Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-566

362 À nemzetgyűlés 566. ülése 1926. évi június hó 2-án, szerdán. országban, ahol a belügyministernek joga van ahhoz, hogy az ellenzék lapját akkor fojtsa meg, amikor ez neki jól esik. Márpedig a helyzet most ugy áll, hogy a kormánynak módja van és az egységes párt szerint joga is van ahhoz, hogy az ellenzéki lapokat megfojtsa, rnég pedig abban a pillanatban fojtsa meg, amikor ez neki jól esik. A Lapok nem Írhatnak szabadon, még a meglévő lapok sem, mert mindig fejük felett lebeg Damokles kardja. Senki sem tudja, melyik cikkért, esetleg mikor fogják betiltani azt a lapot. Én ilyen állapotot csak akkor tudok elképzelni az országban, ha az ország megszállás alatt van, de azt nem lehetett még látni, hogy a kormány saját népét, saját állampolgárait kiuzsorázza, kiszivattyúzza utolsó garasát, utolsó csepp vérét és azonfelül valósággal béklyóba köti, béklyóba tartja őket, valósággal elnyomja őket és amikor ezek a dolgok igy vannak és amikor ezekre a dolgokra számtalan esetben hivatkoztunk, akkor az igen t. túloldal min dig azt mondotta: hát kérem szépen, ennek mind Trianon az oka, hogy ezek az állapotok igy vannak, hogy Magyarországon nagy a nyomorúság, hogy Magyarországon nincs megélhetés az állampolgárok számára. Ezt mind Trianon számlájára Írják és azt mondják, hogy az a sok ember nem tud megélni a szűk Magyarországon, aki annakidején meg tudott élni. Ezzel szemben az áll, hogy a szűkebb Magyarországból épen a produktiv munkaerők kénytelenek kivándorolni, mert itt az országon belül munkát nem kapnak, ellenben a nem produktiv erők mindig többen és többen lesznek ebben az országban, következéskép mindig kevesebb azok száma, akik eltartanak valakit és mindig több azok száma, akiket eltartanak valakik. Ilyen viszonyok és ilyen körülmények között nem lehet csodálni azt a sok panaszt, amelyei az országban hallunk. Azt mondják, hogy Trianon az oka Magyarország nyomorúságának lelkeket addig nem tudjuk megnyugtatni, amig Trianon van. Én annak előrebocsátásával — és azt hiszem, ezt nem kell külön hangsúlyoznom, — hogy Trianont mi is elitéljük, mi is igazságtalannak tartjuk azt a békeszerződést, ha ugyan békeszerződésnek lehet azt nevezni, amelyet velünk elfogadtattak. (Lendvai István: Épen az ipari területeket vették el! — Györki Imre: Kivételesen ebben egyetértünk!) Ugy van, mi is igazságtalannak tartjuk, azonban azt nem irom alá, hogy azért, mert Trianont aláirtuk, azért, mert az országot megcsonkították, nekünk aprólékos gyerekcsinyekkel az ország erkölcsi tekintélyét alá kell sülylyesztenünk. Ha ez a logika igaz volna, hogy azért, mert Trianon van., azért, mert elszakították országunk kétharmadrészét, itt mindenki kedvetlen, nem akar dolgozni és csinálja az egyik ügyetlenséget — csak ezt az enyhe kifejezést használom, — a másik ügyetlenség után, akkor ezzel a logikával azt is lehet mondani, hogy az a gazda, akinek házának egy része leégett, ne csinálja meg azt, ne építse fel újra a leégett ház részét, hanem hagyja meg, ahogy van, mert azt nem érdemes felépíteni. Azért, mert országunk kétharmadrészét elvették tőlünk, nem szabad lemondanunk arról, hogy igenis, itt az országon belül élni akarunk és törekedni fogunk arra, hogy az elszakított országrészeket ismét vissza tudjuk szerezni. Azzal a politikáival azonban, amelyet a kormány követ és azzal a politikával, amelyet azok a láthatatlan hatalmasságok követnek az országon belül, Trianont sohasem fogják megtörni, hanem mindig súlyosabb és súlyosabb lesz a helyzet külpolitikailag. Én azért nagyon helyensek tartanám, ha a t. túloldal is belátná, hogy ez a politika nem tartható fenn, amelyet a t. túloldal a kormánnyal csinál. A költségvetésben és itt a megajánlási javaslatban is foglaltatik egy rendelkezés, amely a beruházásokról szól, sőt azt a címet kapta, hogy hasznos beruházások. Én ugy vagyok ezzel a »hasznos beruházás« szóval, mint a »független bíróság« szóval. Európában nem hallottuk soha egyetlen országban sem, hogy a »független német,« vagy »független francia« bíróság. Sehol sem tartják szükségesnek hozzátenni a bírósághoz, hogy független, egyetlen európai államban sem, csak Magyarországon, pedig a többi országokban igazán független a bíróság. Igy vagyok ezzel a hasznos beruházás szóval is. Azért kell ugy mondani, hogy független bíróság, hogy elhigyjék, hogy ez tényleg független és azért kell hozzátenni a beruházásokhoz a »hasznos« szót, hogy elhigyj© a publikum, hogy tényleg hasznos beruházásokról van szó. Én azt tartom, hogy a beruházás sohasem lehet haszontalan, az mindig csak hasznos lehet, teljesen felesleges tehát hozzátenni a beruházáshoz, hogy hasznos, mert ha hozzáteszik, az egész beruházás kérdése gyanússá válik és mert gyanús, megnézi az ember, hogy mi az a hasznos beruházás és ha megnézzük, megállapíthatjuk azt, amire Kabók képviselőtársam már tegnap részletesen kitért, hogy ezek nem hasznos beruházások, sőt egyáltalában nem beruházásoki. Azt mondom tehát, hogy a kormány^ ne a szavakat keresse és kutassa, hanem azt nézze, hogy az országon belül tényleg hasznos beruházások eszközöltessenek, hogy az a munkás, aki az országban dolgozni és megélni akar, tényleg meg is tudjon a munkája után élni és ne legyen kénytelen az országból kivándorolni. Az az adózási rendszer, amelyet a kormány folytat s amelyre Sándor Pál t. képviselőtársam is már hivatkozott, az" sem tartható fenn sokáig s e téren a pénzügyminister urnák nemcsak ígérnie kell, hanem tennie is kell már valamit. Ma már ott tartunk, Gaal Gaston t. képviselőtársam mátr mondta is és tényleg igy áll a helyzet ma már Magyarországon, hogy nemcsak az ipart, a kereskedelmet, a munkást, a tisztviselőket éri súlyos csapás és éri az a helyzet, hogy nem tudnak megélni, hanem már a földbirtokosoknak is bajaik vannak, mert terményeiket nem tudják kiszállítani, értékesíteni. A ministerelnök ur már körülbelül fél évvel ezelőtt megállapította a ministerelnöki székből, hogy a

^ magyar gazdák terményeiket nem tudják értékesíteni, kiszállítani külföldre, ezért azt mondta, hogy itt az országon belül kell a fogyasztási képességet fokozni. Ebben megegyezünk; mi is azt mondjuk, hogy a fogyasztóképességet az országon belül fokozni kell, mert nagyon sokan vannak az országban, akiknek szükségük van iparcikkekre, mezőgazdasági termékekre, de nem tudják megszerezni, mert nincs meg a kereseti lehetőség. Ezért tehát a kormány ne csak megállapítsa a bajt, a diagnózist, hanem találjon rá orvosszert és alkalmazza is azt ez pedig nem más, mint a tényleges beruházásokat végrehajtani az egész vonalon és minden pénzt, amit csak orré lehet fordítani, fektessen a kormány beruházásokba, hegy a termelő munka az országban meginduljon és Smith főbiztos ur ne legyen kénytelen hivatkozni arra, hogy a kormány a rendelkezésére álló — ha jól emlékszem — 90 millió aranykoronából csak 40 millió aranykoronát