Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.
Ülésnapok - 1922-574
164 'A nemzetgyűlés 574, ülése 1926. évi június M 21-én, hétfőn. az osztrák területen élveznek. Ha tehát ilyen szabályozás történik, akkor azt hiszem, ez ellen nem lehet észrevétele igen t. képviselőtársamnak, mert itt csak arra az esetre vamprovideálás, hogy ha az itteni jogszabályok szerint kedvezőbb helyzet következik be, akkor az egyenlő elbánás elve biztosíttassák. Azt hiszem, ez felel meg a helyes, jogi és morális eljárásnak. (Rupert Rezső: Tessék benyújtani a módosítást! — Szilágyi Lajos: Mi már nem nyújthatunk be javaslatot!) Én magam javaslom. (Zaj.) Igen t. képviselőtársam kifejtette a mérlegre vonatkozó álláspontját. Én ebben a kérdésben nem tudok tovább vitatkozni. Ő azt mondja,, hogy a fináncok sinese : nek megelégedve a mérlegekkel. Épen azért állitjuk fel a bíróságot, mert ha feltétlenül elfogadjuk a mérlegeket, akkor nem kell külön biróságot beállítani, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ennél többet tenni nem tudok. Ez a, bíróság azt kell hogy vizsgálja, hogy a mérleg összeállítása hiven történjék, ami azt jelenti, hogy a mérlegek a mérlegvalódiság elveinek is megfeleljenek. Ami a Girót illeti, azt egyáltalában nem óhajtom kivenni több okból. Elsősorban aéért nem, mert hiszen végeredményben a vagyoni eltolódások . . . (Szilágyi Lajos: Az ankéten mást mondott a minister ur!) Az ankéton sem mondtam soha. hogy kiveszem. (Szilágyi Lajos: Feljegyeztem!) Rosszul jegyezte fel. Nagyon meg szoktam gondolni, mit mondok. Azt mondottam, hogy foglalkozni fogok a kérdéssel, és nem azt, hogy kiveszem. Egyébként az alkalmazottak érdekében sem áll, hogy a Giro kivétessék a törvény alól mert hiszen a giró nem olyan természetű vállalat, mint más vállalatok; az pénzügyletek lebonyolítására megszervezett intézmény. Mi következik ebből? Az, hogyha az urak olyan nagy terheket akarnak reáróni, amilyent nem bir el, akkor holnap kimondja felszámolását, újraalakul és akkor mi történik az ottani nyugdíjasokkal? Ezt a kérdést tehát nem lehet ugy beállitani, mint ahogy az igen. t. képviselő urak beállitják. Igenis, ezeket az elveket kell szemünk előtt tartanunk és én meg vagyok győződve arról, hogy a bíróság megtalálja a helyes utat a nyugdíjasok igényeinek kielégítésére. Kérem, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A népjóléti minister ur kivan szólani ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Várnai és Propper igen t. képviselőtársaim felszólaltak a 2. § kapcsán, mégpedig olyan értelemben, hogy a 2. §-ba uj intézkedés vétessék fel a továbbfizető munkásbiztositási nyugdíjasok érdekében. Ehhez az indítványhoz, sajnálatomra, nem tudok hozzájárulni, mégpedig azért nem, mert ez a kérdés nem tartozik ide; hiszen az egész matéria, tehát nemcsak a továbbfizető nyugdíjaHok dolga, hanem általában a nyugdíjasok dolga vétetik ki a törvényjavaslat szerint ezen törvény rendelkezései alól, márpedig a régi jogszabályok szerint aceessorium sequitur principale, lehetetlen, hogy a fődolgot kivegyük, a mellékes dolgokat pedig beleillesszük a javaslatba. Ezért én nem tudok ehhez a javaslathoz hozzájárulni. Egyébként pedig a felhozott nehézségekkel Bzemben^ utalok arra a válaszra, amelyet annak idején tárcám tárgyalásakor ugyanerre a matériára, nézve a felszólalásokra bátor voltam megadni. Most ezt megtoldom azzal, hogy egész természetesnek találom és találhatja a t. Nemzetgyűlés minden tagja, hogy amennyiben ezen a terén valami rendeznivaló kérdés van és én azt hiszem, hogy van, — a tárcám tárgyalásánál felemiitett nehézségekre vonatkozó lag azonnal meghagytam az illető ügyosztálynak, hogy nekem azokról jelentést és javaslatot tegyen — az megtalálja itt a törvényben megadott rendeleti, felhatalmazás alapján annak rendezését. Természetesen irányadónak fogjuk venni azt a mértéket, amelyet egyéb kategóriákra nézve nagy általánosságban ez a törvényjavaslat megszab. Azt hiszem, hogy ezzel egyrészt meg fogunk felelni annak az intenciónak, amely e kérdésben vezet bennünket, másrészt pedig méltóztatnak azt is látni, hogy ennek a mellékes matériának itt való tárgyalása nem célszerű. Ebből a szempontból tehát kérem, méltóztassék a 2. §4 változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Maga a 2. § szövegében meg nem támadtatyán, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. § első bekezdésénél Várnai képviselő ur betoldást javasolt, amelyre nézve külön fogom feltenni a kérdést. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. § első bekezdését a képviselő ur által javasolt mondattal kiegészíteni, ig-en vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az indítványt elveti. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző: (Olvassa a 3. §-t.) — F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-hoz három módosítást vagyok bátor előterjeszteni. Először is a 3. § 2. bekezdése után a következő szöveg felvételét ajánlom (olvassa): »Ausztria területén törvényesen megalakult olyan részvénytársaság vagy szövetkezet, amely működését az 1914. évi július hói. napja előtt Magyarország területére is kiterjesztette, arányszámát a hazai jogszabályai szerint egész üzletére készített arany megnyitó mérlege és az 1914. évi július hó 1. napját megelőző _ időpont szerint készített egész üzletére kiterjedő utolsó mérlege alapján állapítja meg. Az arany megnyitó mérlegnek az előbbi bekezdés értelmében számbajövő adatait pengőértékre ' kell átszámítani. Az átszámítás módját a pénzügyminister rendelettel állapit ja meg. Az igy megállapított arányszám alapján fiztendő járandóság nem lehet kevesebb, mint amennyit a társaság hasonló körülmények között ausztriai alkalmazottainak fizet.« Ez az inditvány az, amelyet előbb a pénzügyminister ur jelzett. E módosítás elfogadása esetében a 3. § uj bekezdéssel bővül. Ehhez képest ott, ahol a javaslat a 3. § 2. és 3. bekezdédésére hivatkozik, ezután a 3. $ 2., 3. és 4. bekezdésére kell hivatkozni, ahol a javaslat a 3. § 3. bekezdésére hivatkozik, ezután a 3. § 4. bekezdésére kell hivatkozni, ahol végül a 3. § 4. bekezdésére történik hivatkozás, ott ezentúl a 3. $ 5. bekezdésére kell hivatkozni. Ehhez képest módosul a 4. § 3. bekezdésének utolsóelőtti sora, az 5. § 2. bekezdésének utolsóelőtti sora, 3. bekezdésének 16. sora, a 6. §. 1. bekezdésének 7., 2. bekezdésének 3., 4. bekezdésének 6., és alulról számított 3. sora, a 10. § 3. bekezdésének 2, és 3, sora.
