Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

A nemzetgyűlés 576. ülése 1926 lyet a belügyrninisteri székben tölt, kárára van ennek az országnak és ez ország szerencsétlen dolgozó polgárságának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Következik Györki Imre képviselő ur második interpellációja a pénzügyminister úrhoz. (Györki Imre: Nyilatkozni kivánok ebben az ügyben!) Tessék! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Egy kereskedelmi vállalat forgalmi adó-csalásainak és visszaéléseinek ügyét akartam a nemzetgyűlésen szóvá tenni, valamint azt a segítséget, amellyel a kormány sajtó, illetőleg a kormánynyal szerződéses viszonyban levő Távirati Iroda ennek a vállalatnak támogatására sietett. Minthogy azonban a pénzügyminister ur közölte velem, hogy a folyamatba tett vizsgálat még nincs befejezve, és ő súlyt helyez arra, hogy eltussolás nélkül folytattassék le a vizsgálat, én addig, amig a vizsgálat befejezést nem nyer, interpellációm elhalasztását kérem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját elhalaszthassa. (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Petrovácz Gyula képviselő ur interpellációja a kereskedelmi minister úrhoz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a minister ur oda hatni, hogy a Mftr. szubvenciókérdésének sürgős rendezésével a margitszigeti helyi hajójáratok végre megindulhassanak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelmi minister úrhoz intézett interpellációmat röviden egy-két perc alatt indokolom meg. Budapest lakossága szegényebb részének, amelyiknek nem telik nyaralásra, üdülőhelyei között a legelsőrangu és a legfontosabb üdülőhely a Margitsziget. Azoknak, akik egy hajókirándulás kellemességeit épen tegnap élvezték, nem kell magyaráznom, hogy az a kis hajóút, amely a Boráros-térről a Margitszigetig egyedül áll rendelkezésére a székesfőváros lakossága kevésbé tehetős részének, elsőrendű idegpihenő és üdülő tényező, úgyhogy ezeknek a hajójáratoknak fentartása épen a székesfőváros szegény lakossága szempontjából elsőrendű közérdek. De hozzáteszem azt is, hogy nemcsak a székesfőváros lakossága veszi igénybe ezeket a hajójáratokat, hanem méltóztatnak tudni, hogy amint nyáron kirándulás folyik Budapestről nyaralás szempontjából vidékre, ép ugy ellenirányú mozgalom is indul meg a vidékről, mert a nyár folyamán a vidék minden tehetősebb lakosa fel szokta keresni a fővárost egy kis pihenés, szórakozás és üdülés céljából. Ezeknek a vidéki lakosoknak programmjában is mindig benne van a Margitsziget felkeresése és igy a Margitsziget látogatottságának egyik fontos tényezőjét, a helyihajójáratot nem szabad szüneteltetni a nyári időszakban. De még hozzá kell tennem azt is, hogy Budapestről állandóan, mint fürdővárosról beszélünk és azon vagyunk, hogy Budapestnek azok a helyei, amelyeket az Isten megáldott természeti kincsekkel, — mint pl. a Margitsziget, melyen gyógyhatású és üditő forrás van — magukhoz vonzzák a külföldi fürdőző betegeket . évi június hó 23-án, szerdán. 233 és üdülőket is. A Margitszigeti Gyógyfürdő Bt. mindenféle szállodákkal, szanatóriumokkal, fürdőkkel igyekszik fejleszteni az idegenforgalmat. Egy ilyen világvárosi jellegű fürdő kereteihez szintén hozzátartozik az, hogy. az ott üdülő külföldiek a Dunán hajókirándulásokat tehessenek. Akár Budapest szempontjából, akár a vidék szempontjából, akár idegenforgalom szempontjából vagy egyéb szempontokból tekintjük a kérdést, a margitszigeti hajójáratok fentartása általános közérdek. Ezt honorálta a régebbi kormányok egész sora azzal, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. .ezeknek a járatoknak fentartásáért évtizedek, óta szubvenciót élvezett. A múlt költségvetésekbe 200.000 aranykorona szubvenció volt beállítva., a mélyen t. kormány azonban elfeledkezett ennek valorizálásáról s még a múlt esztendőben is kifizettette papirosban ezt a 200.000 koronát. Ebből az következett hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. évről-évre többet fizetett rá ezekre a hajójáratqkra és az idén kijelentette, hogyha valamiképen nem valorizálják ezt a költségvetésbe beállított szubvenciót, akkor képtelen ezeket a járatokat fentartani. ,Nern is 100%-os

r hanem csak 50%-os valorizációról van szó, 100 ezer aranykoronáról, vagyis 1.450 millió koronáról. Ez olyan csekély összeg a magyar állam költségvetésében, (Mozgás a jobboldalon.) hogy igazán nincs értelme annak, hogy e felett az összeg felett ilyen hosszadalmas és éles vitának kellett bekövetkeznie, mint amilyen bekövetkezett. Budapest székesfőváros felajánlotta, hogy egy félmilliárddal hozzájárul ehhez a szubvencióhozj de az államtól csak ennek kétszeresét kérik, pedig a főváros csak nyolcadrésze az államnak, tehát nyolcszor annyi hozzájárulást kérhetnének az államtól. Ennek ellenére egyre késik a megegyezés a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. és az állam között, kizárólag az állami közegek szükkeblüsége miatt. A kalendárium szerint a nyár már beállott. Ezeknek a hajójáratoknak beállítására nem októberben és novemberben, hanem a nyári hónapokban van szükség, itt van tehát az utolsó óra. Ezért használom fel ezt a, remélem, utolsó interpellációs napot ebben az ülésszakban, hogy megkérjem a kereskedelemügyi minister urat, hogy miután a nyár már tényleg bekövetkezett és miután ezeknek a hajójáratoknak sürgős, meginditása elsőrendű közérdek, gondoskodjék arról, hogy a megegyezés a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-gal minél előbb, inkább ma, mint holnap köttessék meg (Helyeslés,) és a hajójáratok elsején megindulhassanak. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Az előbb Lendvai István, Rupert Rezső és Szabóky Jenő képviselő urak sértő kifejezést használtak, amiért kénytelen vagyok a képviselő urakat utólag rendreutasitani! (Lendvai István: Ugy látszik, az emléktábláról beszéltem !) Most áttérünk Pakots József képviselő ur interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni sziveskedjék! Perlaki György jegyző (olvassa): »1. Vanre tudomása a kereskedelemügyi minister urnák arról, hogy a m. kir. postaközegek vizsgálóbirói rendelet nélkül is megengedik a levéltitok megszegését ? 2. Van-e tudomása a pénzügyminister ur-