Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

234 A nemzetgyűlés 576. ülése 1926, nak, hogy a vámkezelési közegek »vámköteles tartalom gyanúja« címén még a minimális 20 grammnál kisebb súlyú leveleket is felbont­ják,, ha a rendőrség ezek tartalmára politikai okokból kíváncsi? 3, Hajlandó-e az igazságügyminister r nr haladéktalanul utasitást adni a kir. ügyész­ségnek arra, hogy ez a Btk. 200. §-ába ütköző bűncselekmény miatt megindítsa az eljárást a m, kir. posta ama közegei ellen, akik felbontás céljaira vizsgálóbírói rendelet nélkül kiadják a gondjaikirta bízott leveleket, valamint azok ellen, aikik a levelek törvényellenes kiadására a m. kir. posta közegeit rábírják?« Elnök: Pakots József képviselő urat illeti a szó! Fakots József: T. Nemzetgyűlés! Három minister úrhoz voltam kénytelen intézni inter­pellációmat, (Fábián Béla: Azért nincs itt egy sem!) mert olyan súlyos törvénysértésről van szó, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezen a törvénysértésen keresztül is­mét ugyanabba a rendszerbe nyerünk bepil­lantást, amely ma Magyarországon ránk nehe­zedik és lehetetlenné teszi az egyszerű, normá­lis emberi életet. Ma ugy kell éreznünk ma­gunkat, mintha zárkában ülnénk és fegyház­őrök figyelnék a kémlőlyukon, mit csinálunk. Egy biztos: gondolataink iránt is érdeklődik a t. kormány, minden agyvelőben rendbontó törekvéseket vél felfedezni, fél saját árnyékától is. (Ellenmondások jobbfelől.)^ En­nek flagráns esete az a súlyos törvénysértés, amelyet egy levél felbontásával követtek el s amellyel a büntetőtörvénykönyv 200. §-át és a bűnvádi perrendtartásnak két másik szakaszát súlyosan érintették. Mielőtt a konkrét esetre rátérnék, legyen szabad felolvasnom az 1878. évi V. t.-c. 200. §-át, amely igy rendelkezik (olvassa): »Azon posta­hivatalnok vagy szolga, aki a postára adott levelet vagy csomagot a törvényben meghatá­rozott eseteken kívül felbontja, visszatartja vagy megsemmisíti, vagy másnak ily cselek­ményt megenged vagy ahhoz segédkezet nyújt, a levéltitok megsértésének vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal bünte­tendő.« Persian Ádán újságíró levelet kapott Wien­ből, amely e hónap 17-én reggel 8 órakor érke­zett meg a budapesti főpostára, amint a levé­len látható postabélyegző jelzi. Ez a levél aján­lottan adatott fel s összesen 90 groschen ér­tékű bélyeggel van ellátva, — ez körülbelül 9000 korona — vagyis olyan minimális súlyú a levél, hogy 20 grammon aluli levél bélyeg- ' illetékeit igényli. A levelet, amidőn a főpos­tára megérkezett, febontották, még pedig azért, mert gyanúsnak találták. Hogy miért volt gya­nús, annak indokolása egy megjegyzésben most már olvasható a levél hátulsó oldalán, hogy azonban miből következtették, hogy gya­nús, azt a levélből egyáltalában nem lehet megállapítani: sem súlya nem volt nagyobb^ az előirásosnál, sem semmiféle más körülmény nem jelezte, hogy abban valami gyanús tar­talom van. A levél egy olyan újságírónak szó­lott, aki a legutóbbi időben is egy bizonyos eseménnyel kapcsolatban, konstantinápolyi út­jával kapcsolatban rendőrségi eljárás alá ke­rült, illetőleg molesztálta a rendőrség. (Ren­ezes János: Hazafias cselekedetért!) Ez az új­ságíró mást nem csinált, mint elment meg­interjúvolni eg'y urat, aki külföldön van és akire a magyar hatóság kíváncsi, annyira kí­váncsi, hogy kérte, hogy szolgáltassák ki. Ez az újságíró tehát nem csinált mást, mint él­éi;« június hó 23-án, szerián. ment, hogy azt az urat megkérdezze arról, hogy ez ügyben mi a mondanivalója. (Zaj a jobboldalon. — Esztergályos János: Hátha Csizmadia képviselő ur elmenne a szomszédba? Kinek mi köze hozzá? -— Renczes János: Re­pülőgépen?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Pakots József: Szándékosan nem akartam politikát vegyíteni ebbe a felszólalásomba, tisztán a törvény vonatkozó szakaszaira akar­tam utalni, de ugylátszik az urak felfedezték az okot, amiért ezt a levelet felbontották, hogy t. i. gyanús volt a cím. Ez azonban nem jogo­sítja fel sem a postát, sem azt a vámkezelő­tisztviselőt, hogy a levelet felbontsa; egyálta­ban erre semmi joga nincsen. Be fogom bizo­nyítani, hogy törvénytelenül járt el a posta és az a vámkezelőtisztviselő, aki a levelet fel­bontotta. Ez az ujságiró napok óta várta, hogy bizonyos pénzküldeménye megérkezzék és két olasz laptudósító révén felkérte egy barátját, aki Bécsben van és akivel telefonon hírlapi összeköttetésben volt, hogy sürgesse meg- a pénzküldeményt és küldesse el. Minthogy a pénz nem érkezett meg, 19-ikén reggel 9 óra­kor felhívta Bécset és beszélt ezzel az úrral, aki jelezte neki, hogy a pénzt már napokkal ezelőtt elküldték. Persian Ádám gyanút fogott és azt gon­dolta, hogy nyilván mivel az ő címére külde­tett a levél, kalamitás történt vele és mint­hogy tudta, hogy a beszélgetés alatt a cenzor hallgatózott, igyekezett álláspontját lerögzí­teni és azt mondta, hogy vegye tudomásul a cenzor, hogy vele ez a disznóság történt és most már kíváncsi, hogy mi lesz a pénzzel, mert ugylátszik, ellopták. Erre délben várat­lanul megjelent nála egy postakézbesitő, egy hivatalosan kiállított borítékkal, amely nagy hivatalos pecsétekkel van ellátva és ez a bori­tok tartalmazta a címére küldött levelet azzal a r pénzmennyiséggel együtt, amelyet neki Bécsből küldtek. Ezen a borítékon a követke­zők olvashatók (olvassa): »1926 június 16-ikán Wien 12. postahivatalnál feladott 2720 rag­számu ajánlott levélben talált készpénz, egy darab 100 schillinges, egy darab 20 schillin­ges, három darab egysehilliiiges, összesen 123 schilling, r azaz 1,230.000 korona. Nagyságos Persïan \Ádám szerkesztő urna lö Budapest^« Felbontván a borítékot, benne találta a leve­let a következő megjegyzés sel (olvassa): »Vám­köteles tartalom gyanúja, miatt felbontva. Tartalma vámmentesnek találtatott és bizott­ságilag lezáratott. 1926 június 18-án Pap Kál­mán felügyelő-« Ezek után kérdeznem kell, hogy mi jogon bontotta fel a magyar királyi posta ezt a leve­let, mi jogon bontja fel egyáltalában a posta valakinek a levelét, amikor erre nézve a bün­tetőtörvénykönyv határozottan intézkedik, inert hiszen idéztem a 200-ik szakaszt, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Azon postahiva­talnok vagy szolga, ki a postára adott levelet vagy csomagot, a törvényben meghatározott eseteken kivül felbontja, (Renezes János: Te­hát a törvényben meg van határozva!) — majd felelek rá — visszatartja vagy megsemmisíti, vagy másnak ily cselekményt megenged, vagy ahhoz segédkezet nyújt: a levéltitok megsérté­sének vétségét követi el és hat hónapig terjed­hető fogházzal büntetendő.« Most pedig t. képviselőtársam megnyugta­tására rátérek a büntető perrend két szaka­szára, amely megállapítja azokat az eseteket, amikor a levelek felbonthatók. A büntető per-

Next

/
Thumbnails
Contents