Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-573

A. nemzetgyűlés 573. ülése 1926. leszámolások és elszámolások kérdésében sohasem tűrtem és ma se tűröm a restanciát, és miután tudtommal ilyen kérdésekben senkivel semmiféle restanciám nincs, így Szterényi báró képviselő­társunkkal sem, kénytelen vagyok őt a nemzet­gyűlés nyilt színén felkérni, hogy legyen olyan szives le- vagy elszámolási anyagát itt tudatni, vagy közölni, illetőleg legyen olyan szives a le­számolás processzusát megkezdeni. A továbbiakra természetesen az ő felszólalása után leszek majd bátor reflektálni. Elnök: Következikakülűgyministerium ideig­lenes vezetésével megbizott kereskedelemügyi minister úr Írásbeli válaszának felolvasása Eckj hardt Tibor képviselő urnák a nemzetgyűlés folyó évi május hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a ministeri vá­laszt felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa) x »A nemzet­gyűlés 1926. évi május hó 8-án tartott 547. ülésé­ben Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám. »Hajlandó-e a külügyministerium Valasek József magyar állampolgárnak a csehek törvény­telen erőszakoskodásával szemben védelmet bizto­sítani és szükség esetén retorziót alkalmazni ?« Erre az interpellációra van szerencsém vála­szomat a következőkben megadni : Folyó évi április 3-án érkezett hozzám dr. Milkó Gyula budapesti ügyvéd ellenjegyzésével Valasek Józsefnek beadványa, melyben bejelenti, hogy folyó évi április 1-én Ipolyszálkán, — ahová az itteni cseh követség vízumával ellátott szabály­szerű magyar útlevél birtokában a húsvéti ünne­pekre szülei látogatására utazott volt, a cseh­szlovák csendőrök felsőbb parancsra hivatkozással letartóztatták és Párkáuynánára szállították. E beadvány alapján a prágai m. kir. követséget nyomban sürgős közbenjárásra utasítottam, majd Valasek hozzátartozói kérelmére a nevezett követ­séget meg is sürgettem, mire a követség jelen­tette, hogy a közbenjárás április 8-án megtörtént. Ujabb sürgetésemre a prágai m. kir. követ április 18-án jelentette, hogy Valasek szabadon­bocsátása érdekében újból személyesen interveniált s hogy a cseh-szlovák külügyministeriumban a vizsgálat legsürgősebb lefolytatására Ígéretet kapott. Ezt követőieg április 24-én prágai köve­tünk jelentette, hogy Pallier követtől a cseh­szlovák külügyministerium politikai osztályának vezetőjétől nyert értesülés szerint Valasek Józse­fet, akinek magyar állampolgárságát a belügy­minister ur állítólag csak a folyó év folyamán ismerte el, azért tartóztatták le, mert 1924-ben, amikor ő a cseh-szlovák hatóságok felfogása szerint még cseh-szlovák állampolgár volt, katonai behívóparancsnak nem tett eleget. Ugyan­ezen jelentés szerint a pozsonyi katonai ügyész a vádiratot már megszerkesztette s az ottani katonai bíróság előtt a tárgyalás Pallier kijelen­tése szerint a közeli napokban lesz megtartva. Május 2-án Valasek József bátyja egy m. kir. külügyministeriumhoz benyújtott beadványban közölte, hogy a cseh-szlovák katonai bíróság a Valasek József elleni eljárást a cseh-szlovák állam kötelékéből való elbocsátásra vonatkozó ira­tok beszerzéséig felfüggesztette és Valasek Józse­fet szabadlábra helyezvén, őt kötelezte, hogy az eljárás befejeztéig Ipolyszálkán tartózkodjék. Ennek ellenére a cseh-szlovák katonai hatóság nevezettet ezredéhez, Leitmeritzbe bevonultatta. Erre május 3-án prágai követünket újból utasítottam, hogy a cseh-szlovák kormánytól ide­vonatkozóan sürgős tájékoztatást kérjen, rámutat­ván arra, hogy a budapesti cseh- szlovák követség amaz eljárása, hogy Valasek visszahonosítási okiratát láttamozási záradékkal ellátta s ezenfelül évi június hó 19-én, szombaton. £51 magyar útlevelét is láttamozta, joggal kelthette Valasek Józsefben azt a hitet, hogy a cseh-szlovák hatóságok részéről való felelősségre vonatástól immár nem kell tartania, s ebben bízva lé­pett cseh-szlovák területre. A most említett, valamint ezt követőieg kiadott ujabb sürgető rendeletemre prágai követünk ismételten eljárt a cseh-szlovák külügyministeriumban, ahol Pallier követtől Ígéretet kapott arra nézve, hogy az illeté­kes hatóságok az ügy legsürgősebb elintézésére utasíttatni fognak. Legutóbb e hó másodikán sür­gette prágai követünk Valasek szabadonbocsátását, Girsa követtől azt a választ nyerte, hogy a cseh-szlovák külügyministerium a maga részéről mindent el fog követni, hogy az ügy a legrövi­debb időn belül méltányos elintézést nyerjen. Amint az előadottakból látható, prágai követ­ségünk Valasek József érdekében minden lehetőt elkövetett s e részben adott utasításom folytán az ügyet állandóan nyilvántartja s a cseh-szlovák kormány végleges válaszát erélyesen szorgalmazni fogja. Reá kell egyébként mutatnom az interpelláló képviselő ur egy tévedésére, amidőn azt állítja, hogy Valasek József Magyarország javára optait s ez alapon ismertetett el a belügyministerium részéről magyar állampolgársága. A valódi tény­állás e részben az, hogy Valasek József a béke­szerződés 63. cikkében meghatározott egy évi opciós határidő alatt a magyar állampolgárság fentartása érdekében opcióval nem élt, hanem ezen határidő elmúlása után mint cseh-szlovák állampolgár kérte visszahonositását s e kérelme alapján a belügyminister ur 1926. évi január 30-án 61.228/925. szám alatt hozott határozatával vissza­honositotta. Valasek József hozzátartozói külön­ben azt is közölték, hogy Valasek József a vissza­honosítási eljárás megindítását az ipolyszálkai jegyzőségnek bejelentette, kérvén a cseh-szlovák állam kötelékéből elbocsátását és ennek folytán Valasek József az ipolyszálkai jegyzőségnél — a párkányi járási hivatal átirata alapján — 1925 szeptember 22. óta mint olyan vezettetik nyilván, aki a cseh-szlovák állampolgárságot el­vesztette.« Elnök : Az interpelláló képviselő ur nem lévén jelen, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a ministeri választ tudomásul venni, igen vagy nem 1 (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, hogy mindenekelőtt szí­veskedjék Várnai Dániel képviselő ur interpel­lációját felolvasni az összkormányhoz. Perlaki György jegyző (olvassa) : Van-e tudo­mása a kormánynak arról, hogy a budapesti államrendőrség főkapitánya az ezévi május hó 15-iki 134. számú napiparancsban kiadott 2383/P. k. ein. 1926. számú rendelete a sajtó munkásait nem­csak a hírszolgálatot érintő működésükben korlá­tozza, sőt számukra a hírszolgálat kielégítő ellá­tását a legtöbb esetben lehetetlenné teszi, hanem önérzetükben is megalázza, zaklatásoknak és indokolatlan megbántásoknak teszi ki ? Van-e tudomása továbbá arról, hogy e ren­delet intézkedésein messze túlmenően az állam­rendőrség egyes tisztviselői nem respektálják a rendőri sajtótudósitói igazolványokat, amelyeket pedig az államrendőrség bocsátott a sajtó rendel­kezésére, és a kötelességük teljesítésében eljáró újságírókat nem bocsátják azoknak az események­nek színhelyére, ahová a sajtótudósitói igazol­ványok a fentebbi rendelet megjelenéséig szabad belépést és a hírszolgálat érdekében szabad moz­gást biztosítottak 1 Ha a kormánynak minderről van tudomása, hajlandó-e intézkedni : 1) először a sajtó munká­22*

Next

/
Thumbnails
Contents