Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-577

256 A nemzetgyűlés 577. ülése 1926. selő urakat, akik a szakasz negyedik bekezdé­sét változatlanul kívánják .elfogadni, szemben Rupert képviselő ur indítványával, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) A Ház az ere­deti bizottsági szöveget fogadta el és ezzel Ru­pert képviselő ur inditványa elesik. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a 12. §-t): — Az előadó! Dréhr Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 12. § kilencedik, tizedik és tizenegyedik sorában a »kivéve, ha a jogi személy vagyoni helyzete kedvezőbb a szolgálatadó vagyoni helyzeténél« szöveg helyébe a következő szöveget kérném felvenni (olvassa); »kivéve, ha a külön jogi személy teljesítőképessége magasabb átértékelt járandóság fizetését teszi lehetővé«. Elnök: Kivan valaki szólani? Petrovics György jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! E helyett a paragrafus helyett világosabb szövegezés gyanánt javaslom a következőt (olvassa): »A kötelezett vállalat a maga nyugdíjintézmé­nyével egyetemlegesen felelős a jelen törvény értelmében megállapított nyugdíjért még ab­ban az esetben is, ha a nyugdíjintézet külön jogi személyként szerepel. A nyugdíj vagy nyugdíj természetű járandóság átértékelésére nézve vagy a szolgálatadó vagyoni helyzete vagy a nyugdíjintézmény vagyoni helyzete az irányadó, aszerint, hogy a kettő közül melyik kedvezőbb.« Elnök: Kíván valaki szólani? Petrovics György jegyző: Östör József! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Petrovics György jegyző: Más feljegyezve nincs! Elnök : Ha senki sem ki vám szólani, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. A pénzügyminister ur nem kivan nyilat­kozni, következik a határozathozatal. A kérdést olyképen fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom a két módo­sító javaslatot. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, egymással fogom szembeállítani az előadó ur és Kéthli Anna képviselőtársunk módosító indítványát. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. A Ház az eredeti szöveget nem fo­gadta el. Most szembeállítom egymással a két módosító inditványt. Kérdem a t. Házat, mél­tóztatik-e elfogadni az előadó ur által ajánlott szöveget, szemben Kéthly Anna módosító szö­vegével, igen vagy nem? (Igen! Nent) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur módosító indítványát fogadják el, szíveskedje­nek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó ur indítványát fogadta el és ezzel Kéthly Anna módositó inditványa elesik. Következik a 13. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Petrovics György jegyző (olvassa a 13 §-t): Östör József! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Töröl­tetik. Petrovics György jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! A törvény­javaslatnak ez a rendelkezése felhatalmazást kivan adni a vállalatoknak és a nyugdíjinté­zeteknek arra, hogy a nyugdíjjárulékokat fel­emelhessék. Ilyen törvényes felhatalmazásra semmi szükség nincs* hiszen a nyugdíjjárulé­kok felemelésére és a nyugdíjintézeteknek do­tálására vonatkozóan minden nyugdíjszabály­zat már magában intézkedik a nélkül, hogy évi június hó 2i-én, csütörtökön. hogy erre törvényes felhatalmazásra szükség lenne. Eddig sem azért nem emielték a nyugdíj­járulékokat, mert nem volt meg a szabályszerű joguk a nyugdíjjárulékok felemelésére és a nyugdíjintézetek jobb dotálására, hanem azért nem emelték fel és nem dotálták jobban, mert szabotáltak a vállalatok, igyekeztek a nyug­díjintézeteket teljesen tönkretenni és anyagi­lag lerontani a nyugdíj intézeti vagyont, hogy ezzel dokumentálhassák, hogy maguk a nyug­díjintézetek nem képesek eleget tenni azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekre a szabályzat értelmében kötelezve vannak. Minthogy ez a rendelkezés teljesen felesleges és nem való tör­vénybe és minthogy az a cél, amelyet a minis­ter ur ennek a rendelkezésnek törvénybeikta­tásával elérni kivan, amúgy is elérhető, mert amint mondottam, a nyugdíjszabályzat erre módot ad, javaslom ennek az egész szakasznak törlését. Elnök : Kivan valaki szólani ? Ha senki szólani nem kivan, a tanácskozást befejezetnek nyilvánítom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Bud János pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés! Kérem a szakasz változatlan meghagyá­sát, még pedig azért, mert épen ez a szakasz provideál arra, amire Szilágyi Lajos t. képviselő­társam rámutatott, hogy a vállalatoknak reor­ganizálniuk kell a nyugdijalapjukat, és nekünk minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy ezt előmozditsuk. Az állam nincs olyan vagyoni helyzetben, hogy ehhez hozzájárulhasson, de amint tegnap igazoltam, a vállalatok maguk indították meg ezt a folyamatot, Ez a szakasz sem kivan egyebet szolgálni, mint intézményesen egyenesen ösztönözni _ a vállalatokat arra, hogy a nyugdij­vagyont újra megteremtsék. Kérem tehát a sza­kasz változatlan elfogadását ! Elnök : Következik a határozathozatal. A 13. §. eredeti szövegével szemben Györki Imre képviselő ur törlési inditványt adott be. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szakaszt változatlanul fogadják el, szemben Györki kép­viselő ur törlési javaslatával, szíveskedjenek fel­állani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni ! Petrovics György jegyző (olvassa a 14. §~t): Ai, előadó ! Dréhr Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 14. § 5—7. bekezdései helyébe a következő szöve­get javaslom felvenni, (olvassa) : »Ha az 1924. évi július hó 1. napja után hozott és ennek a tör­vénynek életbelépése előtt jogerőre emelkedett birói ítélet a járandóságot a pénz értékcsökke­nésére figyelemmel megállapította, ennek a tör­vénynek életbelépése után is a birói Ítéletben megállapított járandóságot kell fizetni.« Továbbá a 14. § utolsó bekezdése helyébe a következő szöveget javaslom felvétetni (olvassa) : »Ha a járandóság átértékelésére arányszám irány­adó, a kötelezett az arányszám szerint járó járan­dóság jogérvényes megállapításáig méltányos elő­leget köteles fizetni.« Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel : A 14. §. harmadik bekezdésé­ből a második és a harmadik sorból »a vissza­vonás fentartása nélkül« szavaknak törlését javas­lom. Ez a rendelkezés az egyezséggel kötött meg­állapodásokat akarja visszacsinálni az arányszám mértékére. Ez a rendelkezés kimondja, hogy csak abban az esetben csinálható vissza az egyezséggel kötött nyugdíjjárandóság, ha a visszavonás jogá­nak fentartása nélkül köttetett meg az egyezség. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok ilyen egyezséget

Next

/
Thumbnails
Contents