Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

A nemzetgyűlés 576. ülése 1926. kérem a t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet 10 perccel meghosszabbithassarn. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur beszéd­ideje 10 perccel meghosszabbíttassák. (Igen!Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az enge­délyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik. — Farkas István: Többség vagyunk!) Méltóztassék állva maradni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat megszámlálni. Perlaki György jegyző (megszámlálja a sza­vasatokat): Tizenöt ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak helyet foglalni. Most kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az engedélyt nem adják meg, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat meg­számlálni. Perlaki György jegyző (megszámlálja a sza­vazatokat) Tizenkilenc! Elnök: A Ház a képviselő urnák a meghosz­szabbitásra nem adta meg az engedélyt. Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Csonka­Magyarországon kevés a kenyér. Olyan nagy a nyomor, hogy minden köztisztviselői állasért életre-halálra menő harc folyik. A köztisztviselők között ez állandóan kérdés tárgya, és fejük felett, mint Damokles-kardja, ott lebeg a kérdés, hogy melyiküket fogják B-listára helyezni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Fábián Béla: Minden magántisztviselői állásra százával és ezrével adják be az emberek kérvé­nyüket. A kereskedők^ és iparosok között élet- j halálharc folyik a kenyérért és egy vásárcsarnoki standért az emberek olyan protekciókat vesznek igénybe, mint amilyeneket békében egy ministeri tanácsosi állásért vettek igénybe. A trafik- és italmérési és más engedélyeknél szintén látjuk ezt a küzdelmet és én azt hiszem, az egész nemzetgyűlésnek az a felfogása, hogy amikor ma, a megszanált Magyarországon köztisztviselői állásokat töltünk be, akkor azoknak az embereknek, akik köztisztviselői állásra kineveztetnek, egész konduit-listáját meg kell hogy tekintsék és előny­ben kell hogy részesüljön az az ember, aki bűn­tettet soha életében nem követett el, azzal az emberrel szemben, aki már bűntett miatt jogerő­sen el volt ítélve. Nem lehet kétséges az egész nemzetgyűlésnek véleménye arról, hogy lehetetlenség az, hogy bűntettet elkövetett amnesztias emberek nevez­tessenek ki állásokra ma (Farkas István: Ezek előnyben részesülnek!—Peyer Károly: Ez kvali­fikáció!) amikor tízezrével kénytelenek a nyomo­rult helyzetben lévő állam a maga alkalmazottait elbocsátani. A jelen esetben, amelyről interpellálok, az történt, hogy olyan embert, aki amnesztias, aki bűncselekményeket követett ei, aki jogosulatlanul kapott amnesztiát (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) — ma sincs megállapítva, hogj ezért a jogosulat­lan amnesztiáért kit terhel a felelősség, ki élt itt vissza az amnesztias rendelettel és a hivatalos hatalommal — 1925-ben kineveztek forgalmi adó­ellenőrnek, olyan állásra tehát, ahol hivatali minőségéből kifolyólag kötelessége volt neki, a csalás miatt elitélt embernek, tisztességes keres­kedőket és iparosokat ellenőrizni. (Ruppert Rezső: Nem egy van ilyen ! — Peyer Károly : Ez a Léderer-típus!) Ez az ember, aki akkor már hiva­tali állásban volt, — 1925 nyarán, egy évvel ez­előtt neveztetett ki e köztisztviselői állásra — elkövetett egy országos felháborodást okozó delik­tumot; ennek a nemzetgyűlésnek egyik tagját, mondhatnám, hogy a nemzetgyűlés baloldalának vezérét egy másik köztisztviselővel, Endre László főszolgabíró ur adjutánsával egyetemben a nyílt évi június hó 23-án, szerdán. 221 utcán megtámadta, revolvert fogott rá és meg akarta verni. (Saly Endre: Levente-oktató!) A másik egy levente-oktató; ennek pedig az volt a feladata, hogy az állampolgárok adóügyi tisztes­ségét ellenőrizze! T. Nemzetgyűlés ! Amikor itt most csak 15 percre kaptam engedélyt, nem foglalkozhatom u szentkuti vadászattal és nem foglalkozhatom azzal a kérdéssel, hogy miként történt a Vázsonyi elleni merénylet, majd más alkalommal erről még beszélünk, most egyelőre csak a rideg tényeket emlitem föl. Az történt, hogy ezt az embert, aki letartóz­tatásban volt február 18 ától, február 25-én szabad­lábra helyezték ; közben ez a t. forgalmi adó­ellenőr, köztisztviselő elkövetett egy másik bűn­cselekményt, amely miatt most június havában, a budapesti kir. törvényszék izgatás bűntette címén hat havi börtönre ítélte el. A kir. ügyész­ség a másik bűncselekmény miatt, szabadlábra helyezése után, előzetes letartóztatási indítványt tett ellene és le is volt tartóztatva március hó 16-ától április hó 7-ig. A hivatali felettes hatósá­gának tehát, — még ha én nem is mondottam volna meg, ha nem is közöltem volna az ő hiva­tali felettes hatóságával, hogy itt egy amnesztias­ról van szó és ha nem is kérdeztem volna meg már előzőleg, személyesen, az ő felettes hatóságá­tól és itt a nemzetgyűléstől, hogy miként lehet egy ilyen ember forgalmi adóellenőr, —- tudomása kellett hogy legyen arról, hogy ez az ember mit csinált, nemcsak a lapokból, hanem azért is, mert hiszen két alkalommal is le volt tartóztatva, a felettes hatóságához tehát jelentésnek kellett érkeznie arról, hogy a hivatali kötelességének nem tesz eleget. Erre mi történt ? Az történt, hogy április hó 7-én kiszabadult, Dunakesziből áthelyezték Nagy­kátára és azután május hó 14-én ezt az embert forgalmi adófőellenőrré léptették elő és Vác város forgami adó ügyeinek vezetésével bizták meg. {Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! — Pikler Emil: Becsületes emberek éhenhalnak, csirkefogókat előléptetnek ! Borzasztó ! — Szeder Ferenc : Ez az erkölcsi, az etikai alap l) Erre a pénzügyigazgató ur az én interpellációm után, midőn megkérdeztetett arra vonatkozólag, hogy miért nevezték ki ezt az embert forgalmi adó­főeilenőrnek, a következő választ adta (olvassa) : »Amint Molnár Ferencet annak idején letartóz­tatásba helyezték, mi azonnal felfüggesztettük és csak akkor helyeztük vissza hivatalába, amikor az ügyészség elejtette ellene a súlyosabb deliktu­mokról szóló vádat és csak a becsületsértés vád­ját tartotta fenn. Ez pedig nem ütközik fegyelmi szabályainkba és ez alapon mi sem indítottunk ellene ebből az ügyből kifolyólag ujabb fegyelmi eljárást. A vidéki forgalmi adóellenőrök és fő­ellenőrök kinevezése tényleg a mi hatáskörünkbe tartoszik, s Molnár Ferencet ténjieg mi neveztük ki forgalmi adóellenőrré. Az előléptetés a minő­sítés alapján történt, amely minősítés szerint Molnár Ferenc egyike a legjobb és leglelkiismere­tesebb tisztviselőinknek.« (Derültség, zaj és fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Rövid az időm, a t. Nemzetgyűlés nem adta meg a meghosszabbítást, kénytelen vagyok tehát ebben a kérdésben sürgőn y stílusban beszélni. Nem igaz az, hogy Molnár Ferenc ellen, — ugy, amint itt a nyilatkozat mondja — az ügyészség leminősítette volna a vádat becsületsértésre, mert az ügyészség továbbra is hatóság elleni erőszak bűntette miatt tartotta fenn ellene a vádat. (Pik­ler Emil: Hazudni szabad, az nem baj ! — Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Mit szól ehhez a minister f) Másodszor : micsoda felfogása lehet a legjobb és leglelkiismeretesebb tisztviselőről SO*

Next

/
Thumbnails
Contents