Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-575

190 A nemzetgyűlés 575. ülése 1926. évi június hó 22-én, kedden. Elnök: Kérem, képviselő ur, szíveskedjék indítványát benyújtani! Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A következő indítványt vagyok bátor előterjeszteni a 4. § 2. bekezdésének végéhez (olvassa): »A közalkalmazottak hadiéve kedvezményére nézve fennálló szabályok a magánalkalmazottak nyugdíjának megállapitásánál is alkalmazást nyernek.« Ez a javaslat azt célozza, hogy amint a közalkalmazottak nyugdíjasainak a hadiévek duplán számittatnak be... Elnök: Szilágyi képviselő urat kérem, méltóztassék indítványát benyújtani. Szabó József: ... mondom, azt célozza indítványom, hogy amint az állami alkalmazottaknál, a közalkalmazottaknál a nyugdíjévekbe a hadiévek duplán számittatnak be, ugyanígy rendelje el a törvény a magánalkalmazottaknái is a hadiéveknek kétszeresen való számitásbavételét. Ezt különösen indokolni feleslegesnek tartom. Felfogásom az, amint az előbb bátor voltam kifejteni, hogy tudniillik amennyiben a szegény állam tud nagy áldozatokat hozni nyugdíjasaival szemben, ugy a magánvállalatok, bankok és iparvállalatok is, amelyek a háború alatt milliárdokat kerestek, épen a háborúból, képesek erre és ezeket is kell annyira kötelezni legalább, hogy ugyanolyan áldozatot hozzanak az alkalmazottakkal szemben, mint amennyit az állam hozott a saját alkalmazottaival szemben. Feleslegesnek tartom a bővebb indokolást és kérem a Házat, méltóztassék javaslatomat elfogadni! Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki följegyezve! Elnök: Kérem a képviselő ur indítványát! (Szabó József: Már ott van!) A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni! Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Itt több olyan javaslat merült fel, amelyeknek indokait sok tekintetben megértem, sőt azt találom, hogy ezek olyan indokok, amelyeket bizonyos fokig méltányolni kell. Azt hiszem azonban, ha most döntenénk ebben a kérdésben, pl. a lakbérek vagy a hadiévek beszámításában, nem egészen helyesen járnánk el, mert hiszen most felértékelésről van szó, mig ez a másik kérdés hozzátartozik a magánalk almazottak j ogviszonyainak rendezéséhez. Ugy vagyok értesülve, hogy a kereskedelemügyi minister ur a legrövidebb idő alatt a parlament elé hozza ezt a kérdést és akkor kell azután tisztázni, hogy a nyugdíjba mi számittassék be és semmi akadálya sem lesz annak, hogy az az összes alkalmazottakra egyformán állapittassék meg, nem pedig ugy, hogy a véletlenre bizzuk a dolgot, hogy t. i- az egyik résznek kedvezünk, a másikat pedig kedvezőtlenebb helyzetbe juttatjuk. Elnök: Szilágyi képviselő ur még mindig nem adta be módosítását. Kérem, szíveskedjék azt benyújtani! Bud János pénzügyminister: Itt elvi álláspontról van szó. Szerettük volna, ha az államnál is el tudtuk volna érni az 1914-es fizetést, de nem tudtuk elérni. A jogviszonyok rendezésénél kell majd ezzel a kérdéssel komolyan foglalkóznunk ós mérlegelnünk ennek összes szociálpolitikai vonatkozásait, mert én is azt tartom, hogy ezt a kérdést egyszer megfelelően szabályozni kell. Kérem ennek alapján a szakasz változatlan elfogadását, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés eredeti szövegével szemben Kéthly Anna és Szilágyi Lajos képviselők adtak be indítványt. Szabó József: A kérdés feltevéséhez kérek szót! Miután arról értesültem, hogy a kereskedelemügyi minister ur a közeljövőben a magánalkalmazottak jogviszonyának kérdését úgyis szabályozni fogj ehhez a szakaszhoz benyújtott indítványomat visszavonom. Elnök: Szabó képviselő ur az indítványát visszavonta. Az első bekezdés eredeti szövegével szemben Kéthly Anna és Szilágyi Lajos indítványt tett, amely ellentétes az eredeti szöveggel. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy az indítványokat először szembeállítom az eredeti szöveggel. Amennyiben a t. Ház az eredeti szöveget fogadja el, Kéthly Anna képviselő és Szilágyi Lajos képviselő ur indítványa elesnek. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor a két módosító javaslatot fogom egymással szembeállitaniKérem azokat a képviselő urakat, akik az első bekezdés eredeti szövegét fogadják el, szemben a Kéthly és Szilágyi-féle javaslatokkal, szíveskedjenek felállani; azok, akik az első bekezdés szövegét elfogadják. (Megtörténik-) Kisebbség. A Ház az eredeti szöveget nem fogadja eí. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Kéthly Anna indítványát, szemben Szilágyi Lajos indítványával? Kérem azokat a képviselő urakat, akik Kéthly Anna indítványát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az első bekezdés ennek következtében Szilágyi Lajos képviselő ur indítványával fogadtatott el. (Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Szilágyi Lajos: Ez bizony meg van szavazva szabályszerűen!) A kérdést először az eredeti szövegre tettem fel, szembeállítva vele Kéthly Anna és Szilágyi Lajos képviselő ur indítványát. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Kétszer is megkérdeztem a Házat, hogy aki az eredeti szöveget fogadja el, szíveskedjenek felállani, azután egyenkint megszavaztattam a két módosító inditványt és ennek eredménye volt az, amit erről a helyről kihirdettem. (Ugy van! balfelöl.) Tehát Szilágyi Lajos képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a 4. § második bekezdésének első mondata, amelynek szövegével Kéthly Anna ellentétes indítványt adott be. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a második bekezdés első mondatát eredeti szövegével fogadják el, szemben Kéthly Anna indítványával, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! (Saly Endre közbeszól.) Csendet kérek. Méltóztassanak a szavazás alatt csendben maradni. (Drozdy Győző közbeszól.) Kérem Drozdy képviselő urat, méltóztassék a törvényhozás komolysága érdekében szavazás közben csendben maradni! A Ház tehát a 4. § második bekezdésének első mondatát eredeti szövegében fogadta el és igy Kéthly Anna indítványát mellőzte. A második bekezdés második mondatának eredeti, bizottsági szövegével szemben áll Szabó