Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-558
A nemzetgyűlés 558. ülése 1926. évi május hó 22-én, szombaton, Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : A Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. te egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. Felszólalaltak : Örffy Imre előadó, Kabók Lajos, Bud János pénzügyminister. — Am. kir. Postatakarékpénztárra vonatkozó torvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. Felszólaltak : Őrffy Imre előadó, Farkas István, Bud János pénzügyminister. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az igazságügyminister Írásbeli válasza Bodó Jánosnak a telekkönyveknek az utódállamokkal való kicserélése tárgyában. — Rupert Rezső interpellációja, a kormányhoz, gróf Bánffy ; Miklós volt m. _ külügyminister román állampolgársága tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Bud János. LM i ! ; !!• ii .1 ' (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra Í5 perckor.) ' i i ; . ; ' ' • (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az, ülést megnyitom. A mai üléls jegyzőkönyvét vezeti Csik JóiZisef jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik a Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1081, 1086) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Örffy Imre, a pénzügyi bizottság előadója: T. Nemzetgyűlés! A Pénzintézeti Központról két törvényünlk van: az 1916. évi XIV. te. és az 1920. évi XXXVII. te. Ezt azért tartom szükségednek előrebocsátani, mert az 1920. évi XXXVII. te. az alaptörvény eredeti intencióin lényegesen túlmient s az a törvényhozási intézkedés, melyet most akarunk tenni, épen azt inteudállja,^ hogy visszatérjünk az eredeti, konzervatív álláspontra, amelynek lényege az, hogy a Pénzintézeti Központ hatáskörét visszaszorítjuk arra a feladatra, amely eredetileg is volt, hogy t. i. tisztán a pénzintézetek s ezek révén a 'közgazdaság érdekeinek ápolása legyen feladata, nem pedig az a további feladat, melyet az 1920. évi törvény ir elő neki, hogy t. i. az állam pénz- és hitelügyeinek ápolása és előmozditása, valamint a közérdekű vállalkozásokban való részvétel legyen a feladata. m Ezt a rendelkezést a minieteri indokolás teljesen részletesen és kimeritően indokoltja. Azt hiszem, eleget teszek kötelességemnek, amikor az indokok között a leglényegesebbre mutatok rá, t. i. arra, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a pénzpiacot irányító hatalmát, erejét mindenképen fokoznunk kell. Amikor tehát a ministeri indokolás hivatkozik a Népszövetség pénzügyi bizottságának egy határozatára, NAPLÓ. XLIV. amellett megjegyzi azt is, hogy ezt az intézkedést, melyet a Pénzintézeti Központ hatásköre tekintetében ez a javaslat akar tenni, nemcsak ezen — hogy ugy mondjam — külső nyomásra tesszük, hanem meggyőződésből azért,, mert tényleg az a principium, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a pénzpiacot irányító hatallmát növeljük, olyan, melyet mindenkinek akceptálnia kell. Mármost áttérve a részletekre, bátor vagyok rámutatni arra, hogy a Pénzintézeti Központ hatáskörélt az uj rendelkezések szerint két főcsoportba oszthatjuk. Az első magában foglalja mindazokat a rendelkezéseket, melyek a központnak a pénzintézetekhez és a pénzpiachoz fűződő működésére vonatkoznak, a második csoportba pedig mindazok az intézkedések — itt értem az 1. §-nak 5. pontjától kezídive végig 1 a 12. pontig — melyek a központnak különleges egyéb üzleteit szabályozzák. Az első csoportihoz tartozik a tagjaihoz tartozó intézetek revizionális hatásköre. Ebben a tekintetben nagy változás nem történik a javaslatban, legfeljebb kiterjesztés abban az irányban, hogy már most törvényileg- is kiterjesztjük a Pénzintézeti Központ hatáskörét a szorosanvett pénzintézeteken túlmenőleg a bank- és váltóüzletekkel foglalkozó kereskedelmi cégekre is, valamint az értékpapírkor es kedőkre is. E tekintetben eddig is az volt az álláspont, hogy ez már rendeletileg a Pénzintézeti Központ hatáskörébe volt vonva, azonban helyénvaló most, amikor kodifikacionális intézkedés történik a Pénzintézeti Központ hatáskörét illetőleg, hogy ez a kiegészítés felvétessék a kodexba. Az ügykezelési elvek tekintetében ujat nem mondhatok, sem a hitelnyújtásnál, azonban az 1. § 4. pontja az úgynevezett fuzionál is és likvidációs hatáskört kibővíti, amennyiben kimondja, hogy nemcsak a szorosan vett pénzintézetekre, hanem a nyilvános számadásra kötelezett ipari és kereskedelmi, valamint biztosító vállalatoknál is a Pénzintézeti Központnak ez a likvidációs és fuzionál is hatásköre kiterjesztetik. VÁ
