Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-557

4â A nemzeigyiÙès 557. ülése 1926, — mi tengeri hadseregről nem igen beszélhe­tünk, hacsak nem gondolunk a folyamőrségre és a Balatonon esetleg létesitendő őrségre — mondom a szárazföldi hadseregek egész sze­replése a mai modern háborúban, ha igazak azok a technikai tudósítások, amelyek Ameri­kából, Angliából, de főképen Franciaországból jönnek, teljesen feleslegessé válik. A repülő­gép-technika olyan tökéletességre emelkedetft, a robbanószerek gyártásának technikája olyan hihetetlen mértéket öltött és annyire tökéle­tesbült, hogy egypár repülőgéppel egész had­seregeket tönkre lehet tenni. A repülőgép ki­fejlődése maga feleslegessé tenné a nagy szá­razföldi hadseregek tartását és a szárazföldi hadseregekre kiadott költségeket épen ezek a technikai haladások teszik feleslegessé. Ha a hadsereg szerepét a jövő háború szempontjából nézem, ha abból a szempontból kívánom ennek a tárcának költségvetését bi­rálat tárgyává tenni, hogy ez a hadsereg a mai összeállításában szükséges-e és esetleg meg tud-e védeni bennünket az ellenség eset­leges betörése ellen, akkor erre azt kell monda­nom, hogy a technika mai állása mellett ez a hadsereg nem alkalmas sem létszámánál, sem kiképzésénél, sem felszerelésénél fogva arra, hogy a bennünket övező országok esetleges be­törése ellen megvédjen. Annál kevésbé, mert hiszen, sajnos, azt kell mondanojm, hogy a bennünket körülvevő államokban is meglehe­tősen erős imperializmus tapasztalható és mi­vel anyagi erejük erősebb, mint a mienk és mivel a trianoni békeszerződés sem köti őket ugy, mint bennünket, a hadiszerek gyártása és a hadseregek felszerelése tekintetében velünk szemben határozoitt előnyben vannak. Úgy­hogy ilyen körülmények között teljesen problematikussá válik egy hadseregnek külső ellenséggel szemben való tartása és szerintem csak az országnak tennénk szolgálatot, ha er­ről a luxusról, amelyet egy ilj^en hadsereg fentarltása jelent, lemondanánk és gondoskod­nánk arról, hogy azokat az összegeket, ame­lyeket igT a hadseregre költünk, egészen más, sokkal kultuíiálisabb és egyéb produktiv cé­lokra költenénk, ezzel az országnak is sokkal nagyobb hasznot tennénk. Amellett azt kell mondanom, hogy ez az ország áll a legbiztosabban, amely a legke­vésbé van felfegyverkezve. Hiszen Dániában sem ment olyan könnyen a hadsereg leszere­lése. A dán szocialista kormány azonban ke­mény kézzel látott hozzá a hadsereg leszerelé­séhez és sikerült is a hadsereget annyira le­szerelnie, hogy állandó hadseregről ma Dániá­ban beszélni sem lehet. (Zsirkay János: Ez elv szerint a csehek nagyon csehül állanak, mert nagyon fegyverkeznek!) Majd erre is ki fogok térni t. képviselőtársam, tessék nyugodtan lenni! Dánia amellett, hogy a tenger mellett is fekszik és igy támadási objektumnak is na­gyobb felületet nyújt mint mi, mégis lefegy­verkezett és ennek ellenére azóta sokkal na­gyobb biztonságban érzi magát, mint azelőtt. Mert van egy morális törvény, amelyet még a legelkeseredettebb ellenség sem igen hághat át és ez a morális törvény az, hogy nem illik egy teljesen lefegyverkezett embert megtá­madni. (Zsirkay János: Tapasztaljuk!) Mi szerintünk egyáltalában nem defetiz­mufi azt mondani, hogy a hadseregre költött milliók feleslegesek; egyáltalában nem mond­hatják, hogy ez által az országot védtelenné tesszük, mert az én meggyőződésem szerint a technika mai állása mellett ez a hadsereg lét­számánál, kiképzésénél és felszerelésénél fogva évi május hó 21-ên, pénteken. amúgy sem tudna az ellenséges támadásnak ellenállani. Zsirkay János t. képviselőtársam a csehe­ket idézte. Egyáltalában nem akarom véde­lembe venni a cseh imperializmust, mert a cseh imperializmus, a cseh militarizmus előt­tem ép annyira gyűlölt, mint a francia, angol vagy bármely nemzet nacionalizmusa, impe­rializmusa és militarizmusa. Mert az a meg­győződésünk, hogy az emberiségre a legutóbbi 12 esztendő alatt rázúdult minden baj és sze­rencsétlenség elsősorban az imperializmusnak tudható be, az imperializmussal szövetkezett hadiszergyártóknak, azoknak a kapitalisták­nak, akik ifjú emberéletek elpusztitásával milliárdokat tudtak szerezni. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy legyen az cseh, román vagy szerb imperializmus, nacionalizmus vagy kapitalizmus, az emberiség fejlődésére, haladá­sára mindenképen káros és veszedelmes. Én Zsirkay t. képviselőtársamat meggyőz­hetem arról, hogy a oseh-szociáldemokraták legalább is annyi leüezántsiájggaL őszinteséggel harcolnak a saját országúik militarizmusa et­ilen, mint amilyen őszinteséggel és fentartás nélkül harcolunk mi, a mi militarizmusunk ellen. (Gaal Gaston: Látjuk Oroszországban. — Klárik Ferenc: Azok nem szocialistáik!) Ben­nünket ne méltóztassék az orosz bolsevieklkel egy színvonalra emelni. Mi nem vagyunk bol­sevikiek és nem átallom kijelenteni, hogy az •orosz' fegyverkezést Európa békéjére legalább is annyira veszélyesnek tartam, mint a fran­ciát. Ebben a tekintetben a két ország imperia­listái ikjözött semmi különbséget nem látok. Ne méltóztassék tehát bennünket a bolsevikiekkel egy színvonalra emelni, mert mi nem vagyunk! imperialistáik, nekünk nem kell Kina, nem kell Ázsia 1 felett a szupremáeia, nekünk nincs Ang­liával verekedni valónk egy Indiába vezető utért, nékünk nem volt Nagy Péterünk és nines egy olyan testamentumunk, amelyet állítólag nekünk Ikiell végrehajtani. Épen ezért nyugod­tan kijelenthetem, hogy előttünk ép olyan utá­latos az orosz, mint a francia, vagy a cseh im­perializmus; Azt akarom még kijelenteni, hogy a szo­ciáldemokratáik Európa minden egyes parla­mentjében erősen és fentartás nélkül küzdenek az állandó hadseregek fentartása, a militariz­mus és imperializmus ellen. (Zsirkay János: A francia szocialisták megszavazták a létszám­emelést! — Klárik Ferenc: Dehogy szavazták meg! — Zsirkay János: De megszavazták !) Akkor rosszul ismeri őket. (Klárik Ferenc: Á francia többség szavazta meg!) Zsirkay t. kép­viselőtársam ugy látszik nem ismeri a francia parlamenti viszonyokat és nem tudja, hogy a francia radikális szocialista párt egyáltalában nem szociáldemokrata párt, hanem egy igen szimpla és mérsékelt burzsoá párt: ne tessék a francia radikális szociálistálklat szoeiáldemok­ratlálknak nelvezni. Azok, akik Franciaországban a szociáldemokrata jelzőt megérdeniliiki, akik erre a tiszteletreméltó jelzőre igényt tarthat­nák, azok igenis Franciaországban legalább olyan határozottan foglalnak állást a milita­rizmus és az imperializmus ellen, mint itt mi vagy Csehországban a cseh .Szociáldemokraták. Van ennek az imperializmusnak azután egy hajtása, amely főképen indit bennünket arra» hogy a harcot ellene egész Európában felvegyük. Ez a hadiszer-gyártás. Az imperia­lizmusnak ikertestvére a kapitalizmus. A ka­pitalizmusnak legélesebb és legpregnánsabb formája a hadiszer-gyártás. Sajnos, az idő rö­vidsége és nagy elfoglaltságom akadályozott

Next

/
Thumbnails
Contents