Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

204 A nemzetgyűlés 576. ülése 1926. évi június lm io-ő.n, szerdán. esetekben indokolni nem lehet, ragaszkodik a zárt borítékhoz is, amelybe senki sem tekinthet be és senki sem vehet tudomást a szakértői véleményekről. Ugy látom azonban, mégpedig a minister urnák szombati beszédéből, hogy ebben a tekintetben is bizonyos engedékenységre hajlandó. Az engedékenység azonban nem kielégitő, már csak azért sem, mert ahogyan az előterjesztett kormányjavaslatból látom, a minister ur csak addig akar elmenni, hogy a biróság tartozik ugyan Ítéletét megindokolni, de határozatának indokait nem hirdeti ki és nem foglalja Írásba. Én a magam részéről a kormánynak ehhez a javaslatához hozzáfűzöm, hogy amennyiben ez a javaslat időközben nem módosul, nem változik, semmiképen sem tudok ahhoz hozzájárulni. Ahhoz a javaslathoz^ amelyet Wolff Károly t. képviselő ur terjesztett elő, nagyon szívesen hozzájárulok ... (Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek. Várnai Dániel: Ahhoz a javaslathoz, amelyet Wolff Károly képviselő ur terjesztett elő, szívesen hozzájárulnék, ha ez átmenetet jelent egy bizonyos módosításra. Wolff képviselő ur sem az egész indokolást kívánja közölni a felekkel, hanem az indokolásnak csak a lényegét. (Dréhr Imre előadó: A teljes indokolást közöljük a felekkel és az betekinthető!) Akkor ez időközben módosításon ment át. Egészen helyes, ha az indokolás teljes közlése megmarad. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Az én módosító indítványom a törlésre vonatkozik. A törlés visszaállítja azt a természetes jogot és szükségszerűséget, hogy a biróság ítéletét indokolni tartozik. E tekintetben semmiféle korlátot el nem ismerek, semmiféle korlátozást megengedhetőnek nem tartok, márpedig ugy a kormány javaslata,, mint Wolff Károly t. képviselőtársam javaslata bizonyos korlátozásokat állit fel. (Dréhr Imre előadó: Csak az indokolás kikézbesítése tekintetében!) Én tehát javaslom, hogy a 8. § 1. bekezdésének 10. sorában azon szó után, hogy »meghallgatása« a következő rész egészen töröltessék és helyette a következő szöveg állittassék be (olvassa): »és minden egyes esetben a két érdekelt fél által megjelölt egyes hites törvényszéki szakértők véleményének megszerzése után végérvényesen határoz.« Itt tehát kimondatik az is, hogy az indokolást egyáltalában nem érintjük, meghagyjuk a bíróságnak azt a természetes jogát, hogy ítéletét indokolni köteles, semmiféle korlátozást az indokolás kihirdetése vagy közlése tekintetében nem állítunk fel, Ami pedig a törvényszéki szakértők beállítását illeti, ezt nem azért terjesztem elő, mintha a Pénzintézeti Központ szakértői ellen bizalmatlansággal volnék; én inkább a felek megnyugtatása érdekében óhajtom ennek a módosításnak elfogadását. Ha a felek jelölik ki a szakértőket a törvényszéki szakértők közül, ez részükre megnyugtató, a döntés tekintetében is nagyobb megnyugtatás, mintha hozzájuk küldenek ki szakértőt és nem ők választják meg. Ami pedig a szakértői véleménynek zárt boritokban való kezelését illeti, ebben a tekintetben teljesen egyetértek W

T

olff Károly t. képviselőtársammal, egyetértek természetesen azokkal a jogászokkal is, akik rámutattak arra, hogy teljesen képtelenség az, hogy olyan momentumokat, amelyek az itélet bázisául szolgálnak, egyszerűen eltitkoljanak az érdekelt felek előtt. Én épen azért azt a módosítást ja- ? vasolom, hogy a 2. békíe-zldés egészen töröltessék és helyett© a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A szakértői véleményeket, amelyeket a külön biróság zárt borítékban kezel, a bíróság tagjain kivül csupán, az érdekelt felek és kápviselők tekinthetik meg.« Méltóztatnak látni, hogy koncedálom a zárt boriték rendszerét, de csak abban az esetben, ha a feleknek és képviselőiknek jogot adunk arra, hogy ezeket a szakértői véleményeket bármikor betekinthessék. Javaslom továbbá a szakasz 3. hekezdésének teljes törlését. Azt a szöveget, amelyet Wolff Károly t. képviselőtársam ajánl az- általam törlendőnek javasolt szöveg helyére, a legteljesebb mértékben magamévá teszem, mert ez a mérlegvalódiság vizsgálatára ad jogot a biróságnak, amire a legnagyobb szükség vaaa azokal a rendelkezéseikkel szemben, amelyek egyébként a javaslatban benne foglaltatnak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik

1

?^ Perlaki György jegyző: Tamássy József! Tamássy József: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 8. §-ának 3. bekezdése egyike a törvényjavaslat azon intézkedéseinek, amelyek talán a legtöbb vitára adnak alkalmat, (östör József: Nem ok nélkül!) Ez a bekezdés mondja ki azt, hogy amennyiben a kimutatott vagyon arányban áll a jövedelmezőséggel, az arányszám felemelésének nincs meg a lehetősége. Ez a bekezdés jelenlegi szövegezésében a _ biróság részére a szabad mérlegelésnek jóformán semmiféle lehetőségét nem nyújtja. Én épen erre való tekintettel bátor vagyok javasolni, hogy a 8. §. 3. bekezdése helyett a következő intézkedés vétessék fel (olvassa): »Ha a biróság azt állapítja meg, hogy a társaság saját vagyonát olyan mértékben mutatta ki a megnyitó mérlegben, amely mérték a vagyon jövedelmezőségének megfelel, az arányszámot nem lehet felemelni azon az alapon, hogy a társaság saját vagyonát a valóságos értéken alul állapította meg.« Javaslom továbbá, hogy az 5. bekezdéshez, amely az ezekben a valorizációs ügyekben eljáró biróságról intézkedik, azt a módosítást ajánlom, hogy a 8. § 5. bekezdésének második és negyedik sorában »biróságnak az elnökét a kir. Curia tanácselnökei sorából« szavak helyébe vétessenek fel a következő szavak: »bíróság elnöke a magy. kir. Curia elnöke vagy a magy. kir. Curia elnökének kijelölése alapján másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. A külön biróság az elnökön kivül négy tagból alakult tanácsban jár el. E tanács... és azután folytatódik a szöveg. Szóval a jelenlegi rendelkezéssel szemben magának a Curiának elnöke, illetőleg alelnöke is lehet ennek a külön tanácsnak elnöke. Végül javaslom, hogy a 8. §-hoz egy uj bekezdés utolsó bekezdésként vétessék fel figyelemmel arra az indítványra, amelyet Wolff igen t. képviselőtársam terjesztett elő, amely a biróság indokolásaira vonatkozik. Szüksége látszik ugyanis annak, hogy abban az esetben, ha a biróság az indokokat közli és azt a felek is megtekinthetik, a társaságokkal szemben az ő jogos vagyoni érdekeik megóvása céljából bizonyos védelem biztosittassék. Javaslom tehát, hogy a 8. § utolsó bekezdése gyanánt vétessék fel a következő intézkedés (olvassa): »Aki a külön biróság határozatának indokait bármi módon, egészben vagy részben közzéteszi vagy olyan személlyel közli, aki a határozat kihirdetése alkalmával megjelenésre nem jogosult, amennyiben cselekménye nem esik súlyosabb Jbüntető rendelke-