Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

A nemzetgyűlés 576. ülése 1926, elutasítása magában véve nem gyakorol ilyen elhárító hatást, mert azt mondhatják: persze, azt a pert elvesztetted, de az enyém más indokokon épül fel. De ha ismerni fogják az indokokat, akkor felesleges perek nem lesznek. Kétségtelen tehát, hogy az indokolás ismerete el fogja hárítani a Curíától a felesleges pereket. A judicatura kialakulására is csak az indololás alkalmas, (Ugy van! balfelől.) mert maga a rendelkező rész judicaturát még soha sem statuált, kizárólag az indokok statuálják a judicaturát. A rendelkezési rész egy puszta tétel, amely egymagában nem alkalmas a joggyakorlat kiépítésére. Az indokolás tehát nélkülözhetetlenül szükséges- (Ugy van! balfelől.) Kerestem egy módot, hogy a minister ur közgazdasági aggályait még ennél is eloszlassam. Konstatálom megint, bogy bizonyos harakirit végeztem jogi felfogásomon, azon nyomós közgazdasági érvekre tekintettel, amelyek fenforognak. Ezért a 8. § 1. bekezdésében, annak 13. és 14. sorában »határozatát nem indokolja« szöveg helyébe a következő szöveg felvételét javaslom: »határozatát^ a felekkel kihirdetés utján közli; a kihirdetés alkalmával az indokokat szóval elő kell adni; a tárgyaláson megjelenésre jogosult felek az Írásban foglalt indokolást megtekinthetik.« Ebben az esetben tehát van indokolás van irásba foglalt indokolás; ezt az indokolást szóval hirdeti ki a bíróság, azt irásba foglalja és a bíróságnál deponálja. A tárgyaláson résztvett felek betekinthetnek ezekbe az indokolásokba, (Rupert Rezső: És mások?) le is Írhatják természetesen a tárgyaláson résztvett felek. Ebben nincs semmi aggály, mert hiszen ők hallották az indokolást és gyorsírással le is írhatják azt, Nagyon kérem a minister urat, méltóztassék erre figyelni, ha netalán aggálya volna. Ha hallom äz indokolást, senki sem gátolhat meg abban, hogy mint a tárgyaláson megjelent fél, a meghallott indokolást gyorsírással magamnak fel ne jegyezzem. Tehát nem akadályozhat meg senki abban, hogy a gyorsírással feljegyzett indokolást magammal ki ne vigyem. De megtörténhetik, hogy a gyorsirással jegyzett indokolás helytelen és ezért sokkal helyesebb az, ha magára a bíróságra bízom az irásbafoglalást mert igy legalább a bíróság judiciuma fogja megállapítani az indokolást és a bíróság judiciuma fogja megállapítani, hogv az indokolás közgazdasági szemnontból is kifogástalanul van-e irásba foglalva vagy sem. A bíróság gondoskodni fog róla, hogy indokolásával a közgazdaság érdekét ne sértse. A bíróságra nyugodtan rá lehet bízni a, közgazdasági élet oltalmazását. Hiszen számtalan per van ma is ahol a bíróság közgazdasági érdeket oltalmaz és betekint a könyvekbe. Emiitettem már az általános vitánál az elszámolási pereket. Valamely cseh állampolgár pl. elszámolási pert indít a Kereskedelmi Bank ellen. Ebben a magánjogi elszámolási nerben szakértőket kér és ezek betekintenek a könyvekbe. Senki sem gátolhatja meg őket abban, hogv be ne tekinthessenek a könyvegbe. Száz és száz olyan per folyik roaisanolgári törvényszéken, a polgári bíróságok előtt amelyekben szakértők utján betekinthetnek a könyvekbe adott körülmények között. Ebben az indokolásra vonatkozó részben aines semmi aggály mert a közgazdaság érdeke megoltalmaztatik. Helyesebbnek tartom az irásba foglalást a bíróság részéről, mint csak a szóbeli indokolást. Ez sokkal helyesebb, mert ezzel a gyorsírói jegyzetek utján váló téves NAPLÓ. XLV. évi június hó 23~án, szerdán. 203 interpretációt is kikerülhetem és senki nem mondhatja azt, hogy hallottam, hogy a bíróság ezt így meg igy indokolta. Ha a biróság maga foglalja irásba az indokolást ebben az esetben a biróság felel az indokokért közgazdasági szempontból is. Sokkal inkább bizom a felelős curiai bírónak indokolásában, mint felelőtlen ügyvédnek a gyorsírói jegyzete alapján készített indokolásában. Államérdek tehát, hogy t:z indokolás irásba foglaltassék. Államérdek, hogy azt megtekinthessék — a hivatalos szöveget — a tárgyaláson résztvett felek, mert azok az intenciók, amelyeket a minister ur itt oltalmazni kivan, ily módon szerintem sokkal jobban meg lesznek óva, mint ellen esetben. A minister ur az általános vitában elhangzott javaslatomra méltóztatott^ elfogadni azt, hogy az arányszám megállapitásánál nemcsak a vagyon, hanem a jövedelmezőség kérdése is figyelembe fog vétetni a biróság részéről. Ez ennek a paragrafusnak harmadik bekezdésében foglaltatik. Erre vonatkozóan javaslatot akartam előterjeszteni, de itt nem a prioritás a fő, nem az, hogy ki terjeszti elő a javaslatot, hanem az, hogy a módositás bekerüljön a törvényjavaslatba. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt, kérem, sziveskedjék beszédét befejezni. Wolff Károly: Rögtön befejezem. Miután ez a módosítás tudomásom szerint a kormánypárt részéről be fog adatni, én megnyugvással látom, hogy a minister ur a jövedelmezőségre vonatkozó aggályokat eloszlatta és ezen a téren konkrét rendelkezésekkel javítani fogja, a törvényjavaslat jelenlegi rendelkezéseit. Ülnöki rendelkezésről is van szó a törvényjavaslatban. Én őszintén szólva, az ülnöki intézményért nem igen lelkesedem. Ismerem az ülnöki intézményt a kereskedelmi ügyekben folytatott gyakorlatomból, amikor magam is, mint biró eljártam az ilyen ügyekben. Az ülnökök döntő befolyást sohasem gyakorolnak a biróság judikaturájára. Néma szemlélők, akik a kétségkivül erősebb judiciummal rendelkező biró mellett asszisztálnak. Sokszor még szakértelem szempontjából sem megfelelők. Én a magam részéről mellőztem volna a szakférfiak bevonását a tanácsba és megmaradtam volna a hivatásos bírák mellett, Ezekben sokkal nagyobb garanciát láttam volna az ügyek helyes elintézésére. Minthogy azonban a közgazdasági szakférfiak alkalmazása a bizottságban keresztülment, a magam részéről is elfogadom az eredeti szöveget, de kötelességemnek tartottam, hogy ezeknek az aggályoknak kifejezést adjak. Elnök: Szólásra következikl Perlaki György jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: T. Nemzetgyűlés! A javaslatnak e pontja körül is, amint méltóztatnak tudni... (Szilágyi Lajos: Nehéz igy tárgyalni, a kormányjavaslatokat kellene először hallani! — Elnök csenget.) Nagyon sajnálom, én annak idején feliratkoztam, most felszólítottak, tehát beszélek. Ez ellen senkinek kifogása nem lehet. (Szilágyi Lajos: Nem is arról van szó! — Meskó Zoltán: Ki az elnök a Házban?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Várnai Dániel: Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy a javaslatnak e része körül is hónapok óta csatározások folynak. Folytak a bizottságban, az ankéteken, de még erőteljesebb ostrom volt a javaslat intézkedései ellen a jogászegyesületben, a jogi szakfolyóiratokban és meg kell állapítani, hogy az igen t, minister ur ebben a tekintetben is emberül állta a sarat. Nem engedett, ragaszkodott nagyon sokáig ahhoz, hogy a birói ítéleteket ezekben az 30