Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-566

A nemzetgyűlés 566. ülése 1926. évi június hó 2-án, szerdán. 375 is, többnyire rendezett tanácsú város, amely nem tudja végrehajtani beruházásait azért, mert ezt meggátolják azzal, hogy a fellebbezéseket a magasabb hatóságoknál nem intézik el. Én a legkevésbé akarok ez alkalommal a fellebbezési jog ellen beszélni. Mostani körülményeink között az autonómiának nem épen a legnagyobb erőssége, de valamennyire mégis csak erőssége az, hogy az autonómia tagjai bármely irányban felebbezéssel élhetnek. Én azonban a fellebbezési jog teljes tiszteletbentartásával, a polgárok fellebbezési jogának teljesen érintetlenül hagyásával el tudom képzelni ennek az ügynek igen eredményes és jó elintézését. A pénz ügy minister ur és különösen a belügyminister ur utasitsa a vármegyéket, elsősorban pedig a belügyministerium illetékes ^osztályait arra, hogy az urak ne üljenek, ne kotoljanak ezeken a fellebbezéseken, hanem legyenek tekintettel arra a nagy nyomorra, amely az országban van, arra, hogy a közmunkák megindítására olyan nagy szükség van, mint a levegőre, a falat kenyérre. Ma azonban a hozzájuk került fellebbezési ügyeket nehezen intézik el, csak ugy mint hajdanában : egyik hivataltól a másikra tolva, leadva a városnak és felkérve és továbbra is ilyen eliziumi állapotokat tartva fenn a bürokráciában, a városoknak és különösen a munkára váró munkásoknak legnagyobb kárára és sérelmére. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Sürgősen el kell intézni a fellebbezéseket azért is, mert azok a városok, amelyek a Speyer-féle kölcsönt felvették, ma már milliókat, sőt nemsokára milliárdokat fizetnek rá a kölcsönre a kamatdifferenciák folytán, hiszen nagyon drágán kapták meg ezt a kölcsönt, ugy hogy közel 13—14%-ot fizetnek a kölcsönért, mig a bankban elhelyezett letétéért 7 vagy legjobb esetben 7'5%-ot kapnak. Ismerek varost, itt Pest környékén is, amely a kölesön rovására 900 milliót fizetett ki kamatdifferenciák cimén. (Esztergályos János : Hallatlan!) Ha tehát igy megy tovább, ha tovább is rajtaülnek a fellebbezéseken, ha nem inditják meg a közmunkákat a városok, akkor a kamatdifferenciákban lassanként le fogják fizetni egész kölcsönüket, óriási módon megterhelték magukat s egyáltalában nem érték el azokat a célokat, amelyeket a drága kölcsön felvételével, tehát áldozatokkal is el akarták érni. Mindezeknél fogva szükségesnek látom, hogy a következő határozati javaslatot terjesszem a nemzetgyűlés elé (olvassa) : »A nemzetgyűlés utasitja a pénzügyminister urat, hogy a belügyministerrel egyetértőleg rendeletben intézkedjen a beruházások gyors lebonyolítása érdekében arról, hogy az autonómiák részéről beérkezett fellebbezéseket a felsőfokú közigazgatási fórumok soron kivül kezeljék és intézzék el.« Egyébként pedig nagy és már sokszor megokolt bizalmatlanságomnál fogva a kormánynak ezt a felhatalmazási javaslatát sem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Pikler Emil ! Pikler Emil : Mélyen t. Nemzetgyűlés és mélyen t. elnök ur tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök : Minthogy a Ház szemmelláthatólag nem tanácskozóképes, az ülést 15 perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Pikler Emil képviselő urat illeti a szó. Pikler Emil : Újból kérem a t. elnök urat, NAPLÖ. XLIV. hogy a tanácskozásképességet megállapítani szíveskedjék. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Katalógusolvasást kérünk! Névsort !) Forgács Miklós jegyző : (megszámlálja a képviselőket.) : 35 képviselő van jelen ! Elnök : Harmincöt képviselő lévén jelen, a ház nem tanácskozásképes. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Pikler Emil képviselő urat illeti a szó. Pikler Emil : Megismétlem kérésemet. Kérem a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök : Minthogy a ház szemmelláthatólag nem tanácskozásképes, elrendelem a névsorolvasást. Forgács Miklós jegyző (olvassa a névsort.) Elnök : A házszabályok 243- §-ának 4. bekezdése értelmében bejelentem a t. Háznak, hogy az imént történt névsorolvasás alkalmával távollevő képviselők névsorát a legközelebbi ülésen fogom a t. Nemzetgyűlésnek bemutatni s ugyanakkor teszem meg javaslatomat az igazolások tekintetében. (Zaj balfelől. — Ugrón Gábor : Ezeket majd akasztani fogják !) Pikler Emil képviselő urat illeti folytatólag a szó. Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj. — Ugrón Gábor : Sándor Pál egész délelőtt beszélt és most ugy szerepel, mint aki nem volt itt ! Abszurdum ! Öt névsor minden nap !) Bármenynyire humorosnak látszik, a magam részéről, igen szomorú jelenségnek tartom, hogy a szónok részére csak akkor van itt auditorium, ha a szónoklást valami móka névsorolvasás vagy hasonló előzi meg. Amikor kint az országban a nyomorgók milliói szenvedik e kormányzati rendszer működését, ugyanakkor mi idebent a nemzetgyűlésen nem teljesítjük kötelességünket. (Lendvai István : Már aki ! — Zaj-) Az én lelkiismeretem nyugodt. (Gr. Teleky Tibor : Játszanak az urak ! — Esztergályos János : Tessék itt lenni, ha 16 órai munkaidőt kivannak ! — Derültség.) Elnök : Esztergályos képviselő urat kérem, ne méltóztassék 16 óráig közbeszólni. (Derültség.) Pikler Emil : Azt hinné az ember, ha a többségi párt 12 órás üléseken akarja tárgyalni az ország bajait, hogy akkor kötelességének tartja, hogy itt is legyen. (Egy hang jobbfelől : Az ellenzéket sem nagyon érdekli, mert nincs itt ! — Zaj.) A ministerelnökhelyettes ur ßakovszky István t. képviselőtársunk tegnapi beszédét, illetőleg beszéde egy részét, politikai szadizmusnak minősítette. (Hajós Kálmán : Igaza van neki !) Igaza van — mondja Hajós képviselő ur. Hogy politikai szadizmus van-e, vagy nincs ßakovszky t. képviselőtársam beszédében, ezt most nem kutatom, bár a magam részéről nem találok benne politikai szadizmust. De ha volna is, nem lenne olyan nagy baj, mint amilyen nagy baj az az erkölcsi szadizmus, amely lehetővé r teszi azt, hogy az ország ministerelnöke közönséges pénzhamisítót gentleman-nek keresztelt el. Ennek az erkölcsi szadizmusnak minden hátrányát és minden átkát ezerszeresebben érzi és sinyli meg Magyarország szenvedő népe, mint azt a politikai szadizmust, amely állítólag Rakovszky István t. képviselőtársam beszédében foglaltatik. (Patacsi Dénes : Az ilyen beszédeket sinyli meg, amilyenek onnan hangzanak el a csehek felé ! — Nagy zaj a baloldalon. — Rassay Károly: Ugyan, ne beszéljen, hogy lehet ilyent mondani egy képviselőtársának ! — Esztergályos János: A szokolcsomagokról beszéljen ! — Rassay 55