig a felsőházi javaslat törvényerőre nem emelkedik, a választó-