Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-577

258 A nemzetgyűlés 577. ülése 1926. évi június hó 24-én, csütörtökön. Itt van például, t. pénzügyaninister ur, ennek a paragrafusnak harmadik bekezdése. Tisztességes embereket büntetnénk meg, ha a harmadik bekezdés megáll, azokat a tisztessé­ges embereket, akik önként adtak magasabb fizetést. Ezekkel szemben kimondanánk, hogy ez az ő önkéntes adakozásuk csak abban az esetben marad érvényben, ha kedvezőbb hely­zetet biztosit az igényjogosultnak, mint az uj rendezés. Mármost ezeket a jó embereket, eze­ket a becsületes vállalatokat megbüntetnénk azzal, hogy nekik, akik magasabb járandósá­got fizettek, nem biztosítunk előnyt, megbün­tetjük őket azért, mert emberségesebbek, mert becsületesebbek voltak; viszont azonban a töb­bit megjutalmazzuk, megjutalmazzuk azokat, akik, kihasználva az alkalmazottak kényszer­helyzetét, egy damnózus egyességet kötöttek velük, vagy egy damnózus végkielégítést ad­tak nekik. Azt hiszem, hogy a t. pénzügymi­nister ur akkor, amikor erre szives figyelmét felhívtam és emlékeztettem őt e kivételes ese­tekre, amikor egy pár emberről és rendesen nagy vállalatokról van szó: nem fog elzárkózni e szociális szempontok elől. Másik javaslatom pedig, amely a második bekezdéshez szól, eképen hangzik (olvassa): »A^ második bekezdés végére beiktandó, »ha az igényjogosultra nézve kedvezőbb.« Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyi­latkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Ha felszólalok, teszem ezt azért, hogy e felszólalásommal a vitát lényegesen megrö­vidítsem. Elsősorban is azt látom, hogy egy félre­értés van Várnai Dániel igen t. képviselőtár­sam részéről, mintha nem az összes birói Íté­letek maradnának érvényben. Az előadó in­altál tett módositáiS épen azt célozza, — amint ezt az általános vita folyamán tartott beszé­demben is megmondó tani — hogy tulajdon­képen az összes birói Ítéletek érvényben ma­radnak, (üréhr Imre előadó: Vgy van! — Várnai Dániel: Julius l-e előtt is hoztak Íté­letet! — Dréhr Imre előadó: Akkor állt meg a korona romlása!) Ami az egyességek dolgát illeti, nem va­gy ok ; abban a helyzetben, hogy Várnai t. kép­viselő ur módosítását elfogadjam. Azt mon­dottam és ezt ma is állom, hogy az egyezsé­gekért helyt kell állani és tulajdonképen ezt célozza ez a törvényjavaslat is. De nagyon sok esetben megtörténik, a vállalatok egészen ideiglenesen, azért, hogy megvárják a tör­vényhozás intézkedéseit, bizonyos nyudíjakat adtak, de épen, mivel Írásban lekötötték ma­gukat, ezzel dokumentálták nyilvánvalóan azt, hogy itt nem olyan megoldásról van szó, amelyet véglegesnek lehet tekinteni és amely tulajdonképen az ő vagyoni helyzetükkel arányban állana. Ami Rupert képviselőtársam javaslatait illeti, ha az egyesség kérdésénél vagyunk, azt egyformán kell elbírálni jobbra és balra, Azt hiszem, ez a törvényszakasz, különö­sen azokkal a módosításokkal, amelyek most az előadó ur által tétettek, az érdekeket telje­sen kielégíti. Az egyességek érvényben ma­radnak, amennyiben 1924 július l-e után jöt­tek létre, amikor már stabil pénzünk volt. (Fábián Béla: De nyomorult emberek kötöt­ték azokat az egyességeket!) Méltóztassék a bíróságok joggyakorlatának utána nézni. Itt tulajdonképen már tudták az illető felek is azt, hogy végeredményben egy valorizálási folyamat van (Eupert Rezső: Tiz százalékról beszélt nekik a minister ur is!) és ennek alap­ján kötötték meg az egyességeket. (Rupert Rezső: Akkor félrevezették őket! — Zaj.) Minők: Csendet kérek! Bud János pénziigyHiinister: Arra akarok rámutatni, hogy amennyiben azonban tévedés, megtévesztés vagy pedig kényszer hatása alatt jöttek létre ezek az egyességek, akkor termé­szetszerűleg meg lehet támadni azokat és amennyiben valaki megtámadja, akkor nagyon helyesen a bíróság kell, hogy megállapítsa azt, hogy ez az egyesség tulaj donképen ér­vényben marad-e vagy nem. Mi csak felértéke­lési szabályokat mondunk ki, de ez a törvény­javaslat nem arra van hivatva,, hogy létező magáinjogi szabályokat itt ismételten kodifi­káljon. A magánjog szabályai ilyen esetekben a megtámadásra teljes alkalmat adnak, hiszen az urak kívánták legjobban, hogy a biróság lépjen közbe. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: De nincs bíróságról szó! Egyességről van szó!) Bocsánatot kétrek, a biróság álla­pítja meg, hogy az egyesség érvényben ma­rad-e, igen vagy nem. Csak ezeket kívántam ennél - a szakasznál megjegyezni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Nagyon sok kapacitáiásnak van kitéve minden egyes képviselő a javaslat tárgyalása során, sőt, saj­nos, megtévesztésnek is. A múltkor pl. egy hozzám jött igazgató bemondása alapján meg­neveztem egy intézetet, amely állítólag 200.000 korona havi nyugdíjat ad 20 évi szolgálat után. Eiderült, hogy az igazgató félrevezetett enge­met, amennyiben nyugdíja ezidőszerint már havi két és fél millió korona. Miután ezt az esetet az illető bemondása alapján a t. Nem­zetgyűlés színe előtt tettem szóvá a Magyar­Olasz Bankra vonatkozólag, — egyáltalában mindegy nekem, akármelyik bankra vonatkozó­lag— kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nyert információm alapján ez nem felel meg a valóságnak és igy ez a nálam közbenjáró tisz­telt nyugdíjas engem félrevezetett. Minden­esetre ez sajnálatos körülmény, mert mint az előbb emiitettem, kizárólag a legnagyobb ob­jektivitással és pártatlan jóindulattal akarunk ebben a kérdésben közreműködni. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A jelen szakasz, ez a 14. § a legvitatottabb szakaszok egyike volt és a minister ur őexcel­lenciája a megmondhatója, hogy ebben a kér­désben bizony nagy ellenzéke voltunk ennek a javaslatnak az igazságügyi és pénzügyi bizott­ságban, mert veszedelmes esetnek tartottam a jogerős ítéletek hatályon kívül helyezését tör­vényhozási utón. Hogy aggályaim igazak vol­tak, rámutatok az appropriációs javaslatra, ahol ugyanez a precedens már iskolát akart szabni és az appropriációs javaslat szintén jogerős birói ítéletre vonatkozóan tartalmazott intézkedést. De teljes objektivitásom alapján köszönettel állapítom meg, hogy a pénzügy­minister ur maga belátta ennek a precedens­nek veszedelmességét és az appropriációs vitá­ban készséggel hozzájárult ahhoz, hogy a jog­erős birói ítéletek érintetlensége abból a kér­désből is csorbittatlanul kerüljön ki. Én ezt a szakaszt perdöntőnek tartom a ki­alakulandó kodiíikátori gyakorlatra vonatko­zólag és ezt a precedenst is le akarom szö­gezni. Jogerős birói ítéletekhez ne nyúljon

Next

/
Thumbnails
Contents